Egri János: Én egy diktatúrának köszönhetem, hogy Szabó Magda volt a magyartanárom

A héten Egri János újságíró, jégkorongozó volt Veiszer Alinda műsorának vendége. A teljes interjúban, amelyet egy jelképes havidíjért cserébe ezen a felületen lehet megnézni, szóba került a televíziós személyiség pályafutásának kezdete, az 1956-os forradalomban betöltött szerepe, és az is, hogy mit gondol az egyre inkább digitalizálódó világban a lexikális tudásról.

Egri János televíziós pályája 1968-ban kezdődött, amikor ösztöndíjjal Franciaországba utazott. Egy nyelvtanfolyamon vett részt, de mivel abban az évben volt a téli olimpia, megkérték, hogy Vitray Tamással együtt közvetítse a jégkorongmeccseket. Ez azért is volt hasznos a műsor készítőinek, mert segíthetett a francia nevek kiejtésében. Egri János szerint néha ennyire nevetséges apró részleteken múlik az ember élete.

A beszélgetésből kiderült, hogy háromévesen vesztette el az anyját, utána Szabó Mária lett a nevelője. Az életében gyakran bukkantak fel ismert és elismert szereplők, például Szabó Magda volt a magyartanára, akinek az írásaival a politikai hatalom nem igazán értett egyet, viszont volt pedagógiai végzettsége. Ezért felajánlották neki, hogy legyen pedagógus.

„Én egy diktatúrának köszönhetem, hogy Szabó Magda volt a magyartanárom”

– mondta erről Egri János.

Veiszer Alinda a zsidó identitásáról is kérdezte az újságírót, aki azt mondta, hogy amíg apja élt, kötelező volt zsinagógába menniük. Most már inkább úgy fogalmazna, hogy van zsidó identitása, de kevés. Fontosnak tartja, hogy soha nem hivalkodott a zsidóságával, de nem is tagadta meg. „Melyik csoporthoz tartozol szívesen?” – tette fel a kérdést Veiszer Alinda. „Értelmiséginek vallanám magam, írni, olvasni tudó embernek, akinek nem fűződnek bűnök a tevékenységéhez” – válaszolta Egri János.

„Számomra a forradalom úgy ért véget aznap, hogy haza kellett menni, mert az édesapám azt mondta”

Veiszer Alinda kérdezte Egri Jánost az 1956-os forradalomban betöltött szerepéről is. A televíziós húszéves volt akkoriban, akkor kezdte a Budapesti Műszaki Egyetemet. Korábban nem vették fel, a felvételi lapján egy piros X volt, osztályidegennek számított, mert az apja gépészmérnök volt. A politika szemében az apja kizsákmányolta az embereket azzal, hogy munkát adott nekik. Egri János végül úgy került a Műszaki Egyetemre, hogy egy olyan helyre felvételizett, ami nem az oktatási minisztériumhoz tartozott, fél évvel később pedig átkérte magát.

Édesapja többször is szóba került a beszélgetésben, mert meghatározó szerepe volt az újságíró életében. Például amikor 1956. október 23-án kitört a forradalom, aminek az elején Egri is részt vett, telefonált az apjának, aki azt mondta neki: menjen haza. „Számomra a forradalom úgy ért véget aznap, hogy haza kellett menni, mert az édesapám azt mondta.” Veiszer Alinda erre megkérdezte, sajnálja-e, hogy akkor hallgatott az apjára. „Azt soha nem sajnálom, ha az édesapámnak bármilyen döntését elfogadtam, még akkor se, ha akkor nem értettem vele egyet” – mondta Egri János.

Például nagy szenvedélyében, a jégkorongozásban sem értettek egyet. Az apja aggódott érte, amikor sportoló lett. Erről elmesélt egy történetet: mikor a cserepadon egy orvos néhány öltéssel varrta össze a szemöldökét, az apja a nézőtérről odament hozzá. Erre csak annyit mondott neki: apa, neked a 17. sorba szól a jegyed, menj, légy szíves, vissza oda.

Nem volt párttag, hiába győzködték

A televízióban gondosan ügyeltek arra, hogy csak párttagok dolgozzanak, Egri viszont soha nem volt az. A maga módján így jelezte az ellenállását. Többször felkínálták neki a lehetőséget, de ő erre mindig úgy reagált:

„A magyar jégkorongban válogatott szinten sportolok, én úgy gondolom, hogy annyi szolgálatot teszek a hazának, hogy a címeres mezben igyekszem viszonylag jól játszani. Azzal, hogy még én egy bélyeget beragasszak a ti piros könyvecskétekbe, már nem hiszem, hogy sokkal többet tudnék tenni.”

Egri szerint ezt a választ azért fogadták el, mert elismerték a teljesítményét. A nemet mondást is az édesapjától tanulta meg.

A műsorban szóba került az is, hogy ma elsősorban nem lexikális tudásra tanítják a gyerekeket, hanem arra, hol lehet megtalálni az információkat. Veiszer Alinda kíváncsi volt, hogy Egri mit gondol erről, miközben ő lexikális tudásra épülő vetélkedőműsorokat vezetett hosszú évekig. Egri János szerint ma teljesen más világban élünk. De a digitális létbe való beszorulást azért tartja problémának, mert szerinte így nem találkozik senki Szabó Magdával, és az emberek nem látják egymás reakcióit. Neki fontos volt, hogy személyes intellektuális kapcsolata legyen a vetélkedők szereplőivel.

A műsor végén aktuálpolitikai kérdések is szóba kerültek. Például az, hogy ha Magyarországot ki akarják vezetni az unióból, akkor Egrinek hol lenne a helye. Egri János úgy képzeli, hogy akkor élete egy részét itthon, egy részét külföldön töltené. De szerinte azon elgondolkozhatna a jelenlegi kormány, hogy vannak olyan világhírű művészek, akik azt mondják: amíg ez a hatalom van, addig ők a lábukat ebbe az országba be nem teszik.