Egy Trump-imádó Twitter-kamuprofil szállította a tökéletes ügyet a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak

Megvan a tökéletes ügy, amit kivizsgálhat a nemrég létrejött Szuverenitásvédelmi Hivatal. A kormánysajtó elmúlt hetekben született egybehangzó beszámolói szerint végleg bebizonyosodott, hogy Soros György pénzelte az ellenzéket a 2022-es választási kampányban, tőle jöttek a guruló dollárok. „Az Action for Democracy vezetése bevallotta: Soros György adta a dollármilliókat a magyar baloldalnak” – írta február 2-án a Mandiner. A leleplezőnek szánt cikket a teljes kormánysajtó átvette, és azóta is napirenden tartják az ügyet.

A cikkek egy Donald Trumpot dicsőítő, MagaBabe nevű X (korábban: Twitter) oldalon publikált videókra hivatkoznak. Ezekben Kati Marton, az A4D New York-i tanácsadó testületének elnöke és Korányi Dávid, Karácsony Gergely volt városdiplomáciai tanácsadója szerepel. A kormánypropaganda szerint Korányiék a videókban bevallották, hogy valójában Soros áll mögöttük, ő a legnagyobb támogatójuk.

Nem először kapcsolták össze az ellenzéki pártok finanszírozását az Action for Democracy nevű amerikai szervezettel. 2022 novemberében nyilvánosságra hozták a titkosszolgálat jelentését, mely szerint a Korányi-féle szervezettől több mint 1,8 milliárd forintnyi támogatást kapott Márki-Zay Péter civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a választások előtt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemrég 520 milliós büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra a mozgalom külföldi támogatása miatt.

A kormánysajtó által hivatkozott videókkal egyetlen probléma van: a New York Times március 7-i cikke szerint Korányiékat átverte egy magát svájci befektetőnek kiadó férfi, aki rögzítette és kiszivárogtatta a velük folytatott beszélgetések egy részét. A videókat úgy vágták meg, hogy a rejtélyes férfi kérdései nem hangzanak el, így sem derül ki, milyen kontextusban hangzanak el Korányiék önleleplezőnek mondott kijelentései.

A módszer kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan néhány éve a Black Cube nevű izraeli székhelyű magán-hírszerzőcég próbált lejáratni a magyar kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket és újságírókat. Ahogyan a mostani esetben, akkor is valahogyan pont a kormánysajtónál kötöttek ki a manipulált felvételek.

Feltűnik egy titokzatos befektető

Az egész történet Wesley Clark tábornokkal, a NATO egykori európai főparancsnokával kezdődik. Őt 2023 áprilisában emailben kereste meg egy George Koufis nevű férfi. Leegyeztettek egy találkozót, és együtt vacsoráztak Prágában és Amszterdamban, hogy Kelet-Európáról beszélgessenek. Clark korábban Ukrajnában Soros György által is finanszírozott civil szervezetekkel dolgozott együtt, erről is beszélt. „Nagyon-nagyon kifinomult volt. Őszintének tűnt” – emlékezett vissza a tábornok Koufisra.

Kati Martonhoz már Clarkon keresztül jutott el Koufis. A férfi svájci befektetőként mutatkozott be, aki zöld energiában utazik és érdekli a kelet-európai piac. A nő számára nem volt meglepő, amikor Magyarországra terelődött a szó, ugyanis ő maga is magyar származású, Budapesten tartotta az egyik esküvőjét, és három könyvet is írt az országról, ahonnan szülei a kommunizmus idején menekültek el.

Ezzel párhuzamosan Eric Koch amerikai kommunikációs tanácsadót is megkeresték. 2023 nyarán a LinkedIn-en vették fel vele a kapcsolatot azzal a fedősztorival, hogy lengyel ügyvédi irodáknak keresnek tanácsadót. Kochot ezután meghívták Amszterdamba, ahol egy szállodában találkozott Koufisszal, aki az Action for Democracy program finanszírozásával kapcsolatban kérdezgette. Koch csak rövid ideig dolgozott a szervezetnél 2022-ben, és állítása szerint semmit sem tudott a csoport pénzügyeiről, csak találgatni tudott.

A titokzatos férfi Korányi Dávidot, Budapest egykori városdiplomáciai főtanácsadóját, az A4D elnökét is megkereste. „Rossz előérzetem volt a fickóval kapcsolatban” – emlékezett vissza Korányi a New York Timesnak. Így is beleegyezett egy Zoom-hívásba, ahol beszámol neki az A4D tevékenységeiről, finanszírozásáról, illetve ejtett néhány szót a budapesti városvezetésnél végzett feladatairól is.

Korányi aggodalmai beigazolódtak. Hónapokkal később nyilvánvalóvá vált a beszélgetések részvevői számára, hogy átverték őket. A beszélgetéseket rögzítették, és az ezekből összevágott videókat egy MagaBabe néven futó kamuprofil kezdte kiposztolni január végén. Összesen öt, a beszélgetések részleteiből összevágott videó került fel az X-re. Az első három videó január 29. és 31. között jelent meg, a negyediket február 15-én, míg az utolsót február 23-án, tehát több mint két hete posztolta.

De mi hangzik el ezekben a pár perces videókban, amire alapozva a kormánysajtó leleplezést kiált? A Martonnal és Clark tábornokkal folytatott beszélgetések X-en közzétett kivonataiból csak olyan régóta köztudott dolgok derülnek ki, mint hogy Soros György az 1980-as évek végétől kezdve több, demokráciát hirdető csoportot pénzzel támogat Kelet- és Közép-Európában. Marton többek között arról beszél, hogy volt találkozójuk a varsói amerikai nagykövettel, és hogy fontos számukra a demokrácia helyreállítása és támogatása világszerte.

Korányi Dávid sem mondott el sokkal érdekesebbeket: a videóhívásban felvázolta, hogy milyen forrásokból dolgozik az A4D, és hogy nem félnek kritizálni az olyan vezetőket, mint Jair Bolsonaro egykori brazil elnök, vagy Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is mondta, hogy nem támogatják kimondottan az ellenzéket, de mivel az értékeik nagy vonalakban megegyeznek az ellenzéki pártokéval, ezért nyilván számukra is előnyös a tevékenységük.

Korányi emellett arról beszélt, hogy amikor az Európai Unió döntött a Magyarországnak járó uniós forrásokról, akkor nyilvánvalóan Budapest városvezetése is lobbizott. Korányi nem pontosította, hogy miért lobbiztak, de a kormánymédia ezt úgy tálalta, hogy Korányiék a magyar érdekek ellen lobbiztak az EU-nál. A lapok azt is felhozták, hogy a szervezetnek vannak kapcsolatai az amerikai kormányban, ami egy civil szervezetnél egyébként nem szokatlan.

Erik Koch a beszélgetésekben arról spekulált, hogy az A4D legnagyobb támogatója Soros György lehet, de a megszólalók közül ő a szervezetbe legkevésbé beágyazott szereplő, hisz csak pár hónapot dolgozott ott. Marton szerint ki lehet következtetni, hogy ki lehet érdekelt a szervezet támogatásában, de Soros neve hallatára inkább azt mondja, róla ne is beszéljenek. Koch és Marton mondataira alapozva a Magyar Nemzet februárban már olyan címmel közölt cikket, ami szerint „Az Action for Democracy bevallotta, hogy Soros György a fő támogatója”.

Ugyanígy húztak csőbe a kormánnyal szemben kritikus civileket

Hogy pontosan ki is George Koufis, aki a jelek szerint tőrbe csalta a videókban szereplő embereket, nem derült ki. Az a svájci telefonszám és e-mail-cím, amit az állítólagos befektető használt, már nem működik. Az sem világos, hogy hogyan kerültek a MagaBabe birtokába a megvágott videók. A New York Timesnak nyilatkozó kiberbiztonsági szakértő is megerősítette, hogy a Donald Trumpot dicsőítő tartalmakat posztoló MagaBabe-fiók minden bizonnyal kamu. Már eleve az is gyanús lehet, hogy a MagaBabe oldalán annyi bikinis nős kép van, mint a szofterotikus Origo címlapján. A képeken, amin a profil állítása szerint ő maga szerepel, valójában egy svéd modell pózol. Már a profil leírása is beszédes: „✝️ Egy déli lány rendes keresztény ✝️ férfit keres.”

A MagaBabe-ügy kísértetiesen hasonlít ahhoz, ahogyan a Black Cube hamis linkedines profilokkal és kamu álláshirdetésekkel húzott csőbe civileket. Így járt 2022-ben az Amnesty International Magyarország korábbi igazgatója, Jeney Orsolya, 2018-ban pedig Siewert András, a Migration Aid vezetője is. A velük készített beszélgetéseket szintén titokban rögzítették, és a felvételek ugyanúgy a kormánysajtónál kötöttek ki. A kormány tagadta, hogy tudott a Black Cube műveleteiről.

A MagaBabe videóira alapozott lejáratás az Egyesült Államok figyelmét sem kerülte el. Legalábbis erre utalt a New York Timesnak nyilatkozó David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, aki egyből a magyar hírszerzéssel kötött össze az akciót. Pressman arról beszélt, hogy „nem kerüli el a figyelmüket, hogy hírszerző szolgálatainak egy részével Magyarország amerikai állampolgárokat vett célba”. Az amerikai nagykövet szerint azért is jelentős a MagaBabe-ügy, mert ez az első alkalom, hogy Magyarország „ilyen jellegű tevékenységet végez az Egyesült Államok területén a vélt ellenfeleivel kapcsolatban”.

A jelek szerint ezek a részletek nem zavarják a kormánysajtót. Az elmúlt bő egy hónapban szinte naponta jelentek meg újabb és újabb cikkek a MagaBabe-videókról, csak az Origón több mint húsz cikket írtak a témában február eleje óta. A MagaBabe-sztorival elsősorban a fideszes médiabirodalmon belül még a szoftosabbnak mondhatón irányvonalat képviselő Mandiner foglalkozik, a többi lap tőlük veszik át a Korányiék leleplézéséről szóló cikkeket. Közös ezekben, hogy semmi újdonságot nem tartalmaznak az első beszámolókhoz képest, csupán egy-egy kiragadott részletet habosítanak az előzmények felidézésével.

Jó példa erre, hogy a Mandiner hétfőn a február 23-án megjelent videóról írt, amiben Wesley Clark tábornok arról beszélt, nehéz leváltani egy olyan tapasztalt és okos politikust, mint amilyen Orbán Viktor. Majd pénteken ugyanebből a videóból idéztek, csak ezúttal a Korányi-féle Action for Democracy kommunikációs tanácsadóját, Eric Kochot, aki azt magyarázta, hogyan bombázta közleményekkel és anyagokkal az amerikai médiát. A Mandiner ezt úgy tálalta, hogy: „Egy hadseregnyi újságírót mozgósítottak Korányiék hazánk lejáratására”.

Soros György szóvivője egyébként cáfolta a New York Timesnak, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok valaha támogatták volna az Action for Democracyt vagy a magyar ellenzéki pártokat. „Az Action for Democracy nem a Nyílt Társadalom Alapítványok kedvezményezettje, és soha nem is volt az. A Nyílt Társadalom Alapítványok nem támogatnak magyarországi politikai pártokat sem.”

Korányi Dávid szerint az időzítés nem véletlen. Arra utalt, hogy a videók posztolásával megvárták, amíg február elsejével feláll a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hogy legyen mit kivizsgálni, mivel ő augusztus végén beszélt Koufisszal.

A tökéletes ügy

Korányi Dávid sem véletlenül emlegeti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hisz az egész MagaBabe-ügy olyan, mintha csak a külföldi befolyásszerzés ürügyén létrehozott hivatal számára találták volna ki. A kegyelmi ügy és a közelgő önkormányzati választások fényében a kormánynak sem jön rosszul egy olyan ügy, amivel újból a Novák Katalin bukásán felbátorodó ellenzéki pártokat lehet támadni.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal eleve annak köszönheti létét, hogy a kormány szerint a 2022-es választási kampányban külföldről pénzelték az ellenzéket. Egész kampányt húztak fel erre, így született meg a guruló dollárok és a dollárbaloldal szlogenje is. Ennek jegyében a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgáló Szuverenitásvédelmi Hivatal példátlan hatalmat kapott a kormánytól. Gyakorlatilag bárkit és bármikor ellenőrizhet, még megindokolni sem kell, kit és miért vesz célba. A hivatal élére Orbán Viktor korábbi beszédíróját, a civilek listázásához asszisztáló kormányközeli politológust, Lánczi Tamást nevezték ki, ami tökéletesen szimbolizálja, milyen célokat szolgál a testület.

Nem is kellett sokat várni a hivatal reakciójára a MagaBabe-ügyben. Nagyjából két héttel az első videó megjelenése után, február 12-én a hivatal vezetője, Lánczi Tamás már arról beszélt a Mandinernek, hogy a videók lehetséges bűncselekményekre utaltak, amit ki kell vizsgálni. Példátlannak nevezte a videókban elhangzottakat, szerinte ezzel végképp bebizonyosodott, hogy külföldről pénzelték az ellenzéket. Lánczi állítása szerint igyekeznek beszerezni a teljes felvételeket, ennek érdekében már felvették a kapcsolatot az illetékes szervekkel. Az eredeti, vágatlan felvételek vizsgálatával az is kiderülhet, hogy honnan jött a pénz, mondta. Lánczi annak lehetőségét is belengette, hogy a vizsgálat lezárása után akár törvénymódosítási javaslatot tegyen az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal.

Lánczi a Mandinernek azt állította, hogy a láthatóan megvágott videók nem manipuláltak. Ezt arra alapozta, hogy „a szereplők – az A4D vezetői – láthatóan kötetlenül, hosszasan beszélgetnek arról, hogy miként akarták befolyásolni a magyar választásokat, hogy kinek a megbízásából és milyen pénzből igyekeztek kormányra segíteni az ellenzéket”. Pedig a videókból pont az nem derül ki, hogy milyen kontextusban hangzottak el ezek a kijelentések és milyen kérdésekre válaszoltak Korányiék. Arra sem tért ki Lánczi, hogy ki lehetett Korányiék beszélgetőpartnere. Ez azért is egy izgalmas kérdés, mert van olyan beszélgetés, amit valószínűleg titokban, a másik fél tudta és beleegyezése nélkül rögzítettek.