A dagesztáni terrortámadás megmutatta, hogy Putyin ukrajnai háborúja óta belföldön is bomlik a stabilitás

Legkevesebb tizenöt rendőr és négy civil, valamint öt vagy más források szerint hat fegyveres támadó is meghalt, negyvenhat ember pedig megsérült abban a terrortámadásban, ami vasárnap történt Dagesztán két városában, Mahacskalában és a tőle 120 kilométerre fekvő Derbentben.

A BBC arról ír, hogy az összehangolt támadást az ortodox pünkösdre időzítették, templomokat, zsinagógákat és egy forgalomirányító rendőrposztot támadtak meg. A két várost automata fegyverek zaja rázta meg, majd a felgyújtott épületek füstje is jelezte, mi történt. A közösségi médiában több videó is terjedni kezdett róla, ahogy feketébe öltözött, maszkos támadók lövöldöznek az utcákon, szirénázó rendőr- és mentőautók száguldanak.

A támadókat hétfőre sikerült likvidálniuk a biztonsági erőknek. A Dagesztánban történteket az orosz nyomozati igazgatóság dagesztáni szerve vizsgálja terrorizmus gyanújával.

Az Oroszországhoz tartozó, a Kaszpi-tenger nyugati oldalán fekvő, soknemzetiségű tagköztársaság vezetése három nap gyászt hirdetett. Félárbócra eresztik a zászlókat, a kulturális intézményekben törölték a szórakoztató rendezvényeket, és a televízió és rádió sem sugároz ilyen műsorokat.

Egy helyi vezető fiai is a támadók között

Az elkövetők radikális iszlamisták voltak, több likvidált támadónak már a neve is ismert. Köztük van egy testvérpár, Oszman és Adil Omarov. Apjuk egy járási vezető, Magomed Omarovot azonnali hatállyal elmozdította pozíciójából Dagesztán elnöke.

Szergej Melikov nem kommentálta az idősebb Omarov esetleges felelősségét, csak annyit mondott, hogy ennek vizsgálata folyamatban van. Omarovot kihallgatták a hatóságok, elmondása szerint tudta, hogy fiai az iszlám vahabita irányzatát követik, de ő már évek óta nem beszél velük. (Szaúd-Arábia alapító dinasztiája is az iszlám 80 százalékát adó szunnita felekezet legpuritánabb és legradikálisabb, vahabita irányzatát követi.)

Omarnál házkutatást is tartottak. Az iszlám radikális irány az elkövetők szintjén nyilvánvaló – hasonlóan ahhoz, ahogyan a márciusi, Moszkva melletti Crocus City Hallban történt merénylettel is volt, amelyben a fegyveresek 145 embert öltek meg. Azt az Iszlám Állam afganisztáni ága hajtotta végre, de a hivatalos orosz narratíva már ott is Ukrajnát és a Kijevet támogató Nyugatot nevezte meg a támadás megrendelőjeként.

Ez történt most is, a dagesztáni elnök azt mondta, hogy külföldön tervelték ki a támadást, és hogy annak köze van az ukrajnai háborúhoz. A CNN szerint Dmitrij Gadzsijev orosz parlamenti képviselő azt mondta, szerinte „a NATO-országok és Ukrajna különleges szolgálatai” állhatnak az egész mögött. Mindenesetre Melikov kemény szavakat intézett a támadókhoz:

„Pánik és félelem, ezek az emberek elsősorban erre számítanak. De ezt nem fogják megkapni a dagesztániaktól.”

Márpedig már az orosz politikában is vannak szereplők, akik szerint nem előremutató minden ilyen esetet az ukránokra kenni. A BBC szerint Dmitrij Rogozsin, a részben megszállt ukrán Zaporizzsja megye szenátora is azt mondta, „ez a rózsaszín köd nagy problémákhoz fog vezetni”. A CNN megjegyzi, az ukrajnai háborúba túl nagy arányban soroztak be oroszországi kisebbségi lakosokat, ez is szíthatja az állammal szembeni elégedetlenséget.

A hárommilliós Dagesztánban az orosz csak a 9. nemzetiség a maga 3,2 százalékával. 28 százalékot az avarok adnak, de mögöttük 12-15 százalékkal jelen vannak a dargok, lezgek, kumikok, de még több tucat nemzetiség él ott történelmileg, és csaknem félszáz nyelvet tartanak számon.

A vallásközi béke ellen

A támadás egyik áldozata egy 66 éves derbenti ortodox pap, Nyikolaj Kotyelnyikov, aki már több mint 40 éve szolgálta a gyülekezetet. A Politico arról ír, Kotyelnyikovnak elvágták a torkát, miután agyonlőtték a templom őrét, míg a Reuters szerint egy ikont lángra lobbantva felgyújtották a templomot is. A derbenti önkormányzat sajtófőnöke azonban már azt mondta, hogy a pappal lövedék végzett, nem vágták el a torkát.

Derbent ősi városa a Kaszpi-tenger partján egykor nagy zsidó lakossággal rendelkezett (zömük a Szovjetunió összeomlása után Izraelbe költözött); a megmaradt zsidó közösség központját is felgyújtották a támadók az ortodox templom mellett.

A Times of Israel szerint a megtámadott zsinagógák üresek voltak, az izraeli külügyminisztérium se tud zsidó áldozatról vagy sérültről. Rami Davidov, Mahacskala rabbija is megerősítette ezt a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek. Az Orosz Zsidó Kongresszus szerint az esti ima után 40 perccel támadták meg a derbenti zsinagógát. Tüzet nyitottak a rendőrökre és biztonsági őrökre, majd Molotov-koktélokat dobáltak az épületre – ahogy Mahacskalában is ez volt a forgatókönyv. A két imahely le is égett.

A TASZSZ hírügynökség szerint a mahacskalai Mennybemenetel Katedrálisban 19 hívő is volt a másik támadáskor, ők elrejtőztek, majd a biztonsági erők kimenekítették őket. Szergokala faluban pedig egy rendőrautót gyújtottak fel.

A terrortámadás után az orosz hatóságok nagyszabású akciót indítottak az esetlegesen életben maradt és nem elfogott támadók vagy segítőik után, de ezt a műveletet hétfőn befejezettnek nyilvánították (bár alvó sejteket még keresnek). A Times of Israel cikke szerint ellentmondásos nyilatkozatok jelentek meg a likvidált elkövetők számáról, a Terrorellenes Bizottság öt támadóról, Melikov hatról beszélt.

Törékeny béke

Az etnikailag sokszínű, elsöprő többségben muszlimok lakta Dagesztánban 2007 és 2017 között több iszlamista terrorszervezet is támadásokat hajtott végre – miután az orosz csapatok végső győzelmet arattak a csecsenföldi háborúban. A Kaukázusi Iszlám Emirátus nevű szervezet (nevéből a célja is következik) a környező szegény orosz tagköztársaságokban, így Csecsenföldön, Ingusföldön, valamint Kabard- és Balkárföldön is aktív volt. Épp Dagesztánban vettek őrizetbe négy embert áprilisban, akik gyaníthatóan megtervezték a moszkvai Crocus City Hall elleni merényletet.

A BBC emlékeztet, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég még azt mondta, Oroszország nem lehet az iszlamista terrorizmus célpontja, hisz „a vallásközi harmónia”, no meg az etnikumok közti egység jó példáját nyújtja. Három hónappal később a belbiztonsági szolgálat, az FSZB már közölte is, elfojtott egy Iszlám Állam-féle támadási kísérletet egy moszkvai zsinagóga ellen.

Dagesztánban nem az első antiszemita támadás történt, tavaly októberben a gázai háború kitörése után a tömeg megostromolta a régió fő repterét, miután azt hallották, Izraelből érkezett egy repülő (végül tíz ember sérült meg, míg a hatóságok kiürítették a repteret). Az eset óta őrzik biztonsági őrök a zsinagógákat, de mint a vasárnapi esetből kiderült, még ez is kevés intézkedésnek bizonyult.

Az orosz vezetés igyekszik mindenkit nyugtatni, hogy nem tért vissza az elmúlt évtizedeket jellemző erőszak az Észak-Kaukázusba. „Ez most egy másik Oroszország. A társadalom konszolidálódott, és az ilyen terrorista megnyilvánulásokat nem támogatja a társadalom Oroszországban vagy Dagesztánban” – mondta Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Márpedig a szélsőséges el-Azaim Media csatornája gratulált a mostani támadásokért „testvéreinknek a Kaukázusból”. Az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka is arról beszélt, hogy „az ellenség” le akarja rombolni a „vallásközi békét”.

Moszkvának egyetlen ellenség kell, sok alakban

A diktatúrák propagandamegoldásaira jellemző, hogy egységes ellenséget mutat fel a társadalomnak, megígérve, hogy a hatalom azzal küzd minden fronton, hogy védelmet nyújtson. „Egyetlen ellenség van, mindegy milyen formában: iszlamisták, fasiszták, angolszászok, ezek csak külsőségek” – írta Facebook-bejegyzésében a külföldre kényszerített moszkvai Carnegie Intézet főmunkatársa, Alekszandr Baunov. Szerinte meglepő, de a dolog működik: már a márciusi moszkvai merényletnél is azt történt, hogy „a terrorista támadásokkal kapcsolatos kérdésekre sokan csak vállat rándítottak, mondván, ez van, ilyen a háború. Bármi, ami a háború jeleit mutatja, azaz lőnek, robbantanak, áldozatokat szednek, ez ugyanaz az egyetlen háború” – jelen esetben tehát a narratíva szerint a Nyugat agressziója miatt Ukrajnában önvédelemre kényszerített Oroszország háborúja, ahogyan arról a Kreml igyekszik meglehetős sikerrel meggyőzni az orosz társadalmat.

Baunov szerint a Nyugattal kétségtelenül kapcsolatban állhat a dagesztáni tragédia, de nem úgy, ahogyan az orosz vezetés tálalja. Egyszerűen

megszűnt a 30 éven át jól működő kapcsolat a nyugati és az orosz hírszerzés között az iszlám terroristákkal szembeni küzdelem területén is.

Márciusban még a moszkvai támadás előtt kaptak információt nyugatról az orosz szervek, azt azonban nyilvánosan inkább megtévesztésnek, pánikkeltésnek minősítette Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök azt sugallta, majd a hatalom egyértelműen állította, hogy ha tudtak róla Nyugaton, az inkább azt bizonyítja, hogy valójában ott tervelték ki azt a támadást – és immár a dagesztánit is.

Ez az összemosás egészen széles idősíkon történik: az Oroszországban „külföldi ügynöknek” minősített Baunov megemlítette, hogy a II. világháborúval is ez történik. A náci Németország által a Szovjetunió ellen 1941. június 22-én indított támadás évfordulóján – ezt az 1941-1945-ös időszakot nevezi a szovjet és orosz történelmi zsargon Nagy Honvédő Háborúnak – az állami propaganda már azt sugallta, hogy Hitler támadását lényegében Washington és London is támogatta. „Ehhez képest az Iszlám Államot összemosni Ukrajnával és Amerikával már nem olyan nagy szám” – jegyezte meg az elemző, aki szerint az Ukrajna ellen indított háború következménye, hogy a békeidőben működő rendszer az ország más – egyébként is ingatag biztonsági helyzetben lévő – régiójában is törékennyé válik.

Márpedig nemcsak Csecsenföld, hanem Dagesztán az Észak-Kaukázussal együtt ingoványos terület volt a 90-es évektől kezdve. Igaz, azt azért sikerült elkerülni, hogy az csecsenföldihez hasonló háborúba bevonódjon Dagesztán, bár a Moszkvával szembenálló, eleinte világi, később már iszlám radikálisokat képviselő csecsen harcosok vezetője, az orosz erők által 20 éve likvidált Samil Baszajev tett erre kísérletet. Így is búvóhelyként, hátországként szolgált azonban a fegyvereseknek Dagesztán, ahonnan a 2000-es években több oroszországi terrortámadás indult. Dagesztánból származtak azok az öngyilkos merénylők is, akik a moszkvai metróban robbantottak 2010-ben.

A Kreml a saját figyelmét tereli el az ellenségképpel

Miközben Moszkva a Nyugatot látja a támadás mögött, kevesebb figyelmet fordít arra a tényre, hogy a támadók helyiek, sőt, olyanok, akik családilag az állami vezetés intézményeihez és a rendfenntartókhoz kötődnek. „Már 2016-ban is azt találtuk, hogy az iszlamista radikális csoportok 80 százaléka rendőrök, hivatalnokok gyerekei közül került ki. Most ugyanezt látjuk, az elkövetők járási vezetők gyerekei, lényegében sikeres családokból kerülnek ki” – mondta a Lenta orosz hírügynökségnek Ahmet Jarlikapov. A Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (a diplomataképzőként már a Szovjetunióban és a szocialista tábor országaiban is ismert MGIMO) tanszékvezetője szerint az Iszlám Államhoz ideológiailag köthető csoportok egyre decentralizáltabban működnek, ezért is nehéz felderíteni őket.

Jarlikapov lényegében szembement az orosz vezetés narratívájával is, az esetleges nyugati szálat illetően: „Nem látom jelét annak, hogy a támadást külföldről irányították volna. Ez egy belső helyzet, amelyet nagyon komolyan kezelni kell. Ezek a folyamatok nem újak, a kutatók régóta jelzik ennek létét.”