Egy ALS-beteg nő kiharcolta, hogy Ecuadorban engedélyezzék az aktív eutanáziát

Kolumbia után Ecuador a második dél-amerikai ország, ahol dekriminalizálják az aktív eutanáziát. Az ecuadori alkotmánybíróság 7:2 szavazati aránnyal támogatta, hogy az ország orvosai halálba segíthessék a gyógyíthatatlan betegeket. A bíróság döntése értelmében az emberölés bűncselekménye többé nem vonatkozik a méltóságteljes élethez való jog megőrzésén dolgozó orvosokra – írta a BBC.

A törvény módosítását egy ALS betegségben szenvedő nő, Paola Roldán kezdeményezte, aki tavaly augusztusban azért indított pert, hogy maga hozhassa meg az életvégi döntését. A keresetében a büntető törvénykönyv azon cikkelyét támadta, amely az eutanáziát emberölésnek minősítette, amiért 10-től 13 évig terjedő börtönbüntetés jár.

Roldán egy novemberi bírósági meghallgatáson azt mondta: „ Békében akarok nyugodni. Amit átélek, az fájdalmas, magányos és kegyetlen.” Miután az alkotmánybíróság tanulmányozta az érveit, úgy ítélték meg, hogy észszerűtlen lenne életben maradásra kötelezni valakit, aki ilyen helyzetbe kerül. „Minden ember szabadon és tájékozottan dönthet arról, hogy véget vessen a súlyos és visszafordíthatatlan testi sérülés vagy súlyos és gyógyíthatatlan betegség okozta intenzív szenvedésnek” – mondta ki a bíróság.

Az ítéletet követő sajtótájékoztatón Roldán arról beszélt, hogy Ecuador egy kicsit barátságosabb, szabadabb és méltóságteljesebb ország lett. „Az emberi jogokért folytatott harc soha nem kikövezett út” – mondta.

Az alkotmánybíróság megbízta az ecuadori egészségügyi minisztériumot, hogy két hónapon belül dolgozzák ki az eljárásra vonatkozó szabályozást. Az ombudsmani hivatalnak hat hónapon belül kell kidolgoznia egy törvénytervezetet az eutanáziáról, amelyet a kongresszusnak egy éven belül jóvá kell hagynia. A római katolikus egyház, amelyhez a legtöbb ecuadori tartozik, továbbra is határozottan ellenzi az aktív eutanáziát.

Kolumbiában 1997-ben dekriminalizálták az eutanáziát, Uruguay és Chile törvényhozói pedig jelenleg is vitatkoznak a kérdésről. Mexikóban létezik egy úgynevezett „kegyes halál” törvény, amely lehetővé teszi a beteg vagy családja számára, hogy lemondjanak az életfenntartásról – írta az AFP.

Karsai Dániel is ezt szeretné elérni Magyarországon

Karsai Dánielnél 2022 augusztusában diagnosztizálták a gyógyíthatatlan ALS betegséget. Az ALS miatt az izmokat mozgató idegsejtek elsorvadnak, ami idővel teljes bénuláshoz vezet. A betegség végén a légzési funkciók is megszűnnek, és a halál fulladás miatt következik be. A betegség ugyanakkor a mentális képességeket nem érinti.

A 46 éves alkotmányjogász strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított azért, hogy méltósággal fejezhesse be az életét Magyarországon, az aktív eutanáziát ugyanis a hazai jogszabályok jelenleg tiltják. „Bízom benne, hogy ennek az egész eljárásnak az lesz a vége, hogy bárki szabadon dönthet az élete végéről” – mondta Karsai a Telexnek adott interjúban.

Karsai Dániel öccse, Karsai Péter tavaly december 11-én két népszavazási kérdést is benyújtott az eutanáziáról, de a Nemzeti Választási Bizottság ezeket elutasította.