Egy teljesen új anatómiai struktúrát fedeztek fel az emberi agyban

Az emberi agy anatómiájának egy teljesen új részét fedezték fel kutatók – olvasható a New Scientist cikkében. A friss felfedezés szerint az agyban azonosított új rész a salakanyag-elvezető rendszer része. Mint írják, a szövet az agyat körülvevő vékony membrán, amely az újonnan keletkezett agy-gerincvelői folyadékot – amely az agyban kering – elkülöníti a sejtek salakanyagát tartalmazó „piszkos” folyadéktól. Az agy-gerincvelői folyadék rendkívül fontos szerepet játszik az agy védelmében, mivel az agy és a gerincvelő is tulajdonképpen ebben lebeg. A traumás behatások elleni védelem mellett az idegszövet táplálásában és a neuronok működése során keletkező anyagcsere-végtermékek eltávolításában is szerepe van.

Az már korábban is ismert volt, hogy a koponya és az agy között három membrán van. Az új struktúra egy ezeken felüli negyedik membrán, amely a legbelső membrán tetején fekszik, és amelyet szubarachnoidális nyirokszerű membránnak (SLYM) neveznek. Ez a membrán rendkívül vékony, szélessége mindössze néhány sejt, helyenként akár egyetlen sejt is lehet.

Ez a réteg megakadályozza, hogy a fehérjék többsége szabadon áramolhasson a szubarachnoidális nyirokszerű membránnak nevezett struktúra felső, tehát a koponyához közelebbi és alsó, az agyhoz közelebbi rétegei között. Így hozzájárulhat az amiloid plakkok lerakódásának meggátlásában is – ez a lerakódás növelheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát – írja a Live Science.

A Live Science cikke idézi is a felfedezésre jutó egyik kutatót, Maiken Nedergaard-t, a Rochesteri Egyetem és a Koppenhágai Egyetem professzorát, aki szerint ez a pajzsként is felfogható rendszer az agy-gerincvelői folyadék által ellátott funkciók szabályozásában is segít. Emellett immunsejteket is tartalmaz a réteg, tehát a fertőzések elleni védekezésben is szerepet kap. Ha egy sérülés során a SLYM felreped, a koponya csontvelőjéből származó immunsejtek beteríthetik az agy felszínét, ami megmagyarázhatja, bizonyos agysérülések miért járnak hosszabb gyulladással, mint mások.

A SLYM-et korábban nem vették észre, részben azért, mert a membrán szétesik, amikor az agyat a boncolás során eltávolítják a koponyából – mondta Nedergaard. Ráadásul a membrán túl vékony ahhoz, hogy élő embereknél agyszkennerrel látható legyen. A szövetet először egerekben fedezte fel Nedergaard csapata úgy, hogy genetikai markerekkel fluoreszkáló zöld színűvé tették a SLYM sejtjeit. A membrán jelenlétét ezután a kutatás céljára adományozott testek agyában, a koponya feloldása után is meg tudták figyelni.

2012-ben Nedergaard segített felfedezni egy olyan, vékony csövekből álló hálózatot is, amely az agysejtekből származó hulladékfolyadékot gyűjti össze, az úgynevezett glimfatikus rendszert. Ezek a csövek a kiáramló agy-gerincvelői folyadékba folyhatnak.