A Kossuth tér legrégebbi középületét úgy újítják fel, hogy előtte jó részét lebontják

Az Országház épülete még sehol sem volt, amikor 1886–87-ben a Kossuth Lajos téren felhúzták az első grandiózus államigazgatási épületet, akkori nevén a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumot. Az épületet az Ybl Miklós-tanítvány Bukovics Gyula tervezte, a kor divatjának megfelelő historizáló stílusban. Azt talán túlzás lenne állítani, hogy a neoreneszánsz épület rút kiskacsa a Kossuth téren, de kaszárnyaszerű megjelenésével azért elüt a Parlamenttől, vagy éppen a mellette álló, izgalmasabb és nagyvonalúbb Igazságügyi Palotától.

A többek között a turai kastélyt is tervező Bukovicsot van, aki másodvonalas építésznek tartja, akit ugyan sokat foglalkoztattak, de nem volt valami nagy újító, inkább csak ügyesen passzította össze a bevett építészeti paneleket. A földművelésügyi minisztérium épületéről is elég gyorsan kiderült, hogy funkcióit tekintve nem igazán alkalmas, hogy kiszolgálja a közigazgatást, mivel nem nagyon volt előképe annak, hogyan is nézzen ki egy hivatal. Bukovics is lakóházakból kiindulva alkotott egy nem túl jó prototípust, így sok irodahelyiség egyáltalán nem rendelkezett szabadba nyíló ablakokkal. Ezt is orvosolandó, már 1906-ban tervpályázatot írtak ki az átalakításra, de Tőry Emil tervei nem valósultak meg, miközben a homlokzatról számos díszítőelemet eltávolítottak. Az 1920-as évek elején az épület hátsó, Kozma Ferenc utcai szárnya kétemeletes ráépítést kapott, majd az 1940-es években nekiugrottak annak is, hogy használhatóbbá tegyék a belső tereket.

Addig úgy nézett ki az épület, hogy az utcafronton kaptak helyet az irodák, amelyekből egy előtéren át lehetett a belső udvarok felé ablakkal néző folyosókra jutni. Az előterek nem sok fényt kaptak, ezen egy középfolyosó kialakításával, a főfalak újjáépítésével próbáltak volna meg segíteni. Akkor öszvérmegoldás született, egy vékony fal behúzásával alakítottak ki egy folyosót, ami miatt változatos méretű és alaprajzú terek alakultak ki. Némelyikbe belépve az az érzésünk támad, mintha direkt bújócskázásra tervezték volna ezeket, féregnyúlványszerű zegzugok csatlakoznak a szobákhoz.

Műemlékvédelmi szempontból kifogásolható

A mostani rekonstrukcióval ezeket is meg akarják szüntetni, hogy a közel ezer minisztériumi alkalmazott, a nagyjából négyszáz helyiségben normális körülmények között tudjon dolgozni. Ehhez elég durván bele kell nyúlni az épület szerkezetébe, a mostani tömegének nagyjából felét elbontják, három belső udvar felé gyakorlatilag egy teljesen új struktúrát alakítanak ki a bontás után, a Kozma utca felé eső szárnyat visszabontják. Ez az, ami műemlékvédelmi szempontból kifogásolhatónak tűnik. Eltűnnek az emeletráépítések, és az utólag beszuszakolt lifttornyok is, ezekért egyébként nem kár. Az épületen felújítják a Parlament felé a homlokzatot, amire visszakerülnek a Bukovics-féle terven is szereplő szobrok és fali díszek is. Összességében jobban fog hasonlítani az eredeti épületre a felújított Agrárminisztérium.

Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukcióját felügyelő Steindl Imre Program vezérigazgatója azt mondta, hogy az sosem merült fel, hogy esetleg új funkciót kapjon az épület, már csak azért sem, mert Steindl egyik ideája is az volt, hogy mindhárom hatalmi ág jelenjen meg a téren. Ezt pedig az Országház, az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palotába majdan beköltöző Kúria teljesíteni is tudja. Wachsler a felújítás módjának dilemmájáról is beszélt, megcélozhatták volna azt is, hogy a mostani állapotokat őrzik meg, de ők a tervezést végző Archikonnal együtt a funkciókat tekintve rossz belső térszerkezetet is meg akarták változtatni, megoldva a kezdetektől fennálló alapproblémát. Wachsler tudja, hogy ortodox műemlékvédők szerint szentségtörés az, ahogyan hozzá akarnak nyúlni a Bukovics-féle épülethez, de szerinte nem szabad önmagában szemlélni az Agrárminisztérium rekonstrukcióját. A felújított épületből fogják például biztosítani a szomszédos Igazságügyi Palota energiaellátását, így arról lekerülhet egy Mississippin hajózó gőzöst idéző kémény is, a minisztérium alá kerülő mélygarázs pedig a majdani Kúriát is kiszolgálhatja, így Hauszmann Alajos épülete is jobban megóvható.

Miért kell mélygarázs?

Arra a felvetésünkre, hogy miért van szükség egy egyre pofásabb gyalogos zónába egy nagyjából háromszáz férőhelyes mélygarázst építeni, arra Wachsler azt mondta, hogy a vidékfejlesztésért felelős minisztérium és a Kúria kiszolgálásához mindaddig szükség van az autók elhelyezésére, ameddig – tetszik vagy nem tetszik – a gépkocsi a közlekedés, főleg a vidékre való közlekedés alapeszköze. Mint elmondta, eredetileg amúgy nem az épület alá, hanem az Alkotmány utcába tervezték a mélygarázst, de a rendkívül bonyolult közműhelyzet miatt ettől elálltak, így kerülhet az a minisztérium alá. „Fontos megjegyezni, hogy nem azért bontunk a minisztériumi épületből, hogy mélygarázst építhessünk, hanem a bontás ad lehetőséget a mélygarázs létrehozására” – érvelt Wachsler.

Az Agrárminisztérium 2018 óta gyakorlatilag üresen áll, az épületet a gépészeti, elektromos és tűzvédelmi rendszerek állapota miatt ürítették ki, azóta bérelt irodákban működik a tárca. A szellemkastélyon meg is látszik a lelakottság, de a keresztboltozatos folyosókon és az impozáns lépcsőházakban sétálni még így is kellemes időutazás, mintha egy film díszletében járnánk. A középső udvar most jobban hasonlít egy leaszfaltozott, betonvirágládákkal körbevett parkolóra, mintsem egy reprezentatív térre. A felújított épületben viszont központi szerepet kap majd, egy bárki által látogatható átriummá válik, igaz, az eredetitől eltérően üvegtetőt kap majd az udvar. Az épületet a Kozma utca felől is megnyitják, a Kossuth térre pedig átjárási és rálátási lehetőség nyílik, miközben az eddig rejtve maradt udvari homlokzat is feltárul az itt átsétálóknak.

Ha már a gépészet is szóba került, a minisztérium épülete alatt egykor óvóhelyként is működő pincerendszer húzódik gépészeti helyiségekkel, vezetékkel átszőve. Ez most egy erősen lepusztult rész, de ide is kerülnek majd funkciók. A huszadik század elején a borászok úgynevezett mintapincében árulhatták borukat az Földművelésügyi Minisztérium alatt, és ha nem is az eredeti helyén, de valami hasonlót terveznek most hungarikumok számára, és a két étterem konyhája is részben a pincében kap majd helyet. Az egyik étterem a két épület dolgozói számára szolgál majd menzaként, a másik viszont nyitott, a Kossuth Lajos téri árkádok felől megközelíthető vendéglátóhely lesz.

A minisztériumi épületfelújításra hamarosan tendert írnak ki, és ha minden jól megy, akkor az év közepén már el is kezdődhetnek a bontási munkálatok.

A rekonstrukció nagyjából három évig tarthat, hogy mennyi pénzből, azt még nem lehet tudni.

Wachsler azt mondta, ők azért nem bocsátkoznak becslésekbe, mert ezzel csak a pályázóknak adnának tippeket. A vállalkozási díjat mindenesetre elektronikus árlejtés útján ajánlják majd meg az ajánlattevők, ami a projektiroda tapasztalatai szerint hatékony módszer a megfelelő árszint elérésére.