Az ukránok elismerték, hogy „nem túl gyors” az ellentámadás

"Arra készülünk, hogy augusztusban fogadjuk Putyint, és megállapodunk vele a fekete-tengeri gabonafolyosó működésének meghosszabbításáról – mondta pénteken Recep Tayyip Erdoğan török elnök újságíróknak. Azt is mondta, hogy beszélt Putyinnal a gabonamegállapodásról, szerinte lesz megállapodás.

Az orosz-ukrán gabonamegállapodás részeként Ukrajna szabadon exportálhatja a gabonáját a Fekete-tengeren keresztül, ami nagy segítség nekik is, meg az élelmiszerhiány miatt szenvedő országoknak is. A megállapodás azonban mindig egy adott időtartamra szól, a jelenlegi hétfőn jár le. Oroszország egy hónapja még azt mondta, hogy semmi esély a meghosszabbítására. A megállapodás meghosszabbítása érdekében nemrég Nagy István agrárminiszter Ankarába utazott.

Ukrajna pénteken elismerte, hogy csapatai „nem túl gyorsan” haladnak az ellentámadás során. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője újságíróknak azt mondta, hogy a nyugati szövetségeseiktől nem érzik a nyomást, hogy legyenek gyorsabbak.

Jermak szerint ők nem mismásolnak, ha majd úgy látják, hogy valami rosszul megy, akkor megmondják. Egyelőre viszont nem tapasztalnak nyomásgyakorlást a szövetségeseiktől, csak az iránt érdeklődnek, hogy miben tudnak még segíteni.

(Guardian)

Oroszország szinte az összes csapatát kivonta az eddig elsősorban gyakorlóterületként használt Belaruszból – közölte az ukrán állami határőrség. Az orosz hadsereg az ukrajnai inváziót megelőző hetekben közös hadgyakorlatokat tartott a belarusz erőkkel, és onnan indította támadásainak egy részét. Sőt, az év elején Vlagyimir Putyin még arról beszélt, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket fog állomásoztatni a szövetségese területén.

„A közelmúltig a számukat 2000 katonára becsültük, de újabb rotációra került sor, és szinte az összes orosz katonát kivonták Belarusz területéről” – mondta a Andrij Demcsenko, a szolgálat szóvivője egy sajtótájékoztatón a Kyiv Independent szerint.

Ha a közlés helytálló, Belaruszban ezentúl orosz részről a Wagner-csoport katonái maradnak, akik a félbemaradt puccskísérletük után a Putyin, Lukasenko és a csoportot vezető Prigozsin közti megegyezés értelmében szabadon távozhattak Belarusz területére.

(Sky News)

Wagner-harcosok oktatják a belarusz területvédelmi erőket. A tanfolyamokat a csapatok egységeinél tartják Oszipovicsiban – közölte pénteken a belarusz védelmi minisztérium.

„A sorkatonák elsajátítják a harctéren való mozgást és a taktikai lövészetet, ismereteket szereznek a mérnöki képzésben és a taktikai műveletekben. A Wagner harcosai számos katonai szakterületen oktatóként működnek közre” – írta a minisztérium.

Alekszandr Lukasenko belarusz vezető július elején arról beszélt, hogy a Wagner-csoport harctéren szerzett tapasztalatait a belarusz hadsereg is hasznosíthatná, ezért meghívta a Wagner tisztjeit, hogy vegyenek részt a belarusz katonák kiképzésében.

A Wagner-csoport vezetőjét, Jevgenyij Prigozsint a meghiúsult fegyveres lázadási kísérlete után Belaruszba száműzték. A zsoldosok a lázadásnak véget vető alku részeként lehetőséget kaptak arra, hogy Belaruszba távozzanak, vagy beolvadjanak az orosz reguláris hadseregbe. A Wagner-csoport lázadásáról és a Belarusz nyújtotta békeakcióról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Korábban műholdfelvételek láttak napvilágot egy katonai létesítményről Oszipovicsi városában, az ukrán határtól 230 kilométerre északra. Elemzők szerint itt épül a Wagner-zsoldosok tábora, ahol akár több ezer katona is állomásozhat majd. Ugyanakkor a Wagner belaruszi jelenléte nem jelenti azt, hogy onnan terveznének újabb inváziót indítani Ukrajna ellen. Az ukrán hírszerzés pénteken kizárta a Belarusz irányából érkező támadás lehetőségét.

(Sky News)

A legmagasabb francia állami kitüntetéssel, a Becsületrenddel tüntették ki posztumusz az AFP hírügynökség videós újságíróját, Arman Soldint, aki az ukrajnai munkája során szenvedett halálos sebesülését.

Soldin május 9-én vesztette életét egy kelet-ukrajnai rakétatámadásban. 32 éves volt. Emmanuel Macron francia elnök májusban az AFP-nek küldött levelében méltatta Soldin bátorságát.

Az újságíró egy csütörtökön kiadott elnöki rendelettel kapta meg a Becsületrend lovagkeresztjét. „Meghatott bennünket ez az Arman számára adományozott kitüntetés. Ez elismerés a kiváló újságírói munkásságának, és segít megőrizni emlékét” – mondta Phil Chetwynd, az AFP globális hírigazgatója.

Soldin Szarajevóban született 1991-ben. Egyéves volt, amikor a családja 1992. április 25-én egy humanitárius járattal Franciaországba menekült a délszláv háború elől. A franciául, angolul és olaszul is beszélő Soldin Londonban, Lyonban és Szarajevóban tanult, mielőtt 2015-ben gyakornoki állást kapott az AFP római irodájánál. 2019-től a Canal+ francia tévécsatorna sporttudósítója is volt.

2020 tavaszán Olaszországból tudósított a koronavírus-járvány első halálos hónapjairól. Az orosz-ukrán háború kitörése után önként jelentkezett az AFP első, Ukrajnába küldött tudósítói csapatába. Május 9-én a kollégáival együtt Csasziv Jar közelében mentek vissza az autójukhoz, amikor Grad rakétákkal lőtték őket. Az AFP csapatának többi tagja sértetlenül megúszta a csapást. Egyik munkatársa, Emmanuel Peuchot azt mondta, Soldin fényképezőgéppel a kezében halt meg.

A Committee to Protect Journalists adatbázisa szerint a konfliktus kezdete óta már 37 sajtómunkás halt meg az ukrajnai háborúban munkavégzés közben.

(AFP)

Az ukrán parlamenti képviselők megszavazták a marihuána orvosi célú legalizálását, hogy ezzel is segítsenek a háborús veteránoknak megbirkózni a fizikai és mentális traumákkal. A marihuána orvosi célú felhasználásának engedélyezéséről szóló törvényjavaslat csütörtökön első olvasatban átment a szavazáson, a 344 törvényhozó közül 268-an támogatták. A javaslatnak a második parlamenti olvasaton is át kell mennie, ezután küldhetik tovább Volodimir Zelenszkij elnöknek aláírásra.

Érdekesség, hogy ugyanez a törvényjavaslat 2021-ben könnyedén elbukott a parlamenti szavazáson, azonban a háború, mint mindent, ezt is megváltoztatta. Most a kannabiszt más vényköteles gyógyszerek hatékony alternatívájának tekintik, amivel több ezer fizikailag és mentálisan sérült katonát és civilt lehet kezelni. A marihuána orvosi célú legalizálását Zelenszkij is támogatja.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) februári jelentése szerint az ukrán lakosság negyede, a katonák legalább 60 százaléka szenvedhet depresszióban vagy poszttraumás stressz-szindrómában a háború miatt.

(The Telegraph)

Oroszország bezáratja Lengyelország szmolenszki konzulátusát – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. A döntést a lengyel kormány „barátságtalan és oroszellenes” lépéseivel magyarázták. Krzysztof Krajewskit, Lengyelország moszkvai nagykövetét pénteken hívták be az orosz külügyminisztériumba, ahol átadtak neki egy jegyzéket, amelyben tájékoztatták a szmolenszki lengyel konzuli képviselet bezárásáról.

Az orosz külügyminisztérium több dolgot is sérelmezett, kiemelték a lengyelországi orosz diplomáciai ingatlanok lefoglalását és az orosz nagykövetség pénzeszközeinek befagyasztását. „Ez arra kényszerít bennünket, hogy egy sor megtorló intézkedést hajtsunk végre. A lengyel hatóságok egyetlen, Oroszország ellen irányuló ellenséges lépése sem marad válasz nélkül” – áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

A szmolenszki lengyel konzulátust egy 2011. június 20-i kormányrendelet alapján nyitották meg az orosz-lengyel kapcsolatok fejlesztése érdekében.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, Lengyelország ezzel egyenértékű választ fog adni a szmolenszki konzulátus bezárására.
„Rendszeresen kapunk információkat agresszív diplomáciai akciókról. Ha végül arra kerül sor, hogy Oroszország elkezdi felszámolni irodáinkat, akkor mi is hasonlóképpen fogunk válaszolni” – mondta a lengyel kormányfő.

(Sky News, TASZSZ)

Az ukrán légvédelem közlése szerint az elmúlt éjszaka legalább 23 orosz támadó drónt lőttek le.

Az oroszok Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szülővárosára, Krivij Rihre is dróncsapást mértek, a lehulló törmelékek több épületet megrongáltak. Szerhij Liszak regionális ukrán kormányzó arról számolt be, hogy egy 56 éves férfi is megsérült a lehulló törmeléktől.

(Sky News)

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága „fenyegetést jelentene Oroszország biztonságára”. Azt is mondta, ez volt az egyik oka Oroszország inváziójának, amelyet ismételten „különleges katonai műveletnek” nevezett.

Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról azt mondta:

„Ez nem fogja növelni Ukrajna biztonságát, és általában véve sokkal sebezhetőbbé tenné a világot, és további feszültséghez vezetne a nemzetközi színtéren.”

Putyin azt állította, hogy június 4. óta 311 harckocsit semmisítettek meg Ukrajnában. „Ezek jelentős része, legalább egyharmada nyugati gyártmányú volt, beleértve a Leopárdokat is” – mondta. „Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran még csak be sem hajlandóak szállni ezekbe a tankokba. Hogy miért? Mert ezek kiemelt célpontot jelentenek számunkra. És ez egy kellemetlen körülmény, ami általában megakadályozza még a használatukat is” – tette hozzá az orosz elnök.

Putyin szerint a nyugati fegyverszállítmányok „semmit sem fognak változtatni a harctéren”. „Az új fegyverek szállítása csak súlyosbítja a helyzetet az ukrán fél számára, és tovább szítja a konfliktust” – mondta.

Ugyanakkor megjegyezte, hogy minden országnak joga van a saját biztonságát szavatolni. „Természetesen joga van megválasztani azt az utat, amelyet a maga számára a leghelyesebbnek tart. Csak van egy korlát, mégpedig az, hogy az egyik ország biztonsága nem veszélyeztetheti egy másik ország biztonságát” – mondta Putyin, majd így folytatta: „Ezért abból indulunk ki, hogy ezt az elvet, amelyet különböző nemzetközi dokumentumokban többször is kinyilvánítottak, továbbra is figyelembe vesszük.”

„Ukrajnának természetesen joga van ahhoz, hogy szavatolja a biztonságát”

– mondta az orosz elnök.

(Sky News, Interfax)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a Wagner zsoldoshadsereg jogilag nem létezik. „Nos, A Wagner PMC nem létezik! Nálunk nem szabályozza törvény a katonai magánvállalatokat. Egyszerűen nem létezik. Nincs ilyen jogi entitás” – mondta Putyin a Kommerszant című orosz lapnak adott interjújában, amelyben először beszélt a Jevgenyij Prigozsin Wagner-alapítóval való találkozójáról.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hétfőn jelentette be, hogy Putyin néhány nappal a Wagner-lázadás után, június 29-én személyesen találkozott Prigozsinnal és a Wagner-csoport 35 parancsnokával a Kremlben.

Putyin most megosztott néhány részletet erről a találkozóról. „A találkozón egyrészt értékelést adtam arról, hogy mit tettek a harctéren (Ukrajnában), másrészt arról, hogy mit tettek a június 24-i események során. Harmadrészt bemutattam nekik a további szolgálatuk lehetőségeit, beleértve a harci tapasztalataik felhasználását. Ennyi volt” – mondta.

Putyint megkérdezték arról, hogy Wagner-csoportot megtartja-e harcoló egységként, mire az orosz elnök azt válaszolta, hogy: „A csoport létezik, de jogilag nem létezik! (…) Ez egy külön kérdés, amely a tényleges legalizálással kapcsolatos. De ezt a kérdést az Állami Dumában, a kormányban kell megvitatni. Ez nem egy egyszerű kérdés.”

Putyin azt mondta, hogy a 35 Wagner-parancsnoknak többféle folytatási lehetőséget is felajánlott, többek között azt, hogy az eddigi közvetlen parancsnokuk, a Szedoj hívójelű férfi vezetése alatt harcoljanak tovább.

(CNN)

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a vilniusi NATO-csúcstalálkozó egyértelművé tette, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja lesz. Az ukrán elnök több ország támogatását külön-külön megköszönte, mindenekelőtt az Egyesült Államokét. A sort Magyarország említésével zárta, úgy fogalmazott, hogy „ez egy olyan csúcstalálkozó volt, ahol mindenki nagyon konstruktív volt.”
• Egy ukrán portál ukrán hírszerzési forrásra hivatkozva arról írt, hogy Magyarország újabb kárpátaljai hadifoglyokat vehet át az oroszoktól.
• Oroszország az éjszaka folyamán újabb dróntámadást mért az ukrán fővárosra, Kijevre.
• Oroszországban 3,2 százalékra nőtt az éves infláció.
• Az ENSZ-főtitkár javaslata szerint visszatérhetne a SWIFT-rendszerbe egy orosz bank leányvállalata.
• Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy 1,5 milliárd euró értékű katonai segélyt kap a nyugati szövetségesektől Ukrajna. Nagy hatótávolságú SCALP rakéták, Leopard harckocsik, további Patriot légvédelmi rendszerek érkeznek az országba.
• A Wagner-csoport több ezer tonna fegyvert és lőszert adott át az orosz reguláris hadseregnek az orosz védelmi minisztérium közlése szerint.

A csütörtöki híreket ide kattintva érheti el.