Növelheti a vérrögképződés esélyét az egyik népszerű édesítőszer

Akár a kétszeresére is emelheti a vérrögképződés kialakulásának esélyét az egyik népszerű cukorpótlék, az eritrit – írja a Cleveland Clinic szív- és érrendszeri központjának kutatása alapján a Hvg.hu.

A kutatás nagyon hasonló ahhoz, amiről 2023-ban írtunk – ami nem véletlen, hiszen ugyanaz a két tanulmány vezető szerzője. A kutatók akkor is hasonló eredményre jutottak, az augusztusi vizsgálat leginkább abban különbözik, hogy összehasonlították, hogy mi a különbség 30 gramm eritrit és 30 gramm cukor elfogyasztása után. A korábbi kutatás azonban szív- és érrendszeri kockázatértékelésen átesett betegeken történt, nem egészséges vagy általános populációban – ezt az elfogultságot a mostani kísérlet kiküszöbölte, ugyanis egészséges embereken tesztelte az édesítőt, olyanokon, akik nemdohányzók, nincs és nem volt ismert szív- és érrendszeri betegségük, és nincs kórtörténetükben vérzési rendellenesség.

Az alanyokat éhgyomorral hívták be vérvételre, majd adtak nekik 30 gramm eritritet, vagy ugyanannyi cukrot. Fél órával később újra vért vettek tőlük, és azt látták, hogy míg a vércukorszint alig emelkedett, a vérben található eritrit szintje ezerszeresére nőtt.

Az eritrit vagy eritritol a fehérjeszeletek, alacsony kalóriatartalmú üdítőitalok és alacsony szénhidráttartalmú sütőkeverékek egy népszerű alapanyaga. Természetes cukoralkohol, kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben és erjesztéssel készült ételekben: borban, szójaszószban, sajtban. Mint a legtöbb cukoralkoholt, ezt is használják édesítőszerként is, ezt a kukorica fermentálásával állítják elő. Édesítőereje 60-80 százaléka a közönséges cukorénak. Nagy előnye, hogy cukorbetegek is fogyaszthatják, illetve az is, hogy nem károsítja a fogzománcot. Mivel az emberek nem rendelkeznek a cukoralkoholok, például az eritrit lebontásához szükséges enzimekkel, azt a szervezet nem metabolizálja. Ehelyett a véráramba kerül, és főként a vizelettel távozik a szervezetből.

A megemelkedett eritritszinttel a vérlemezke-aktivitás is növekedett, ami hozzájárul a vérrögök kialakulásához. A cukornál nem tapasztaltak hasonló hatást.

Az eritritről 2023-ig szinte csak pozitív kutatások jelentek meg, egérkutatások során például csökkentette az olyan anyagcserezavarokat, mint az étrend által kiváltott elhízás, glükózintolerancia, diszlipidémia és zsírfelhalmozódás az egérmájban, sőt, bizonyos szinten még a malária ellen is hatékonynak találták. Azonban már tavaly is arra jutottak, hogy ezerszereződik a vérben található eritrit mennyisége, ami megduplázhatja a szívroham vagy stroke esélyét.

A kutatásra reagált egy, édesítőszer-gyártókat tömörítő szervezet is. Szerintük 30 évnyi kutatás igazolja, hogy az eritrit biztonságos, és kifogásolták, hogy a mostani kutatásban csak 10-10 alanyt vizsgáltak, ami tudományos kísérletben nagyon kevés, ahogy azt is, hogy sokkal több eritritet kaptak, mint ami egy átlagos amerikai üdítőitalba kerülhet.

Stanley Hazen vezető szerző szerint azonban ez a 30 gramm annyi, mint amennyi egy cukormentes üdítőben, muffinban, jégkrémben megtalálható, és azt is figyelembe kell venni, hogy ezekből sokan egyszerre nem csak egyet fogyasztanak el.

Hozzátette, hogy a vizsgálatot egészséges embereken végezték, akiknél nem állt fenn az eredményt befolyásoló alapbetegség. Úgy gondolják, hogy érdemes felülvizsgálni az édesítőszer biztonságosságát, és elképzelhetőnek tartják, hogy az alkalmilag fogyasztott, normál cukros termékek egészséges emberek számára egészségesebbek lehetnek, mint az eritrites konkurenseik. Hazen a Medical News Todaynek hozzátette: azoknak, akiknél megnövekedett a trombózis kockázata, például szívbetegségben, cukorbetegségben vagy metabolikus szindrómában szenvednek, érdemes korlátozott mennyiségben fogyasztani a cukoralkohollal édesített italokat és ételeket.

Egyelőre a kutatás alapján hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni, sem módosítani az ajánlásokat, hiszen kis számú résztvevő bevonásával készült, és a 30 grammnyi eritrit több, mint amennyit egy átlagember naponta elfogyasztana. Ugyanakkor arra biztosan jó ez a kísérlet is, hogy egy potenciális problémát jelezzen, amit később nagyobb résztvevőszámos, megfelelően kontrollált, egészséges embereken végzett kutatásokkal meg lehet erősíteni vagy cáfolni.

Az eritrittel és a többi édesítőszerrel végzett kutatások azért különösen fontosak, mert ezeket a kalóriamentes édesítőket jellemzően azok fogyasztják, akik egyébként is veszélyeztetett célcsoportba tartoznak, és az ilyen édesítőkkel próbálják pótolni a cukrot. Ők jellemzően többet is fogyasztanak mind a természetes, mind a mesterséges édesítőszerekből, holott a kulcs valószínűleg itt is a mértékletesség lehet.

Erről beszélt a Medical News Todaynek Monique Richard dietetikus is: szerinte amikor alternatív módon metabolizálódó helyettesítőket gyártanak, és egészségesebbként hirdetik, mint a cukrot, akkor az emberek többet fogyasztanak belőle, mint amennyit egyébként tennék, ez pedig ellentétes azzal a céllal, amiért az összetevőt eredetileg kifejlesztették.