Gyakoribb lehet a visszaesés koronavírus-fertőzés után, mint eddig gondolták

2022. november 17. – 14:16

Gyakoribb lehet a visszaesés koronavírus-fertőzés után, mint eddig gondolták
Fotó: Jakub Porzycki / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A Pfizer Paxlovid nevű gyógyszer-kombinációja jól szerepelt a klinikai kutatásokban, de tavasszal kezdett meginogni benne az emberek hite, mert egyre többen visszaesést tapasztaltak az ötnapos kúra befejezése után. A szakirodalmat és a legfrissebb kutatásokat áttekintve azonban korántsem olyan biztos, hogy a Paxloviddal van baj – az is lehet, hogy egyszerűen a visszafertőződés sokkal gyakoribb, mint korábban gondoltuk.

A Pfizer Paxlovid koronavírus-gyógyszere tulajdonképpen három tablettát takar, ebből kettő nirmatrelvir, egy pedig ritonavir. A szer jól szerepelt a klinikai kutatásokon, 88 százalékkal csökkentette a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát, ha a tünetek megjelenését követő öt napon belül elkezdték szedni. Ha három napon belül, akkor pedig 89 százalékkal, tehát gyakorlatilag nem járt előnnyel a korábbi kezdés, ami a való világbeli alkalmazásban nagyon fontos fegyvertény lehet. Az első kutatások óta a valós életből gyűjtött adatok alapján is elmondható, hogy a vírusellenes kezelés 82 százalékkal csökkentette például a lélegeztetőgépre kerülés esélyét. Ezenkívül a klinikai vizsgálatban a kezelés két-három nappal rövidítette a tünetek időtartamát a placebóhoz képest.

A harmadik negyedévben a Pfizer 7,5 milliárd dollár bevételre tett szert a Paxlovidból globálisan.

A Paxlovid egy célzott vírusproteáz inhibitor, azaz egy olyan enzimet blokkol, amire a vírusnak szüksége van a szaporodáshoz. Korábban volt róla hír, hogy problémát okozhat más, egyébként gyakran használt gyógyszerekkel, például koleszterincsökkentőkkel, véralvadásgátlókkal vagy antidepresszánsokkal együtt szedve, éppen ezért fokozott orvosi felügyelet mellett érdemes csak rá hagyatkozni.

Mi az a Paxlovid-visszaesés

Májusban aztán felröppent a hír, hogy viszonylag sok koronavírusos visszaesett a Paxlovid szedése után. Az Egyesült Államok egészségügyi kutatóintézete (NIH) tárgyalásokat folytatott a Pfizerrel arról, hogy szükséges-e a gyógyszergyártó Paxlovid nevű, a koronavírus ellen gyártott gyógyszeréhez a jelenlegi öt naposnál hosszabb kezelési időt megadni a visszatérő fertőzések elkerülése érdekében. A Reuters akkor arról írt, hogy több tucat beteg számolt be arról a kúrát követően, hogy a kezelés befejezése és a javulás után a tünetek ismét kiújultak. Ennek oka nem egy újabb fertőzés volt, hanem hogy a súlyos megbetegedést megelőző kezelés ezekben az esetekben nem irtotta ki teljesen a vírust a kezeltek szervezetéből, így az a tabletta szedésének abbahagyása után újra szaporodni kezdett. A CDC egyébként úgy határozza meg a visszaesést, hogy egy teljes ötnapos kezelést követően a betegnél vagy újra jelentkeznek a Covid–19 tünetei, vagy egy korábbi negatív teszt eredménye pozitív lesz.

A Pfizer erre azt reagálta, hogy több mint 300 ezer beteget vizsgált meg, ahol 3000-ből 1-nél fordult elő visszaesés a tabletták bevétele után. Ez alacsonyabb arány, mint a Pfizer klinikai vizsgálata: itt a résztvevők 2 százalékánál tapasztaltak visszaesést a kúrát követően. A placebót kapóknál is fellendült a visszaesések száma, itt az arány 1,5 százalékos volt.

A CNN friss cikke szerint a Paxlovid utáni visszaesés kétszer olyan gyakori lehet, mint ahogy azt korábban gondolták. A téma azért is kapott nagy nyilvánosságot, mert Joe Biden amerikai elnök, Jill Biden first lady, dr. Rochelle Walensky, az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központjának igazgatója, valamint dr. Anthony Fauci, az elnök egészségügyi tanácsadója is visszaesett, miután a Pfizer gyógyszerének segítségével kúrálták ki a betegségből.

Mit mutatnak az új kutatások?

Júniusban a Pfizer közzétette a gyógyszer klinikai vizsgálataiból származó adatok elemzését, amely azt mutatja, hogy a Covid–19-fertőzés visszatért mind a placebót, mind a Paxlovidot szedők csoportjában, nagyjából 2-7 százalékos gyakorisággal. A tanulmány szerint a visszaesés körülbelül kétszer gyakrabban fordult elő a Paxlovidot szedő betegeknél, mint azoknál, akik placebót szedtek.

A koronavírus kezelésére szolgáló Paxlovid gyógyszer halad a Pfizer gyártósorán a németországi Freiburg im Breisgauban – Fotó: Philipp von Ditfurth / DPA / AFP
A koronavírus kezelésére szolgáló Paxlovid gyógyszer halad a Pfizer gyártósorán a németországi Freiburg im Breisgauban – Fotó: Philipp von Ditfurth / DPA / AFP

Mivel hamar elterjedt, hogy a Paxlovidot szedők között gyakoribb lehet a tünetes visszaesés, nem csoda, hogy azóta több kutató is elkezdett foglalkozni a témával. Egyelőre úgy tűnik, az eredmények azt mutatják: nem feltétlenül a Paxlovidot szedők között, hanem általánosan a koronavírus-fertőzés után lehet gyakoribb a visszaesés, mint eddig gondolták.

Készült például egy amerikai kutatás arról, hogy milyen a visszaesők aránya a Paxlovid és a Molnupiravir szedése után, amelyből kiderült, hogy nincs szignifikáns különbség a kettő között, így könnyen lehet, hogy egyszerűen a visszaesés aránya magasabb a fertőzés után, és a dolognak nincs köze a Paxlovidhoz. Egy, a JAMA szaklapban megjelent tanulmányhoz pedig 29 napon keresztül vizsgáltak 158 fertőzöttet, arra voltak kíváncsiak, hogy visszatérnek-e a tüneteik. A tünetmentességet két egymást követő napon kellett produkálniuk. 28 nap alatt a betegek 68 százalékának jöttek elő újra tünetei, úgy, hogy egyiküket sem kezelték Paxloviddal – így a kutatók úgy gondolják, hogy valószínűleg a kezelés nélkül is magas a visszaesés aránya.

Egy másik, egyelőre csak preprintként megjelent kutatási eredmény is ezen konklúzió felé halad: a Scripps Kutatási Transzlációs Intézet (Scripps Research Translational Institute) szakértői szerint a tesztpozitivitás vagy a tünetek megszűnése utáni visszaesés gyakoribb, mint korábban közölték. Hasonló, bár azért némileg eltérő arányt figyeltek meg mind a Paxloviddal kezelt betegek között, mind pedig a kontrollcsoportban. A visszaeső betegek jobb megértéséhez széles körű tanulmányokra van szükség sokféle résztvevővel és kiterjedt nyomon követéssel – ez a kutatás ugyanis jelenleg csak 170 fővel zajlott.

Szintén a Scripps kutatója a kardiológus Eric Topol, aki az újabb Paxlovid-adatokat elemezgette. Szeptemberben a NEJM szaklapban a Correspondence rovatban levélként megjelent például egy kutatás elemzése a magas kockázatú betegekről Paxlovid-kezelés után, itt a vírusterheléses visszaesés (vagyis az, hogy mennyi vírus volt a kezelés után a szervezetben) gyakorisága nagyon alacsony volt: 2,3 százalék a Paxlovid-csoportban (990 beteg) és 1,7 százalék a placebocsoportban (980 beteg). Fontos azonban megjegyezni, ahogyan Topol is teszi, hogy a kutatás a delta-hullám alatt készült, az omikronnál lehetnek eltérések. Ráadásul a való világbeli, nem kutatásra épülő tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan oltottan számolnak be Paxlovid utáni visszaesésről. A levelet a Pfizer kutatói jegyezték.

Topol a kollégái preprintként megjelent kutatását is kielemezte. „Fontos, hogy a tanulmány a Pfizertől független, minden támogatás és finanszírozás nélkül. Amikor a kísérletről beszéltünk korábban, arra számítottunk, hogy az eredmények azt mutatják majd: a Paxlovid visszaesési aránya 30 százalék, vagy annál is magasabb lehet” – írja a kutató.

A kutatás során kiderült, hogy az antigénteszttel mért visszaesés a Paxlovid-csoport 14 százalékánál fordult elő, és a kontrollokhoz viszonyított többlet 5 százalék volt. Ami a tüneteket illeti, közel 18 százalékos volt a visszaesés, szemben a kontrollcsoport 7 százalékával. Ezek az arányok jóval magasabbak, mint a kutató által korábban áttekintett EPIC-vizsgálat eredményei, de jóval alacsonyabbak, mint amit az orvosi közösség és a közvélemény tapasztalt.

A kardiológus szerint alapvetően három tanulságot lehet levonni a helyzetből:

  1. Nem szabad az anekdotákra és a közösségi médiában megjelent beszámolókra támaszkodni. Ezek nyilvánvalóan nem elfogulatlanok, hiszen azok, akiknél minden rendben ment a Paxlovid-kezelés után, nem fognak róla külön beszámolni. Csakis prospektív, szisztematikus klinikai vizsgálat után lehet levonni a következtetéseket.
  2. A visszaesések rávilágítanak arra, hogy szükség van a való életben is végzett kutatásokra, és a randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatok (RCT) nem jelentik a munka végét. A klinikai vizsgálat a Paxlovidnál azt mutatta, hogy a visszaesés nagyon ritka, holott a való életbeli vizsgálatok során magasabb arányok jöttek ki. Ezenkívül a szóban forgó, Pfizer által jegyzett RCT-be kevesebb mint 2000 beteget vontak be, miközben már több mint 10 millió embert kezeltek, és az RCT-minta demográfiai adatai nem feltétlenül reprezentatívak az oltási státuszon kívül sok egyéb jellemző miatt kezelt populációra nézve.
  3. A gyógyszeres visszaesési többlet 5-12 százaléka még mindig alacsony, és jóval kevesebb, mint amire a kutatók számítottak, egyes becslések szerint ugyanis akár 50 százalékos is lehetett volna az arány.

Topol egyébként korábban arról is írt, hogy a Paxlovid egy friss kutatás szerint csökkentheti a hosszú Covid kialakulásának esélyeit.

Egyelőre tehát nem jelenthető ki az, hogy a Paxlovidot szedők között lényegesen nagyobb az esélye a visszaesésnek, de az sem, hogy nincs kapcsolat – további kutatásokra van szükség, mielőtt bármilyen biztos konklúziót le lehetne vonni az adatokból.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!