Nem teljesült a kormány kérése, hogy azonnal uniós eljárás induljon Bulgária ellen a gáztranzitdíj miatt

Az Európai Bizottság csütörtökön több kötelezettségszegési eljárást indított vagy léptetett tovább Magyarországgal szemben, közölte a testület. Akkor indít ilyeneket, ha egy tagállam megsérti a közös jogot, késve vagy rosszul alkalmaz egy jogszabályt. A procedúra hónapokig tartó levelezéssel indul, és megegyezés híján az EU bíróságán köthet ki, majd pénzbüntetés lehet a vége.

A döntéseket egyszerre, havonta szokták kiadni minden érintett országról.

Többek között jobb magyar levegőt akar az Európai Bizottság

Magyarországról összesen hét döntés szól a csomagban, de egyiknél sem egyedüli tagállamként. Az Európai Bizottság többek között arra szólította fel a kormányzatot, hogy

• tartsa be az uniós előírásokat a légszennyezés csökkentésére és fogja vissza több szennyező anyag kibocsátását;
• tegyen eleget az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatnak;
• helyesen vegye át az uniós szabályokat az ártatlanság vélelméről és a tárgyaláson való jelenlétről;
• teljesen ültesse át a megújuló energiáról szóló irányelvet;
• megfelelően hajtsa végre az uniós szabályokat az egységes európai vasúti térségről (itt az Európai Bizottság többek között a magyar vasúti szabályozó szerv függetlenségét firtatja).

Egyelőre hiába kért a kormány Bulgária ellen eljárást

Bóka János EU-ügyi miniszter viszont alig egy hete arra szólította fel az uniós testületet, hogy

„haladéktalanul indítson kötelezettségszegési eljárást Bulgáriával szemben az újonnan bevezetett energiadíj miatt”. A mostani csomagban nem látszik, hogy ilyen eljárás indulna.

Bulgária esetében csak a hulladékok kezelése, a bűncselekmények áldozatainak jogai, a határon átnyúló cégegyesítések és -szétválások, valamint – Magyarországhoz hasonlóan – a légszennyezés miatt lépett az Európai Bizottság. Gázügyben Lengyelországot perelte be az uniós testület, mert szerinte diszkriminatív szabályokat alkalmaz a nem lengyel gáztárolókkal szemben.

Idén már csak egy ilyen lehetőség várható

Bóka János korábban arról beszélt, hogy ha az Európai Bizottság nem tesz eleget a kormány kérésének, „Magyarország kész arra, hogy maga az Európai Unió Bíróságához forduljon még az év vége előtt”. A kötelezettségszegési eljárásokat jellemzően havonta egyszer szokták bejelenteni, így ha az uniós testület még az idén döntene a magyar kérés teljesítéséről és nem külön határoz róla, a decemberi csomagban lehet erre utoljára lehetősége.

Arról, hogy a bolgár lépés célpontja elsősorban nem Magyarország, hanem a Bulgária schengeni csatlakozását vétózgató Ausztria lehet, de az oroszoknak és nekünk is nagy csapást jelenthet, itt írtunk.