32 százalékban döntött kanyarszörnyek várják az F1-mezőnyt Hollandiában

2021. szeptember 03. – 05:19

32 százalékban döntött kanyarszörnyek várják az F1-mezőnyt Hollandiában
Fotó: Red Bull Racing

Másolás

Vágólapra másolva

1985 után, komoly átépítésekkel tér vissza a zandvoorti versenypálya és a Holland Nagydíj a Forma–1-be a hétvégén. Arról, hogy a futam hamar feledtetni tudja a legutóbbi, Belga Nagydíjon látott fiaskót, két, irtózatosan meredek szögben megdöntött kanyar is gondoskodhat majd.

A döntött kanyarok az autóversenyzés hőskorában megszokottak voltak, de Amerikában a mai napig tömegével látni ilyeneket a NASCAR-ból és az IndyCarból is ismerős, ovális pályákon. Az F1 viszont másfél évtizede, a 2007-es Amerikai Nagydíj óta nem találkozott döntött kanyarokkal, a zandvoorti forduló meredekségéhez foghatóval pedig már több évtizede, ezért mindenképp izgalmas lesz, hogyan viselkednek az autók ezekben a kanyarokban, illetve hogyan alkalmazkodnak hozzájuk a pilóták.

Igazából nem is szabályosak

A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) szabálykönyve szerint a Forma–1-es versenypályákon maximum 5,7 fokban megdöntött kanyarok lehetnek, ezzel szemben a zandvoorti pálya 3-as kanyarja 19, a 14-es, utolsó fordulója pedig 18–19 fok közötti dőlésszöggel bír – külön engedély kellett, hogy az FIA rábólintson erre a módosításra. Ez a 18–19 fok átváltva 32–34 százalékot ad ki – a közutakon már egy 10 százalékos lejtőre vagy emelkedőre is tábla figyelmeztet, képzeljük el, hogy ennél sokkal meredekebb dőléssel van dolgunk, csak épp oldalirányban.

„Olyasmit csináltunk, amiről úgy gondoltuk, hogy igazán félelmetes lesz rajta vezetni, aminek nincs párja más versenypályákon – mondta Jarno Zaffelli, a pálya átépítésének terveivel megbízott cég, a Dromo alapítója. – A 14-es kanyar elég nagy és széles, így teljes gázzal lehet rajta haladni, míg a 2-es és a 3-as kanyar közötti átmenetet rengeteg emelkedő és dőlésszögváltozás jellemzi. Folyamatosan dől az ember horizontja, folyamatosan változik a látószög, úgy érzed, mintha összeszorítanának a végére.” Ennek köszönhetően a pálya első része olyan, mintha egy hullámvasúton ülne az ember, ide-oda imbolyog alatta a pálya – remélhetőleg a Belga Nagydíjhoz hasonlóan ezúttal is bevetik majd azt a sisakkamerát, amit Spában Fernando Alonso mutatott be.

A pálya utolsó, a célegyenesre ráfordító kanyarjánál az előzés elősegítése volt a fő cél a döntött kanyarral, még ha kényszerűségből is tettek így. A kanyar mögötti területen ugyanis a Natura 2000-es védelem alatt álló homokdűnék, illetve egy lakóövezet található, vagyis fizikailag nem volt lehetőség a kanyar átszabására, hogy hosszabb legyen a célegyenes. Márpedig az FIA egyik legfontosabb feltétele az volt a zandvoorti versenypálya F1-visszatérésére, hogy legyen hosszabb a célegyenes, hogy a végén elért nagyobb sebesség miatt jobb előzési lehetőség adódjon a pilóták előtt.

A zandvoorti pálya utolsó kanyarja – Fotó: Albert Fabrega / Twitter

Mivel a célegyenest nem nagyon lehetett hova nyújtani, a döntött kanyar lett az áthidaló megoldás, ebben ugyanis nagyobb sebességet tudnak tartani a versenyautók.

Jó, jó, de mennyire sok ez a 32–34 százalék?

Eléggé. A Forma–1 utoljára 2007-ben, Indianapolisban versenyzett döntött kanyarokon, ott 9,2 fok, vagyis 16.2 százalék a dőlésszög, Zandvoortban tehát sokkal meredekebb íveket kell meghódítani. Az átalakítást tervező Zaffelli legendás helyszíneket keresett fel, ahol döntött kanyarokkal találkozhatott. Megnézték a Barcelona mellett csirkefarmként pusztuló, egykor rettegett versenypályát, a hihetetlenül meredek, helyenként 60 fokos kanyarokkal épített Terrordrome-ot; ellátogattak Monzába, az ott már nem használt, az 1955-ös átépítésnél 38 fokos szögre húzott kanyarokhoz; de Brooklands is ihletül szolgált.

Amerikában persze akadnak a mai napig nagyon meredek kanyarok, Daytonában 31, a NASCAR-t nézve legmeredekebb pályán, Talladegában 33 fokosak a fordulók.

Verstappen már kiélvezte

2020 elején, mielőtt még a koronavírus miatt törölték volna a tavalyi Holland Nagydíjat, Max Verstappen egy rövid bemutató erejéig már kipróbálhatta az átépített pályát, igaz, csak egy 2012-es versenyautóval. Az akkor készült felvételekből jól látszik, hogy azért még az átépítések ellenére is elég szűkös a legtöbb helyen a zandvoorti pálya – ezért is mondta előzetesen Pierre Gasly, az AlphaTauri versenyzője, hogy olyasmi futamra számít, mint a végig szalagkorlátok közé terelt Monacói Nagydíjon.

De kiderült az is, hogy a pálya eleje tényleg nagyon ritmusosra sikerült, a döntött kanyarral együtt pedig 12 másodperc padlógáz előzi meg a célegyenes végi első kanyart – nem kiemelkedően sok, de több, mint a semmi.

„Nagyon élveztem, főleg a hármas és az utolsó kanyarokat, a döntött ívek nagyon különlegesek, és mindkét kanyarban több ívvel lehet próbálkozni. Nagyon érdekes. Ami a 3-as kanyart illeti, ott például azzal, hogy ennyire mélyen ülünk az autóban, nem is látni a kanyar belső oldalát, a kanyar vége pedig teljesen más élmény, mint amihez szoktunk.”

„Nem számítottam arra, hogy ekkora lesz élőben a dőlésszög, de nagyon jó érzés F1-es autót vezetni rajta. Az utolsó kanyar ugyanolyan. Az is eléggé lejtős, és az új autókkal és az ott nyitott hátsó szárnnyal jó kihívás lesz, és nagyon szórakoztató”

mondta Verstappen 2020-ban, amikor még úgy volt, hogy a teljes utolsó kanyarban használhatják az előzést segítő DRS-t, ám ezt végül nem engedélyezte az FIA.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!