A halott fenék szindróma viccesnek hangzik, de sokkal több embert érinthet, mint gondolná

Ahogy egyre elterjedtebbé vált az ülőmunka, az emberek rájöttek, hogy bár tök jó, hogy nem esik rájuk az eső, nem tűz a nap, és nem feltétlenül fáradnak el fizikailag a nap végére, az irodai munkának is megvan az árnyoldala. Ha nem vigyázunk, a vállak előre csúsznak, elkezdünk görnyedni, és a napi nyolc+ óra szinte folyamatos képernyőbámulás nem feltétlenül óvja a szemünk világát.

Ilyen sunyuló, hosszú távon kialakuló probléma a halott fenék szindróma, azaz gluteális amnézia is. Ez nem azt takarja, amikor sok óra ülés után felállva kicsit merevebb az ember izomzata, egy sokkal komolyabb problémáról van szó.

„A név viccesen hangzik, de a mellékhatások súlyosak lehetnek. A gluteus maximus az egyik legerősebb izom a testben, és a legnagyobb ütéscsillapító. Ha nem működik megfelelően, az problémák dominóláncát okozhatja, a combizomszakadástól az isiászon át a sípcsontrándulásig és a térdízületi gyulladásig”

– mondta a New York Times-nak Jane Konidis, a Mayo Clinic rehabilitációs specialistája.

A halott fenék szindróma akkor alakul ki, amikor kihasználatlanság miatt a farizmok elgyengülnek. Ez az izomcsoport rendkívül fontos szerepet tölt be az emberi testben – nem is véletlen, hogy ez a legnagyobb és legnehezebb izmunk. Létfontosságú abban, hogy a medence pozícióban maradjon, stabilizálja a csípőt, tehermentesíti a hátat és a törzsizmokat, és nem utolsó sorban ezzel az izomcsoporttal emeljük meg a lábainkat és forgatjuk a combokat.

A gluteális amnézia nem annyit jelent, hogy csupán gyengék ezek az izmok, hanem azt, hogy olyan gyengék, hogy elfelejtik, hogy is kéne működniük. Ezért amnézia. Emiatt normális használat közben vagy csak nagyon lassan, vagy egyáltalán nem lépnek működésbe, ami azzal jár, hogy a többi izomra és ízületre nagyobb terhelés kerül. Van, akinél az ebből eredő sajgó fájdalom már ülés közben megjelenik, de a legtöbbeknél akkor jön ki, amikor elmennek kocogni vagy egy nagyobbat kirándulni. Tiger Woods emiatt volt, hogy visszalépett egy verseny közben.

Nem véletlen, hogy a betegség azokat sújtja, akik sokat ülnek: állás és járás közben a farizmok szinte folyamatosan aktívak, de amikor leülünk, a csípő és a combok elején található izmok átveszik a terhelést, hogy a far megpihenhessen. Az evolúció során azonban arról nem volt szó, hogy lesz, aki napi több mint nyolc órát ül majd, így a testünk nincs is felkészülve erre, és a rengeteg pihenés miatt az idegsejtek egy idő után csak késleltetve szólnak le a farizmoknak, hogy dolgozni kéne. Ez egy idő után izomgyengüléshez, hát- és térdfájdalomhoz vezethet.

Próbálja ki, halott-e a feneke!

Szakértők szerint ha valaki rendszeresen két–három órákat tölt a fenekén, akkor jó eséllyel már kialakult nála a gluteális amnézia valamilyen mértékben. A NYT szerint ez egyszerűen ellenőrizhető.

A legegyszerűbben úgy, hogy az ember fél lábra áll, a másikat pedig hagyja maga mellett lógni. A lógó lábhoz tartozó farizom elvileg puha kéne, hogy legyen. Ha ez megvan, terheljen rá a lógó lábra, és szorítsa össze a farizmait. Ha már elindult a gluteális amnézia, akkor több szorításra is szükség lehet, de ha nem, akkor a farpofának meg kéne keményednie.

Ha még nem nagyon előrehaladott a halott fenék szindróma, akkor az újraindítás is relatíve egyszerű. Az egészséges emberek farizmai a mozgáskor azonnal akcióba lendülnek, így ha 30–50 percenként feláll, és finoman megnyomkodja a fenekét, akkor már ez a kevés stimuláció is felébresztheti az izmokat irányító idegsejteket.

Sőt, egy kis testmozgás sose árt, úgyhogy egy kis sétálással, helyben járással, csípőkörzéssel vagy guggolással is felébresztheti a farizmait. A lényeg az, hogy a hosszas üldögéléseket minél gyakrabban megszakítsa egy kis fenékaktiválós mozgással. Jordan Metzl sportorvos szerint az, hogy valaki sokat sétál vagy kocog, még nem jelenti azt, hogy erős a feneke, ezért érdemes hetente néhányszor kitöréseket – nem az emléktúrát, hanem a gyakorlatot –, guggolásokat is beiktatni az edzésrendbe.

Konidis azt is mondta a lapnak, hogy ha valaki sokat terheli a farizmait, de a feneke soha nem fárad el, és futás közben itt-ott fájdalmat tapasztal, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni. „Ha a lánc egyik szeme gyenge, az egész kerítés összeomlik. És a farizomnak kéne a legerősebb láncszemnek lennie” – magyarázta.