A klímasemlegesség felé kéne száguldani, de még a covidos lezárásokkal is a másik irányba haladtunk

Bár vannak előremutató változások is, Magyarország nem halad egyértelműen a klímasemlegesség felé. A koronavírus-járvány után érezhető a visszapattanás, látványosan nőttek 2021-ben a kibocsátások 2020-hoz képest, derült ki Magyarország Második Klímasemlegességi Előrehaladási Jelentéséből.

A Green Policy Center (GPC) nevű think-thank első jelentését, amely még 2020-as adatokon alapult, februárban mutatta be, de már akkor jelezték, hogy szűkíteni akarják a különbséget a jelenhez képest, hogy az aktuális trendekről lehessen képet kapni. A kétéves követési távolságon nem is lesz könnyű csökkenteni, mert egyszerűen nincsenek meg hamarabb adatsorok. A hiányos adatszolgáltatással most is küzdöttek a tanulmány szerzői, de azért így tehettek megalapozott állításokat.

Ezek persze az emberiségre nézve nem mindig jelentenek jól. A globális szereplők közössége nem tudott jelentős előrelépést tenni a klímasemlegesség felé, ha minden vállalást betartanának az országok, akkor is 2,4-2,6 Celsius-fokos felmelegedéssel lehet számolni, pedig a jelenlegi ismereteink szerint a másfél-két fok az a tűréshatár, amivel még együtt tudunk élni különösebb kataklizmák nélkül.

Az 1990-es értékeket alapul véve az Európai Unió és a világ legtöbb országa azt vállalta, hogy 2030-ra kibocsátásait ötven százalékkal csökkenti, 2050-re pedig klímasemlegessé válik. Többféle pályával el lehet érni a kitűzött számokat, de egyelőre inkább távolodást látni. Az unió és tagállamai 2021-ben 5,1 százalékos növekedést mutattak a csökkenés helyett.

Magyarország is felfelé mozdult el, 2 százalékkal emelkedett az emisszió az előző évhez képest. A 2020-as év adatai persze kissé becsapósak, mert a járvány is erős kihatással volt a kibocsátásokra. Ezt mutatja, hogy a magyar növekedés is elsősorban a közlekedési ágazathoz kötődik, hiszen már megszűntek a lezárások. A tanulmány szerzői ugyanakkor arra jutottak, hogy ha a Covid torzító hatását kivesszük, akkor is az látszik, hogy strukturális változások nem történtek a csökkentés érdekében.

A közlekedésnél 10 százalékkal nőtt a kibocsátás, ebben közrejátszott, hogy még több autó állt forgalomba, a kocsik átlagéletkora pedig tovább emelkedett. A közúti szállítmányozás részaránya is nagyobb lett, míg a vasúti, vízi és csővezetékes szállítás aránya csökkent. Az összes szállított mennyiség is növekedett, de ez is betudható a Covid után helyreállásnak.

Mivel hidegebb volt a tél a korábbinál az épületeknél is növekedést tapasztalt, egyszerűen többet fűtöttünk. Érdekes lesz megfigyelni majd a 2022-es adatokat, amelyeket az energiakrízis és az energiaárak is jelentősen befolyásolhatnak majd. 2021-ben a korábbinál kevesebb üvegházhatású gázt (ühg) bocsátott ki a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás, ugyanakkor az erdészeti ágazat és a földhasználat jelentős szén-dioxid-nyelőként működött, sok ühg-t kötött meg.

Az ipari termelés 9,5 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, ezzel együtt viszont az ühg-kibocsátás stagnált, ami az energiaintenzitás csökkenését mutatja, tehát egységnyi gazdasági eredmény eléréséhez, már kevesebb energiát használt fel a hazai ipar.

„Ezek kedvező fejlemények a klímacélok szempontjából és valószínűleg nem függetlenek az EU ETS, mint klímapolitikai eszköz magasabb 2021-es kvótaáraitól sem. Az pedig, hogy a kvótaár megháromszorozódása ellenére is jelentős ipari növekedést tapasztalhattunk hazánkban, igazolja az EU ETS ipari versenyképességet védő szabályainak eredményességét” – olvasható a tanulmányban.

Az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) évről évre elkészíti a The Green Future Index elnevezésű tanulmányát, amelyben az alacsony kibocsátású gazdaságra való áttérés erőfeszítéseit követi nyomon 76 országban. A jelentés öt témát ühg-kibocsátások, energiaátmenet, zöld társadalom, tiszta innovációk, éghajlati szakpolitikák) ölel fel, és szakmai interjúk alapján 22 indikátort követ. A legfrissebb jelentésben Magyarország a 29. helyen áll, ez öttel rosszabb, mint korábban, és csak három uniós tagállam van mögöttünk.