Idétlen táncokkal indult, nemzetbiztonsági kockázat miatt tilthatják be a TikTokot Amerikában

• Az Egyesült Államok és számos európai kormány is letiltotta a TikTok használatát a szolgálati okostelefonokon, és az applikáció komolyabb felügyeletén, Amerikában egyenesen a betiltásán dolgoznak.
• A fő ok, hogy a TikTok tulajdonosa egy kínai cég, amely Washington szerint átadhatja a kínai hatóságoknak a nyugati felhasználók adatait és dezinformációra használhatja az appot.
• Az európai szigort emellett az uniós adatgyűjtési és -kezelési elvek betartatása, a gyermekek védelme és a dezinformáció és álhírek kiszűrése is motiválja.
• A TikTok szerint ők az anyacégtől függetlenül működnek, adatkezelési szabályaikat nyugati törvények diktálják, együttműködnek az amerikai és európai hatóságokkal, bírálóik pedig semmiféle bizonyítékkal nem álltak elő a nemzetbiztonsági veszélyeket illetően.
• A tiltás ellenzői szerint a lépés alkotmányellenes lenne, és a felhozott adatvédelmi aggályokat sem oldaná meg.

Rohanó világunkban az okostelefonoktól az akkumulátorokon át a mosógépekig kevés dolog maradt, amelyet nem tartanak nemzetbiztonsági kockázatnak valamelyik fontosabb fővárosban. Ezen dolgok közé az utóbbi hónapokban rohamos tempóban törtek be a hülye táncolós videók, pontosabban az azok terítésével befutott okostelefonos alkalmazás, a TikTok.

A videómegosztó applikáció az Egyesült Államokban 150 millió aktív felhasználóval bír, globálisan 800 millió és egymilliárd közé teszik a számot – és ebben nincs benne a világ két legnépesebb országa, India és Kína, miután előbbi helyen betiltották, utóbbi helyen pedig az anyacég, a ByteDance egy külön applikációt visz Douyin néven.

A probléma forrása, hogy ez a bizonyos ByteDance egy kínai cég, ami az Egyesült Államok és egyre több európai kormány szerint is kockázatot jelent.

A TikTok minden közösségi alkalmazáshoz hasonlóan rengeteg adatot gyűjt a felhasználókról, amelyet arra használ, hogy minél személyre szabottabb virális tartalmat ajánljon, ezzel minél hosszabb ideig képernyőhöz szegezze az embert, és így minél több pénzt csináljon hirdetésekből és jutalékokból.

A TikTok betiltása vagy legalábbis korlátozása mögötti fő érv, hogy ezekhez az adatokhoz a TikTok anyagcégén keresztül a kínai hatóságok is hozzáférhetnek. Az amerikai és európai kormányok visszatérő aggálya, hogy a kínai nemzetbiztonsági törvények értelmében a pártállam adataik átadására kötelezheti a helyi cégeket, bár a kínai hatóságok és vállalatok tagadják, hogy ez komolyabb kockázatot jelentene.

A kínai adatkezeléssel kapcsolatos bizalmat az sem erősíti, hogy az Egyesült Államok és Kína hosszú évek óta jól dokumentált és kiterjedt kiberkémkedést folytat egymás ellen, és milliószámra lopkodja az érzékeny személyes és kormányzati adatokat a másik adatbázisaiból és rendszereiből.

A másik probléma, hogy az app ajánlási algoritmusa túl jól végzi a dolgát:

az amerikai felnőtt TikTok-felhasználók átlagosan napi 56 percet, a gyerekek 99 percet töltenek az appon

az Insider Intelligence és a Qustodio nevű piackutató cégek szerint, ami jóval több, mint a Youtube-ra, Facebookra vagy Instagramra szánt idő.

A harmadik pedig az, hogy bár táncikálással futott be, manapság a TikTokon elérhető tartalmak jóval tágabb spektrumot fednek le, a platform a vádak szerint például az ukrajnai háborúval kapcsolatos orosz dezinformáció melegágya, káros tartalmakat tol a gyermekek arcába, veszélyes (olykor halálos) „kihívásoknak” ad otthont és függőséget okoz. A keményvonalasabb amerikai tisztviselők szerint ezt kihasználva alkalomadtán Kína is dezinformációs célokra használhatja fel az applikációt az amerikai közvélemény befolyásolására és megosztására.

Európában a céggel (és számos amerikai versenytársával szemben is) felmerült az uniós adatvédelmi előírások (GDPR) és a digitális piacot és digitális szolgáltatásokat szabályozó uniós jogszabályok potenciális megsértése is, amelyek a felhasználók jogainak védelmét, az álhírek visszaszorítását, valamint az online szolgáltatások közötti „tisztességes versenyt” célozzák.

A TikTok azt állítja, a ByteDance-től függetlenül működik, nyugati ügyfelei adatait külön, nyugati szabályok mentén kezeli, ahhoz nem férnek hozzá a kínai pártállam illetékesei, a vádak mögött pedig nincs semmilyen bizonyíték.

A tartalmak moderációjával, álhírterjesztéssel és a gyermekek veszélyeztetésével kapcsolatban pedig Csuo Suo-ce (vagy Shou Zi Chew), a TikTok vezérigazgatója európai és amerikai döntéshozóknak is azt hangsúlyozta, hogy készek együttműködni a hatóságokkal.

A tiltás ellenzői pedig úgy vélik, egyszerűbb lenne az adatvédelmi szabályok szigorításával és jobb betartatásával szavatolni a TikTok biztonságát, mint egy ilyen drasztikus és potenciálisan alkotmányellenes, a szólásszabadságot és a gazdasági szabadságjogokat is korlátozó lépéssel.

Ezt a jelek szerint a döntéshozók nem hiszik el: az utóbbi hónapokban sorra korlátozzák a TikTok használatát a kormányzati telefonokon, az Egyesült Államokban pedig napirenden van az app teljes betiltása, valamint az is, hogy kicsavarják a TikTokot a kínai tulaj kezéből.

Trump alatt indult, most kezd beérni

Bár a történet idén tavasszal pörgött fel, a TikTok körüli huzavona jó három éve tart az Egyesült Államokban. Donald Trump előző elnök 2020 augusztusában két elnöki rendeletet is kiadott a TikTok ellen, az egyik az applikáció betiltásáról szólt, a másik pedig az app eladására kötelezte a ByteDance-t.

Ezeknek az elnöki rendeleteknek természetesen nem sok hatása lett, a TikTok máig a legnépszerűbb appok között van Amerikában, és a cég (egyelőre) kínai kézben maradt. A dolog oka, hogy az Egyesült Államokban jogilag jóval nehezebb szolgáltatásokat betiltani és magánvállalatokat tulajdonuk eladására kényszeríteni, mint mondjuk Kínában, ahonnan különösebb hacacáré nélkül kirúgták a Twittert, a Google-t, a Facebookot, a Youtube-ot, a Wikipediát, a Redditet, az Instagramot, a WhatsAppot, a Twitchet, a Steamet, a LinkedInt, a Tumblrt, a Vimeót, a Dailymotiont, a Dropboxot, a Pinterestet, a Soundcloudot, a Pornhubot, a Discordot, a Flickrt, a Vibert, az HBO-t, a BBC-t, a New York Timest, a Guardiant, a Washington Postot, a Bloomberget, a Reuterst, az Economistot és sok más online- és médiavállalkozást.

Ugyan a Huawei kínai kommunikációs eszközgyártót a TikTok ellen felhozott vádakhoz hasonló okokból tiltották ki Amerikából és sok más szövetséges ország ötödik generációs mobilhálózataiból, az információk megosztása és a személyes kommunikáció korlátozása más jogi elbírálás és komolyabb alkotmányos védelem alá esik, mint a fizikai termékek behozatalának és forgalmazásának korlátozása.

A jogi akadályok miatt a Trump-kormány később politikai nyomással próbálta meg rávenni a ByteDance-t, hogy adja el a TikTok egy részét két „nagyon amerikai” cégnek, az Oracle-nek és az amúgy kiskereskedelemmel foglalkozó Walmartnak, de ez a bisznisz Trump bukása után összeomlott.

Joe Biden hatalomra jutása után a kormány visszavonta a két elnöki rendeletet, de a TikTokot nem eresztette:

a külföldi befektetések nemzetbiztonsági vizsgálatáért felelős kormánybizottság (CFIUS) a ByteDance szerint idén márciusban ismét arra jutott, hogy el kell adniuk az appot, vagy be lesznek tiltva.

Bár a teljes tiltás egyelőre távolinak tűnik, az utóbbi hónapokban ha korlátozott formában is, de Amerikában és Európában is elkezdték korlátozni az alkalmazást. Az Egyesült Államok, az Európai Bizottság, Franciaország, Hollandia, Belgium, Norvégia, Dánia, Szlovákia, az Egyesült Királyság, Kanada és több más nyugati állam kormányszervei is betiltották a TikTok (illetve egyes helyeken több más hasonló adatgyűjtő app) használatát a kormányzati telefonokon az utóbbi hónapokban. Indiában már a Kínával szembeni 2020-as határvillongások idején elérhetetlenné tették az alkalmazást, sőt még az afganisztáni tálib rezsim is betiltotta az appot. Az Egyesült Államokban számos szövetségi állam kormánya is lekorlátozta az appot a szolgálati készülékeken, és egyes állami fenntartású egyetemeken letiltották a wifi-hálózatokról a tiktokos adatforgalmat.

Ennél komolyabb fenyegetés a cégre nézve, hogy a kongresszusban több olyan törvény is kering, amely lehetővé tenné az elnök számára, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva betiltsa az okostelefon-applikációt. A törvényhozásban és a kormányban pedig egyre keményedő hangnem jellemzi a TikTokkal kapcsolatos gondolkodást.

Nem kémek, nem kínaiak, de újságírókat követnek

A ByteDance ezzel szemben azt hangoztatja, hogy egy magáncég, amelynek nincs köze a kínai kormányhoz, tulajdonosi köre pedig elég vegyes: a részvényei 60 százaléka nemzetközi magánbefektetők kezében van, 20 százalék a dolgozók, 20 százalék az alapítók részaránya. A TikTok bár a ByteDance leányvállalata, annak három központja Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Írországban működik, felügyeleti szempontból az amerikai és ír szabályok alá esik, és nem köteles betartani a kínai törvényeket és adatbiztonsági és nemzetbiztonsági szabályozásokat.

A cég szerint két éve együttműködnek a CFIUS-szal, és eddig másfél milliárd dollárt költöttek a bizottság által előírt változtatások végrehajtására. Tavaly nyáron az Oracle-lel kötöttek megállapodást a felhasználói adatok kezelésére és a platform algoritmusának auditálására vonatkozóan. Egy háromfős, a kormányzat által kijelölt szakértői felügyelőbizottságot is kaptak a nyakukba, ami szerintük szavatolja, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekbe az amerikai felhasználók adatai.

Emellett azt is felhozták, hogy a TikTok értékesítése nem jelentene új adatkezelési korlátozást, és így nem oldaná meg a felhozott biztonsági és gyermekvédelmi problémákat.

Márciusban a szaporodó kormányzati tiltások miatt a cég az európai piacra is komolyabb adatvédelmi fejlesztéseket ígért, két dublini és egy norvégiai adatközpontba telepítik az európai felhasználók adatait (ez utóbbi az, amelyik elviszi az áramot az ukrajnai lőszergyártás elől), és egy európai céget kérnek fel a 2024-ig tartó folyamat felügyeletére.

Nemrég a függőséggel és gyermekvédelemmel kapcsolatos aggályokra is reagáltak, a 18 éven aluli felhasználók esetében napi 60+30 perces használati limitet jelentettek be, és a 13 éven aluliak számára szülői hozzájárulás kell a nézelődéshez.

A TikTok vezérigazgatója márciusi kongresszusi meghallgatásán azt is felhozta, hogy a Torontói Egyetemen működő CitizenLab nevű internetes kutatóintézet 2021-es elemzése szerint az app nem kommunikál kínai szerverekkel. Bár a CitizenLab alapítója szerint ez a jelentésük félreértelmezése, és nem tudták biztosan megállapítani, hogy a kínai pártállam nem juthat hozzá a tiktokos adatokhoz a ByteDance-en keresztül.

Ezzel együtt a cég szavahihetőségének nem tett jót, hogy decemberben kénytelen volt beismerni, a ByteDance kínai dolgozói két, a cég ügyeivel foglalkozó nyugati TikTok-felhasználó újságíró adataihoz is hozzáfértek, és telefonjuk IP-címe alapján próbálták lenyomozni, hogy kik lehettek a forrásaik.

Az érintett újságírók pedig pont olyasmikről írtak, hogy a ByteDance kínai munkatársai korábban rutinszerűen hozzáfértek amerikai felhasználók adataihoz.

A ByteDance állítása szerint a szabálytalanul eljáró munkatársakat kirúgták. Később egy harmadik lap, a Forbes is azt állította, hogy a TikTok nyomon követte munkatársait. Az ügyet az amerikai igazságügyi minisztérium és az FBI is vizsgálja.

Belpolitikai és jogi útvesztő

Sajtóhírek szerint miután a CFIUS-szal való megállapodás egyre kevésbé reális, felmerült, hogy a TikTok és a ByteDance leváljon egymásról, és a tőzsdére vonulás is szóba jött megoldásként. A cég kilátásait rontja, hogy Csuo Suo-ce vezérigazgató márciusi 24-i kongresszusi meghallgatása nem győzte meg az amerikai törvényhozókat.

A másik oldalról az is kérdéses, hogy a tiltást lehetővé tevő törvényjavaslatok egyáltalán átmennek-e a kongresszuson, illetve túlélnek-e egy esetleges jogi panaszt.

Az egyik törvényjavaslatot (RESTRICT, azaz korlátozás betűszóként) a szenátusban nyújtották be, mindkét pártból vannak támogatói, és a Fehér Ház is mellette áll. Ez arról szól, hogy a kormány nemzetbiztonsági vizsgálat eredményének fényében korlátozhasson vagy akár betilthasson olyan külföldi infokommunikációs technológiákat, amelyek potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Egy ennél jóval keményvonalasabb törvényt az alsóházban, kizárólag republikánus támogatással nyújtottak be (DATA-törvény néven, ami „Amerikai technológiai ellenségeinek elrettentését” hivatott biztosítani), ez a TikTok azonnali és explicit betiltásáról szól.

A keményvonalas republikánusok szerint a szenátusban keringő törvény túl puha, a demokraták szerint a képviselőházi verzió túl radikális. A még keményvonalasabb republikánusok emellett egy harmadik, még keményebb javaslatot is köröztetnek (ANTI-SOCIAL CCP törvény néven, ami még az eleve súlyos amerikai törvénynév-betűszó labirintusból is kitűnik), bár ezt formálisan még nem nyújtották be.

Miután lassan beindul az elnökválasztási kampány, borítékolható, hogy a republikánus retorika csak keményedni fog, ami nehezíti bármilyen törvény elfogadását. A demokrata balszél közben természetesen ellenzi a tiltást.

Visszatérő ellenérv a tiltással szemben, hogy az idős és technológiailag nem kifejezetten képzett amerikai döntéshozóknak fogalmuk sincs arról, mit akarnak betiltani, és a TikTokkal kapcsolatos kongresszusi meghallgatásokon messze nem sikerült bizonyítaniuk, hogy valósak azok az elméleti veszélyek, amellyel a tiltást próbálják igazolni.

A tiltás potenciális belpolitikai hatásai is nehezen megjósolhatók: egyes spekulációk szerint az amerikai fiatalok nem vennék jó néven, ha a mindennapi életükbe is ennyire közvetlenül beférkőzne a hidegháborús mozgolódás. Bár a fiatalság választási részvétele hagyományosan alacsony, elég erősen balra húznak, ami tompíthatja a Biden-kormány szigorát a 2024-es választás előtt.

További problémát vet fel, hogy a TikTok esetleges betiltása súlyos tabukat döntene meg az internet (nyugati) szabadságát illetően, és végső soron kínai irányba vinné az online tartalmak és szolgáltatások szabályozását.

A tiltás bírálói szerint a TikTokkal és más, amerikai tulajdonú applikációkkal kapcsolatban is fennálló jogos kockázatok kezelésének sokkal célravezetőbb módja lenne az adatkezelési szabályozás erősítése és jobb betartatása. Az app betiltása pedig sokak szerint ellentmond az alkotmány szólásszabadságot védő első kiegészítésének.

A lépés vélhetően tágabb világpolitikai és világgazdasági hatásokkal is járna. A 220 milliárd dollárra taksált ByteDance a világ egyik legértékesebb startupja, a TikTok önmagában 40-50 milliárd dollárt érhet, azaz bármilyen komolyabb amerikai lépés tíz- vagy százmilliárdokat mozgatna meg a techpiacon. A kényszerű eladás azzal is járna, hogy amerikai kézbe kerülne a ByteDance arany tojást tojó algoritmusa, ami merőben átrendezné az alkalmazások közti versenyhelyzetet – az anyacég pont ezért sem akar megválni a TikToktól.

A tiltás emellett nyilvánvalóan növelné a feszültségeket az Egyesült Államok és Kína között (nem mintha ez ne lenne így az amerikai és a kínai politika nagyjából bármelyik lépésével): a kínai kormány a napokban ellenezte a TikTok kényszerű eladatását.

Egy új kínai ökoszisztéma terméke

A különböző adatvédelmi és kémkedési aggályok mellett a TikTok felemelkedése arra is rávilágít, hogy a kínai cégek már nemcsak az iparban versenyképesek a nyugati nagyvállalatokkal, hanem a digitális szolgáltatások terén is. Márciusban az Egyesült Államokban az öt legtöbbet letöltött okostelefonos applikációból négy kínai volt, a Facebook az ötödik helyre fért csak be.

A kínai gazdasági fejlődésről szóló nyugati értékelések általában az állami támogatás és az iparpolitika fontosságát emelik ki, és ezeket a – vitatott hatékonyságú – kínai módszereket próbálják másolni sokkal fejlettebb és más gazdaságszerkezetű országaikban. Ezzel szemben a kínai internetes óriások – akár a régebbi játékosok, mint az Alibaba, a Baidu vagy a WeChat, akár az új feltörekvők, mint a TikTok, a Shein vagy újabban a Temu piactér – egy teljesen más gazdasági ökoszisztéma termékei.

A kínai techvilág a kezdetben minimális szabályozás mellett, szürke zónában működött, ahol az eleinte korlátozott online piacért folyamatos adaptációt követelő ádáz verseny alakult ki a startupok és meggazdagodni vágyó dolgozóik között. Ez mára (a belső piac és így az anyagi lehetőségek bővülésével párhuzamosan) brutálisan hatékony, termékeiket és szolgáltatásaikat folyamatosan alakító, és a jelek szerint a nyugati vetélytársaknál gyorsabb és rugalmasabb vállalatokat hozott létre.

A sors iróniája, hogy a kínai techvilág ezzel együtt – illetve részben emiatt – nemcsak Amerikában és Európában, hanem Kínában is egyre komolyabb szabályozói szigort kapott a nyakába.

Az utóbbi években a korábban szabados szektor számos munkajogi, pénzügyi, adatvédelmi és – az amerikai politikai feszültségektől nem független – nemzetbiztonsági szabályozást kapott a nyakába, amelyek legismertebbike az Alibaba pénzügyi ambícióinak híres 2020-as elkaszálása és más techóriások azt követő megrendszabályozása volt.

De a gyermekek védelmére hivatkozva a videójátékok elérhetőségét és konkrétan a TikTok helyi verziója, a Douyin hozzáférhetőségét is leszabályozták: a kínai szabályozók már 2018 óta vegzálják a Douyint gyermekvédelmi és moderációs okokból, és erősen korlátozzák, hogy gyermekek mikor, mennyi ideig és milyen jellegű tartalmakat nézhetnek az appon.

Azaz miközben a kínai kormány azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy mondvacsinált okokból támadja a TikTokot, valójában a két ország techpiaci fellépése között rengeteg közös pont van. A TikTok-tiltás ellenzőit is pont ez zavarja.