Lehet autómentesen is? Évente egyszer mindenképpen
2023. szeptember 22. – 10:56
100 év alatt ritkaságból problémává vált a gépkocsi, legalábbis nagy mennyisége és magas károsanyag-kibocsájtása miatt. Az első autómentes napot 1997-ben tartották meg Franciaországban, majd a 90-es évek folyamán európai mozgalommá vált, mára a Föld több régiója is becsatlakozik a szeptember 22-i világnap eseményeibe. Az aktuális üzenet a fenntartható közlekedésre hívja fel a figyelmet – de miről is szól ez a szlogen?
Az első gépkocsi szabadalmát 130 éve, 1886-ban Karl Benz kapta meg, az első hosszú próbautat pedig – mintegy 106 kilométert – a feltaláló felesége tette meg két évvel később. Ezt követően begyorsultak az események, ahogy az autók is. Még az 1900-as évek előtt Rudolf Diesel elkészíti saját motorját, a Michelin gyár a Dunlop gumiabroncsra ad be szabadalmat 1894-ben, két évvel később, az óceán túlpartján megépíti az első gépkocsiját Ford.
Az első hazai gépkocsi 1905-ben készült el, majd az első hazai gyártmányú autóbusz is, mind a kettő Csonka János feltaláló nevéhez fűződik. Galambos József a Ford főmérnökekeként dolgozik, tervei alapján legyártják a legendás T-modellt 1906-ban. A modell érdekessége, hogy futószalagon gyártott, megfizethető gépkocsi volt, mellyel már a középosztály is autóhoz tudott jutni az USÁ-ban. Európában nagyjából 20 évvel később az Opel vezeti be a gyári tömegtermelést az autóiparban.
Olajválság, ózonlyuk, légszennyezés
Az autóhasználat szélesebb elterjedése a tömegtermeléssel indult be, amely a hetvenes években már kifejtette negatív gazdasági hatását az olajválság formájában. A kilencvenes évekre a benzin- és dízelmotorok elterjedésének környezetkárosító hatásáról is egyre több szó esik.
Míg a hatvanas években körülbelül 200 millió gépjármű járta az utakat, egy évtizeddel később már 300 millió. Az 1974-ben bekövetkező olajválság rávilágított arra, hogy a kereslet nem csak rendkívül magas, de az egyes országok gazdaságát alapvetően rengeti meg a fosszilis üzemanyagok hiánya, vagy radikális áremelkedése. Ennek ellenére a nyolcvanas években döbbenetes mértékben megnőtt a személygépkocsik száma, körülbelül 500 millióra duzzadt, 10 év múlva, a kilencvenes évekre már 700 millióra gyarapodott.
A gépkocsik károsanyag-kibocsájtása a kilencvenes években már súlyos téma volt. A ma is ismert szennyezőanyagokon (mint a szén-dioxid, a szén-monoxid vagy a nitrogén-oxid) kívül létezett egy adalékanyag, ami jobb teljesítményt nyújtott a gépkocsi motorjának, valamint megakadályozta annak idő előtti kopását. Ez volt az ólom, mely légzési problémákat, idegrendszeri károsodást és fejlődési rendellenességeket is okozhat. Európában 1995-ben, az USÁ-ban az ezt követő évben tiltották be az ólom adalékanyagként való alkalmazását, viszont különösen a fejlődő és harmadik világbeli országokban ez nem szűnt meg teljesen.
A szabályozások nem vetették vissza az autóipart, a kétezres években a gépkocsik száma átlépte az 1 milliárdos határt. A kimutatások szerint jelenleg, 2023-ban 1,474 milliárd személygépkocsi fut az utakon világszerte, ez az jelenti, hogy népesség nagyjából 17 százalékának van saját autója. A területi megoszlás viszont koránt sem egységes: az 1000 főre jutó gépjárművek száma (a városállamokat leszámítva) az Egyesült Államokban a legmagasabb, 910 db, Magyarországon 338 gépkocsi jut 1000 lakosra.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-es jelentése szerint ennek a temérdek gépjárműnek mindössze 3,7 százaléka elektromos vagy hibrid meghajtású. Az Ügynökség előrejelzése szerint 2030-ra 12 százalékra nő ez az arány a nem megújuló meghajtású energiát használókkal szemben.
Cél az ártalomcsökkentés
Már az olajválság éveiben is létrejöttek olyan csoportok, amelyek az autóforgalom visszaszorításáért küzdöttek. Ahogy kritikus mértéket öltött a légszennyezés és a gépjárműforgalom, a városból elhódított területeken parkoló autók aránya, ezzel együtt azok a mozgalmak is hangosabbá váltak, amelyek mindezek ellen küzdöttek. Hollandiában 1996-ban a nevezetű szervezet országos térfoglaló gerillaakciót hirdetett, és havonta foglaltak el tereket az autóforgalom elől. Angliában, Izlandon és Spanyolországban is több megmozdulás szerveződött.
A fordulatot végül 1997-ben, a francia La Rochelle város aktivistái hozták el: itt rendeztek először autómentes napot, melynek sikerén felbuzdulva 1998-ban Franciaország több városában is követték a példájukat. Az Európai Unió 2000-ben, egy nyilatkozat aláírásával hivatalosan is elfogadta szeptember 22-ét, mint Autómentes napot. Magyarország 2001-ben csatlakozott, 2002-re pedig már összesen 1000 európai városra terjedt ki az esemény. Ezután az amerikai kontinensen csatlakozott Kanada, Brazília, Kolumbia, Ázsiában Tajvan és Japán, a Közel-Keleten pedig Izrael.
A nem megújuló üzemanyagot használó gépjárművek károsanyag-kibocsájtása még mindig elképesztően magas, melyet tetéz a por- és zajszennyezés, valamint a közúti közlekedések emelkedő száma, a városokból elvett területek mennyisége, valamint a sorozatosan kialakuló dugók és az utak magas amortizációja is.
Az Autómentes világnapon nem csak egy autómentes nap a cél, hanem a fenntartható közlekedés megteremtése. Ilyenkor a közösségi közlekedés, a kibocsájtás-mentes elektromos járművek és a kerékpárok mindennapos használatát és a gyalogos közlekedést egyaránt szorgalmazzák.
A légyszennyezés a legnagyobb egészségügyi kockázat
Az ártalomcsökkentés szabályozása keretében 2035-re az EU-ban belső égésű motorral működő gépjárműveket nem lehet majd forgalomba hozni. A CO2 kibocsájtás az intézkedéseknek köszönhetően 2022-ben 17 tagállamban csökkent, Magyarország (-8,6%) a negyedik legsikeresebb Hollandia (-12,8%), Luxemburg (-12%) és Belgium (-9,7%) után.
Ezzel együtt is az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint „az Európai Unióban a légszennyezés az egészséget érintő legnagyobb környezeti kockázat”, amely 400 000 korai elhalálozáshoz vezet az Unió országaiban, elsősorban a városokban. A halállal végződő egészségkárosodásokért olyan légszennyező anyagokat tesznek felelőssé, mint a lebegő részecskék, a nitrogén-dioxid és a talajközeli ózon, melyek jelentős hányada a kipufogógázokból származik.
Már azzal is sokat tehetünk a jobb levegőért, ha csak egyetlen nap nem szállunk fosszilis üzemanyagot használó autóba, ehelyett a tömegközlekedést, vagy egy elektromos járművet, kerékpárt választunk. Az idei Autómentes napon és a hozzá kapcsolódó Európai Mobilitási Héten számos rendezvény és már jól ismert akció (például bringás reggeli), valamint kerekasztal beszélgetések is lesznek. Idén országszerte mintegy 150 település csatlakozott a kezdeményezéshez.
A közlekedés, áruszállítás károsanyag-kibocsájtás mellett nem szabad megfeledkezni a légszennyezés másik aktív összetevőjéről, a dohányzásról sem, amely nem csak a dohányosra veszélyes egészségügyi kockázatot jelent a passzív dohányzás jelensége miatt. A tudomány jelenlegi állása szerint az egészségkárosítás kockázatát nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány okozza. Az FDA (az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala) megállapította, hogy egyetlen cigaretta füstjében több ezer vegyület található, és ezek között 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
Lehetőleg semmiképp ne kezdjünk el dohányozni, illetve, ha már dohányzunk, akkor önmagunk és a környezetünk érdekében a legfontosabb, hogy mielőbb szokjunk le róla, ugyanis kizárólag a leszokás tudja hosszú távon biztosítani 100 százalékban a dohányzás ártalmainak csökkentését. Aki viszont valamiért nem szokik le, annak érdemes tájékozódnia az ártalomcsökkentés lehetőségeiről. Ma már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek, és így a cigarettánál lényegesen kevesebb káros anyag kitettséggel járnak. Ezen technológiák azonban kizárólag olyan felnőtt dohányzók esetében jelenthetnek opciót, akik valamilyen okból folytatnák a dohányzást.
Ilyen alternatíva többek között az e-cigaretta, amely dohány helyett nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a dohányhevítéses technológia, ami működése közben olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst, valamint hamu se képződjön. De ide tartozik még a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna is.
Természetesen ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen tartalmaznak például nikotint – ami erős függőséget okoz, fogyasztása során megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást – és a hosszútávú hatásaikkal kapcsolatban is még folynak a kutatások. Ugyanis az ismert károsanyagnak való kitettség csökkenése – különböző mértékben – az egyes a füstmentes technológiáknál bizonyított (relatív ártalomcsökkentés). Az, hogy ez egyben a dohányzás okozta betegségek kockázatát csökkenti-e és ha igen milyen mértékben, arra hosszú távú kutatások szükségesek.
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
