Kelet-ukrajnai piacra támadtak rakétával az oroszok, tizenheten haltak meg

Havi 2000 dolláros fizetéssel és az orosz állampolgárság lehetőségével próbálnak toborozni Kubából embereket, hogy álljanak be harcolni az ukrajnai háborúba Oroszország oldalán, írja az Independent.

A toborzás persze nem hivatalos, sőt, a kubai külügyminisztérium a héten bejelentette, hogy le akarják kapcsolni az ezen ügyködő hálózatot. Szerintük ez embercsempészet, azt viszont elismerték, hogy a jelenség valódi.

Nem Kuba az egyetlen ország, ahonnan hallani lehet orosz toborzó akciókról: a Moszkva által kiemelten fontos Szíriában is voltak korábban toborzások Ukrajnába. Igaz, egyelőre nem látni szír harcosok tömegeit a háborúban, így valószínűleg nem járt sok sikerrel a közel-keleti művelet.

Nagyon bíztatóak az ukrán ellentámadás eddigi eredményei – erről beszélt kijevi látogatásán Antony Blinken amerikai külügyminiszter. „Biden elnök kért meg arra, hogy ellátogassak önökhöz, biztosítva önöket a támogatásunkról, és arról, hogy maximalizáljuk a lehetőségeinket mind az ellentámadás azonnali támogatásában, mind Ukrajna hosszú távú megsegítésében” – idézi Blinken szavait a Sky News.

Volodimir Zelenszkij is fogadta Blinkent, az ukrán elnök szerint a külügyminiszter látogatása „nagyszerű egységet” mutatott. „Nagyon örülünk, hogy számíthatunk önökre” – mondta Zelenszkij Blinkennek, aki nem érkezett üres kézzel: 1 milliárd dollárnyi támogatást ígért Ukrajnának a külügyminiszter.

Ezen belül 175 millió dollár értékben érkezik fegyver az országba, többek között szegényített uránt tartalmazó eszközök, valamint 31 M1 Abrams típusú tank is.

Az amerikai külügyminiszter találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával is, egészen pontosan egy nemrég újranyitott kijevi McDonald's-ban. A képek alapján a két miniszter csak egy-egy cseresznyés pitét és sültkrumplit fogyasztott, szósz nélkül. Blinken kiemelte, hogy ő nem is szokta ketchupba mártogatni a krumplit, Kulebát pedig az orvosa tanácsolta el ettől:

Kicsit még elbeszélgettek egymás étkezési szokásairól is: míg Blinken a washingtoni Mekiben a reggeli szendvicseket imádta, Kulebának a másnapos menüje volt általában egy dupla sajtburger egy nagy kólával. Blinken hozzátette, ő szerencsére soha nem volt másnapos.

Oroszország egy központot hozott létre az ukrajnai háború veteránjainak felkészítésére, akik a jövőben az új biztonsági és védelmi tantárgyat fogják tanítani az iskolás gyereknek – közölte szerdán az orosz oktatási miniszter.

Moszkva a háború kezdete óta elemenként vizsgálja felül az orosz tantervet. Ennek az eredménye többek közt az új orosz történelemkönyv is, ami egykori fasiszta alakulatok harcosait látja az 1956-os magyar forradalom mögött, illetve ebben a könyvben szerepel az orosz–ukrán háború is, mint „különleges katonai hadművelet”.

Emellett megújítanak egy már meglévő tanfolyamot is: a 16 éves és idősebb gyermekeknek katonai alapképzést tartanak, ami az orosz fegyveres erőkről és a katonai szolgálatról szóló modult is tartalmaz.

Az új tanfolyam magában foglalja a Kalasnyikov használatát és a különböző kézigránátok kezelését is.

Az oktatási miniszter elmondta, hogy ezek oktatásához létrehoztak egy központot, ami a „különleges katonai művelet” veteránjai és a harcokban részt vett tanárok átképzését segíti majd. Az új képzés jövő év szeptember 1-jétől jelenik majd meg az orosz iskolákban. A hivatalos adatok szerint legalább 133 ezer embert nyilvánítottak az ukrajnai konfliktus veteránjává, ami számos anyagi és egyéb juttatást biztosít.

(Reuters)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter után, a dán miniszterelnököt is fogadta Volodimir Zelenszkij Kijevben.

Mette Frederiksen és Zelenszkij azért találkoztak, hogy a dánok által már korábban bejelentett katonai segélycsomagról tárgyaljanak, aminek legfontosabb elemei az ukrán elnök által többször is kért F-16-os vadászgépek.

„Hálás vagyok Dánia katonai segélyéért, különösen az F-16-osokért” – mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az ukrán égbolton is megjelenjenek a gépek. Külön köszönetet mondott a dánoknak az aknamentesítési munkákban való részvételükért. X-posztjában azt írta, hogy Dániát és a dán vállalatokat is meghívták az ukrán a védelmi fórumra is.

Tizenhétre nőtt a halálos áldozatok száma a kelet-ukrajnai Kosztyantyinivka egyik piaca ellen elkövetett orosz rakétatámadás után, írja a Guardian. A beszámolók szerint nőtt a sérültek száma is, a korábban jelentett 31-ről 34-re.

Ihor Klimenko belügyminiszter jelentése szerint lezárták a helyszíni szemlét a támadás után. A Donyeck megyei ügyészség vizsgálata pedig arról számolt be, hogy nyolc gazdasági épület és több autó is megsemmisült, további húsz épület pedig megsérült, az elektromos hálózattal együtt.

„Minden centiméternyi” ukrán területet felszabadítanak az orosz megszállás alól, és minden hadifoglyot haza fognak hozni – ezt ígérte szerdai parlamenti felszólalásában az új ukrán védelmi miniszter. Rusztem Umerovot azután nevezték ki a posztra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban menesztette a tárca éléről Olekszij Reznyikovot.

Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy Reznyikov a háború több mint 550 napján keresztül állt a minisztérium élén, de szerinte új megközelítésekre és a párbeszéd új formáira van szükség a tárcától a hadsereg és a szélesebb társadalom irányába is.

Umerov a szerdai felszólalásában azt mondta, „minden lehetségest és lehetetlent el fog követni” Ukrajna győzelme érdekében: „Mindenkit hazahozunk, aki, sajnálatos módon, ideiglenesen fogságba került. Mindenkit, legyen az gyerek, hadifogoly, politikai fogoly, vagy akár civil” – idézi az új miniszter szavait a CNN.

A védelmi miniszteri poszton történt váltás az eddigi legkomolyabb változás Zelenszkij kormányában, a lassú ukrán ellentámadás miatt pedig különösen fontos. A cseréről itt olvashat bővebben.

Egy magas rangú német hírszerzőtisztet vádoltak meg azzal, hogy államtitkokat adott át Oroszországnak – írja a BBC.

A vád szerint Carsten L. az ukrajnai háborúról és a Wagner zsoldoscsoport tevékenységéről osztott meg információkat az oroszokkal, cserébe pedig nagyjából 400 ezer eurót kapott. Egy másik német férfit is megvádoltak, aki feltehetően futárként teljesített szolgálatot.

Mindkét férfi életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Carlsten L. a német külügyi hírszerző szolgálat (BND) alkalmazottja volt, a tengerentúli telefonos és internetes kommunikációt megfigyelő részleget felügyelte. A férfit tavaly decemberben tartóztatták le a Berlinben, német sajtóértesülések szerint pont a letartóztatása előtti héten léptették elő.

A másik vádlott, Arthur E., Oroszországban született, de német állampolgárságú üzletember. Az ügyészség szerint rendszeresen utazott Moszkvába azért, hogy átadja az orosz szövetségi biztonsági szolgálatnak (FSZB) a megszerzett információkat.

Mindkét férfi ellen „különösen súlyos ügyben elkövetett hazaárulással” emelt vádat a német főügyész. Az ügyészség nem kommentálta a vádemelésről szóló sajtóhíreket.

A BND vezetője Bruno Kahl nemrég sokkolónak nevezte az ügyet, de hangsúlyozta, hogy a Carlsten L. által megszerzett jelentések nem tartalmaztak értékes információkat, és azóta szigorították a biztonsági intézkedéseket az ügynökségnél, hogy megelőzzék a további szivárogtatásokat.

Legalább 16 ember, köztük egy gyerek meghalt a kelet-ukrajnai Kosztyantyinivkában, ahol szerda délután egy piacot ért orosz támadás – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A légicsapásról egy videót is megosztott a Facebook-oldalán.

Zelenszkij azt írta: „Ebben a pillanatban az orosz terroristák tüzérsége 16 embert ölt meg Donyeck régióban, Kosztyantyinivka városában. Egy átlagos piacon. Üzletek. Egy gyógyszertár. Emberek, akik semmi rosszat nem tettek. Sok sebesült. Sajnos az áldozatok és a sebesültek száma emelkedhet. Részvétem mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen tartott meg egy történelemórát szeptember elején – írja napi jelentésében a brit hírszerzés. A jelentés szerint Putyin a tanév első napján harminc kisdiák előtt magyarázta el, mi is az a különleges katonai művelet.

Ahogy arról már augusztus végén beszámoltunk, iskolai tananyag lett az Ukrajna ellen indított háborúból Oroszországban. A 11. és 12. osztályos orosz gimnazisták nem háborúról, hanem a Kreml narratívájának megfelelően többek között a „különleges katonai műveletről” és a Krím visszacsatolásáról tanulhatnak szeptembertől.

Az új tananyagot tartalmazó tankönyvekből tanulnak a középiskolások az Oroszország által megszállt ukrajnai területeken is.

De nemcsak a történelmi ismereteiket frissíthetik fel, szintén szeptembertől érkezik az „Életbiztonság alapjai” nevű tantárgy is az orosz középiskolákba. A 10.-es és 11.-es diákok mostantól a harci drónok kezelését, a gépkarabély és kézigránát használatát is elsajátítják a tanórán, valamint elsősegélynyújtást is tanulnak. A brit hírszerzés jelentése szerint az ukrajnai frontról visszatérő veteránok is tarthatnak majd előadásokat a diákoknak.

Az új tanterv három célt szolgál: belesulykolni a diákokba a Kreml indoklását a „különleges katonai művelet” elindításáról, harci gondolkodásmódra nevelni őket, és lerövidíteni a kiképzési határidőket a mozgósítás és a bevetés előtt.

Szerda kora reggel újabb orosz dróntámadás érte a délnyugat-ukrajnai Izmajilt. A román védelmi miniszter Angel Tilvar a támadás után közölte, hogy román területre zuhantak egy orosz drón részei – írja a Sky News.

A román állami hírszolgálat, az Agerpres szintén beszámolt arról, hogy egy drón részeit találták meg a Duna-deltában. Az eredetüket vizsgálják, a helyszínen van a honvédelmi miniszter is. A drónmaradványokat keddről szerdára virradó éjszaka fedezték fel. A román honvédelmi minisztérium szóvivője szerint egyelőre nem lehet okozati összefüggést tenni a maradványok és a román határ menti ukrán célpontok elleni támadások között, de tárgyalnak a légtér megfigyelésének és védelmének megerősítéséről.

Izmajilt a héten több támadás is érte. A város a Duna mentén, az ukrán–román határon fekszik, az ukránok pedig korábban azt állították, hogy az orosz drónok egy része Romániában zuhant le. Ezt akkor a román védelmi minisztérium cáfolta.

A keddi támadás után Klaus Iohannis román elnök a Digi TV nevű román tévécsatornának azt nyilatkozta, bár a védelmi minisztérium tájékoztatása szerint nem esett drón vagy törmelék Románia területére,

„voltak támadások, amelyeket a határunktól 800 méterre igazoltak. Tehát nagyon, nagyon közel.”

Izmajilt azért támadják fokozottan az oroszok, mert az ukrán gabonatermékek fő exportútvonalává vált, miután Oroszország júliusban kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodásból.

Nincs látványos változás a frontvonalon, de rengeteg közvetett jele van annak, hogy halad előre az ukrán ellentámadás az orosz megszállókkal szemben. Az oroszok olyan erőket vezényelnek Zaporizzsja megyébe az ukrán ellentámadás megállítására, amelyek más fronton hagynak lyukat, vagy nincsenek teljesen kiképezve. Ez az orosz tartalékok hiányát mutatja, de korai még tartós ukrán sikerekről beszélni.

Rácz András Oroszország-szakértővel elemeztük a front legforróbb pontján zajló harcokat >>>

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerint nincs jele annak, hogy Moszkva lemondott volna arról a tervéről, hogy Donbasz egész területét elfoglalja. A parancsnok arról beszélt, az orosz csapatok „bosszúra készülhetnek” a keleti fronton.

„Az operatív helyzet a keleti irányokban továbbra is nehéz. Az ellenség nem hagy fel terveivel, hogy elérje a donyecki és luhanszki régiók határát, makacsul készül a bosszúra” – fogalmazott.

Beszámolója szerint:

• Bahmutnál továbbra is kemény harcok folynak, az oroszok továbbra is tartják az elfoglalt pozícióikat, de az ukrán csapatok „hősiesen, lépésről lépésre foglalják vissza a szülőföldjüket”.
• Kupjanszknál rohamegységeket képeznek ki az oroszok, és naponta lövik az ukrán állásokat.
• Limanhoz egyenesen Oroszországból szállítják az utánpótlást.

Olekszandr Szirszkijhez kötődnek az ukrán hadsereg legnagyobb sikerei. Az 58 éves vezérezredes 2019 augusztusa óta az ukrán hadsereg szárazföldi erőinek főparancsnoka, ebben a cikkben írtunk róla bővebben.

(Sky News)

Szerda kora reggel rakétatámadás érte az ukrán fővárost. A légvédelem az összes rakétát lelőtte. A támadás pár órával azelőtt történt, hogy megérkezett Kijevbe Antony Blinken amerikai külügyminiszter.

Blinken meglepő módon az érkezése után egy kutyával találkozott először: a Patron nevű Jack Russell terrier felderítő kutyaként dolgozik, tavaly Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bátorságrenddel is kitüntette.

További részleteket egyelőre nem lehet tudni Blinken meglepetésszerű látogatásáról, azt sem lehet tudni, meddig tervez az országban maradni.

Ez az amerikai külügyminiszter harmadik látogatása Ukrajnában. Blinken legutóbb pont egy éve, 2022 szeptemberében járt az országban. Mint most, akkor sem jelentette be előre, hogy az országba látogat.

(Guardian, Suspilne)

Egy Oroszország által kinevezett tisztviselő elismerte, hogy az orosz erők kivonultak a Zaporizzsjai területen lévő Robotine faluból. Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai terület Moszkva által kinevezett legmagasabb rangú tisztviselője egy televíziós interjúban azt mondta, hogy az orosz hadsereg „taktikai okokból” vonult vissza a településről.

„Az orosz hadsereg elhagyta – taktikailag elhagyta – ezt a települést, mert ott maradni, amikor nincs mód a teljes beásásra, annak általában nincs értelme. Ezért az orosz hadsereg kivonult a dombok közé” – idézte őt az RBC hírügynökség.

Ukrajna több mint egy hete, augusztus 28-án jelentette be, hogy erőik visszafoglalták Robotinét. Az ukrán hadvezetés az elmúlt napokban arról számolt be, hogy a donyecki és zaporiszssaji frontvonalon több helyen is áttörték az oroszok első erődítési vonalát. Ugyanakkor Moszkva következetesen azt állítja, hogy a három hónapja tartó ukrán ellentámadás kudarcot vallott. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden az állította, hogy az ukránok 66 ezer katonát veszítettek az elmúlt hónapokban.

(Reuters)

Szerdán kerül a brit parlament elé az a törvénytervezet, ami terrorista szervezetnek minősítené az oroszországi Wagner-csoportot, és megtiltaná a brit állampolgároknak, hogy belépjenek, vagy bármilyen formában támogassák a zsoldoshadsereget – írja a Sky News.

A rendelet megsértése akár 14 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető. A törvény értelmében bármilyen Wagnerhez köthető vagyontárgy is elkobozható lesz.

A Wagnert Jevgenyij Prigozsin alapította és vezette, a zsoldoshadsereg kulcsszerepet játszott az ukrajnai invázióban, különösen a Bahmut környéki harcokban. Prigozsin és az orosz katonai felső vezetés viszonya azonban nyár elejére egyre feszültebbé vált, végül a zsoldosvezér június végén a katonáival megindult Moszkva felé. A fővárostól nem messze viszont megtorpant és visszafordult. Pontosan két hónappal később repülőszerencsétlenségben meghalt. A repülőn utazott a Wagner másik alapítója és több fontos tisztje is. Egyelőre vizsgálják, hogy mi okozta a repülő lezuhanását, nem kizárt, hogy szándékosság állt mögötte. Azóta bizonytalan a Wagner-csoport további sorsa, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az biztos, hogy nyomtalanul nem fog eltűnni, hiszen a Wagner az elmúlt években többek között Szíriában, Szudánban, Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban is harcolt az oroszbarát rezsimek oldalán.

A rendelet előkészítésekor a brit belügyminisztérium figyelembe vette a szervezet tevékenységének jellegét és mértékét, valamint a külföldön élő brit állampolgárokra jelentett veszélyt.

„Egyszerűen és világosan kimondható, hogy terroristák – ez a tiltó rendelet ezt világossá fogja tenni az Egyesült Királyság jogrendszerében is” – közölte Suella Braverman belügyminiszter. Hozzátette, bármilyen formában is létezzen, a Wagner egy erőszakos és romboló szervezet, amely továbbra is Putyin politikai érdekeit fogja kiszolgálni világszerte.

„A Wagner fosztogatásokban, kínzásokban és barbár gyilkosságokban vett részt. Ukrajnában, a Közel-Keleten és Afrikában folytatott műveletei fenyegetést jelentenek a globális biztonságra. Ezért tiltjuk le ezt a terrorszervezetet, és továbbra is segítjük Ukrajnát, ahol csak tudjuk, az Oroszország elleni harcban” – közölte.

Egy ember meghalt a délnyugat-ukrajnai Izmajil városát ért orosz dróntámadásokban szerda kora reggel – közölte Oleh Kiper, az Odesszai régió kormányzója. Beszámolója szerint a kikötőváros elleni támadások három órán át tartottak.

„Sajnos egy ember meghalt” – írta Kiper, hozzátéve, hogy egy mezőgazdasági munkásról van szó, aki súlyosan megsebesült és a kórházban halt meg. A támadásokban az izmajili kikötői infrastruktúra is megrongálódott. A kormányzó szerint a régió több településén is „pusztítást és tüzeket jegyeztek fel” szerda reggel.

A Duna mentén, az ukrán-román határon fekvő Izmajil az ukrán gabonatermékek fő exportútvonalává vált, miután Oroszország júliusban kilépett az ENSZ és Törökország által közvetített fekete-tengeri gabonamegállapodásból.

(AFP)

• Előkerülhetett Szurovikin tábornok, az orosz légierő és az ukrajnai invázió egykori, leváltott orosz vezetője, aki a Wagner-lázadás óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt.
• Az EU-ba irányuló orosz vezetékes földgázexport az idén 21 milliárd köbméterre csökkenhet, ami csaknem kétharmaddal kevesebb a tavalyinál – írja az orosz VEB Bank előrejelzésében.
• Putyin egy tévéinterjúban arról beszélt, hogy szerinte a nyugati országok azért „ültették” az ukrán elnöki székbe a zsidó származású Volodimir Zelenszkijt, hogy „elfedjék a nácizmus dicsőítését”.
• Orosz jelentések szerint három Moszkva felé tartó ukrán drónt is lelőttek az éjszaka, az egyik égő roncsa egy garázsra zuhant.
• Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó arról beszélt, hogy Észak-Korea „meg fogja fizetni az árát”, ha fegyvereket szállít Oroszországnak ukrajnai felhasználásra.
• Az orosz védelmi miniszter szerint már 66 ezer embert veszítettek el az ukránok az ellentámadásban.
• Az oroszok kilőttek egy brit Challenger 2-es tankot. A felvétel valahol a zaporizzsjai front környékén készülhetett.
• Egy jelentés szerint több mint kilencszáz embert öltek vagy sebesítettek meg kazettás lőszerek tavaly Ukrajnában.

A keddi híreket ide kattintva olvashatják vissza.