A növényi alapú hús után itt a húsalapú növény: marhahúsos rizst csináltak dél-koreai kutatók
2024. február 15. – 18:42
A Jonsze (Yonsei) Egyetem dél-koreai kutatóiból álló csapat kifejlesztett egy hibrid marhahúsos rizsváltozatot: laboratóriumban termesztett rizsszemeket tehénizom- és zsírsejtekkel ötvöztek. A kutatócsoport azt reméli, hogy olcsóbb és fenntarthatóbb fehérjeforrást tud kifejleszteni, sokkal alacsonyabb szénlábnyommal, mint amilyen a valódi marhahúsé, írja az Engadget.
A kutatók először minden rizsszemet halzselatinnal vontak be, hogy elősegítsék a hússejtek megtapadását. Ezután tehénizom és -zsírőssejteket helyeztek be minden egyes szembe, amelyeket ezután Petri-csészében tenyésztettek. A rizsszemek porózus, mégis szervezett belső szerkezettel rendelkeznek, amely hasonlít azokhoz a szerkezetekhez, amelyek a hússejtekben vannak – tehát a rizsszemek olyan alapot kínálnak, amely lehetővé teszi a sejtek és növekedését, valamint vannak bennük táplálékot biztosító molekulák is.
A hússejtek mind a rizsszem felszínén, mind a szem belsejében fejlődnek. Körülbelül tíz nap múlva kész „húsos rizst” kap az arra vállalkozó. A Matter szaklapban megjelent tanulmány szerint a rizsszemek olyan ízűek, mint a marhahúsos szusi, ami az összetevőket tekintve tulajdonképpen logikus.
A kutatók szerint az alapvető elképzelés az, hogy már magából a sejttenyésztett fehérjerizsből minden tápanyagot megkapjon az ember. A rizsnek már eleve magas a tápanyagtartalma, de az állatokból származó sejtek ezt tovább növelhetik.
A csapat hosszú távú elképzelései közé az is tartozik, hogy az állatokat teljesen kihagyják a folyamatból. Azt remélik, hogy olyan sejteket fejlesztenek ki, amelyek hosszú ideig osztódnak és növekednek, és ebből a sejtvonalból tudnak majd hússejteket kivonni, nem a marhákból. Így a tervek szerint fenntartható élelmiszerrendszert hozhatnak létre.
A projekt persze egyelőre kísérleti stádiumban van, így egyhamar nem kerül a tányérokra. A fő fókusz most az, hogy még jobban növeljék a rizsszemek tápanyagtartalmát, és az íz, állag és szín javításán is dolgoznak. A termék jelenleg rózsaszínes, de valószínűleg szükség lesz némi változtatásra. A kutatók azt remélik, egy nap éhínség sújtotta területeken, katonai műveletek által érintett környéken vagy az űrhajósok étrendjében láthatják viszont a terméküket.
Az ENSZ jelentése szerint a vágásra szánt állatállomány évente 6,2 milliárd tonna szén-dioxidért felelős a levegőben. Ez az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás közel 12 százaléka.
