Hétszer több esélye van az agyvérzésre a legalább nyolcórányi ülőmunkát végzőknek a feleennyit ülőkhöz képest

143 ezer felnőtt adatait vették alapul az American Heart Association (Amerikai Kardiológiai Társaság) Stroke című lapjában megjelent tanulmány szerzői ahhoz a kutatásukhoz, amiben azt vizsgálták, hogyan hat a tartós ülés az egészségre. Arra jutottak, írja a tanulmányról a CNN, hogy a legalább nyolcórányi ülőmunkát végzőknek hétszer nagyobb esélyük van az agyvérzésre, mint a legfeljebb négyórányi ülőmunkát végző, legalább napi tíz perc edzést beiktató társaiknak. A kutatásnál 40 évnél idősebbeket, de 60 évnél fiatalabbakat vizsgáltak.

„Úgy gondoljuk, hogy az ülőmunka káros hatást gyakorol az anyagcserére, a véráramlásra, és a gyulladást is elősegíti” – közölte a tanulmány szerzője, Dr. Raed Joundi, a McMaster Egyetem kutatója. „Ezek a változások idővel az erekre is hatással lehetnek, és megemelhetik a szívinfarktus és a stroke esélyeit.”

A 2965 stroke-os vizsgált személy 90 százalékának átmeneti keringési zavarból eredő agyvérzése volt, alapvetően is ez a leggyakrabban jelentkező stroke-fajta. Ilyenkor nem megfelelő az agyterület vérellátottsága, ha pedig ez tartósan fennáll, az oxigénhiány miatt több agysejt is elhalhat az érintett területen.

A stroke-ot több tünet is jelezheti, ilyen a gyengeségérzés a karban, lábban, arcon, különösképp, ha jól meghatározható módon csak az egyik oldalon érezhetőek a tünetek. Az elmosódott beszéd, látás- vagy hallászavarok is jellemzőek a stroke-ra, de ide sorolható a hirtelen jelentkező erős fejfájás is.

Arra, hogy hogyan csökkenthető a kockázat, a CNN-nek nyilatkozó Kerry Stewart professzor azt az aligha meglepő választ adta, hogy többet kell mozogni, és kevesebbet ülni. A tanulmány szerzője, Raed Joundi szerint fontos, hogy többször mozogjunk alkalmanként legalább tíz percet, amikor valamivel megemelkedik a pulzusszám.

Segít az is, ha elkerüljük az olyan potenciális rizikófaktorokat, mint az alkohol. Joundi hozzátette: elméletben az agyvérzések 90 százaléka elmaradna, ha minden ismert rizikófaktort kiiktatna a társadalom. A mozgás tehát csak egyetlen eleme a megelőzésnek, emellett a magasvérnyomásos betegeket kezelni kell, csakúgy, mint a diabéteszben szenvedőket, és az étrend sem mindegy, fűzte hozzá a kutató.