Százak számára vált rémálommá a Machu Picchuhoz tervezett álomnyaralás

2022. december 24. – 07:25

Százak számára vált rémálommá a Machu Picchuhoz tervezett álomnyaralás

Másolás

Vágólapra másolva

Feltételezéseim szerint kétféle ember létezik, amikor a karácsonyi utazásokról beszélünk: vannak azok, akik szeretik utazással eltölteni az ünnepeket, és vannak azok, akik inkább az otthoni kényelmet választják az ünneplésre. Azoknak viszont nem nagyon van választásuk, akik idén úgy döntöttek, hogy még karácsony előtt kirándulnak egyet a perui Machu Picchuhoz. Sok száz, ezer turista ragadt ugyanis hosszabb-rövidebb időre az inka romvárosnál és a környékén.

Egyeseket helikopterrel mentettek ki, de olyan is volt, akinek több tíz kilométert kellett a szomszédos településig gyalogolni.

Peruban ugyanis erőszakos tüntetéssorozat tört ki az elmúlt hetekben, miután december elején a törvényhozás megbuktatta az ország elnökét, Pedro Castillót. A dühös tüntetők – akik között vannak Castillo-párti és ellene tiltakozó peruiak is – napokon át nem engedték tovább a legközelebbi város, Cusco felé közlekedő vonatokat, így ragadtak turisták a világörökségi helyszínnél. Egyelőre még nem látni a válság végét, miközben a helyzet nem hat túl jól a turizmusra, ami sokak számára megélhetést biztosít az országot sújtó gazdasági nehézségek közepette.

Ha nincs vonat, lehet gyalogolni

December 7-én felfordult az élet Peruban. A politikai válság miatt – amelyet alább majd kicsit bővebben elmagyarázunk – sztrájkok és tiltakozó akciók indultak meg, a peruiak egy része pedig megbénította a közlekedést. Egyes turistákat ez még nem rettentett el, ugyanis Peruban nem szokatlan a politikai instabilitás. Aki nekiindult a vakációjának, az már csak odaérve tapasztalhatta, hogy súlyosabb a helyzet, mint amire bárki számított volna. A vasútra sziklákat görgettek, a vonatokat kővel dobálták meg, és több repteret is sikerült lezárniuk a tüntetőknek. Sőt, a bolíviai határt is blokád alá vették.

A Machu Picchu melletti egyik legforgalmasabb település, Cusco térségében is általános sztrájk lépett érvénybe, ami kihatott a tömegközlekedésre és a légi közlekedésre is. A repülőterek azután zártak be, hogy Castillo elnök támogatói megrohamozták őket. A Machu Picchuba tartó és onnan induló vonatok, amelyek az UNESCO világörökségi helyszínre való eljutás elsődleges eszközei, december 19-én leálltak. A helyi önkormányzat korábban azt nyilatkozta, hogy remélhetőleg szombatra, tehát december 25-re már sikerülhet mindenkit evakuálni. Peru második legnagyobb városának, Arequipának a repülőtere hétfőn nyílt meg újra.

A Coloradóból érkezett Tom Gray az NBC-nek beszélt arról, hogy neki sikerült lejönnie a Machu Picchuról, de mivel a települést átszelő vasútvonal az egyetlen ki- és bejárat Aguas Calientesbe, egyesek napokra a falu szállodai szobáiban rekedtek holmijuk nélkül. Többségük ugyanis a 110 kilométerre lévő Cuscóban szállt meg, és a dolgaikat is ott hagyták. „Az idegenvezetőnknek meg kellett vesztegetnie a tüntetőket, hogy elmozdítsák a sziklákat, hogy visszamehessünk a szállodánkba” – mondta Gray. Becslése szerint legalább 18 útzár volt, amelyeket helyi falusiak őriztek.

Számára azonban öröm is volt az ürömben: a tüntetések miatt ugyanis csak nagyon kevés turista volt a romvárosnál, amit így elég nagy nyugalomban lehetett megnézni.

Az El Paísnak nyilatkozó mexikói Sánchez család három napra ragadt egy helyi hotelben, ahol az útlezárások miatt egyre fogyott az élelmiszer. Ők 35 kilométert tettek meg Cuscóig. „Szerencsére találtam egy embert, akitől bérelhettem lovakat, különben nem sikerült volna. Az ember azt képzeli, hogy a Machu Picchuban egy álom várja, de a visszatérés olyan élettapasztalat volt, amit senkinek se kívánok” – panaszolta Evodio Sánchez.

Munkások megpróbálják eltávolítani a tüntetők által a Machu Picchu felé vezető vasúti sínekre helyezett sziklát 2022. december 17-én – Fotó: Martin Bernetti / AFP
Munkások megpróbálják eltávolítani a tüntetők által a Machu Picchu felé vezető vasúti sínekre helyezett sziklát 2022. december 17-én – Fotó: Martin Bernetti / AFP

Bár a vasúti munkások mindent megtettek a pálya kijavításáért, nem tudtak eltávolítani egy kocsi méretű sziklát, amelyet a tüntetők görgettek rá a sínekre a hegyről. Így más turistáknak sötétedés után nagyjából két kilométert kellett gyalogolniuk a vasútvonalon a mobiltelefonok fényénél, hogy odaérjenek a kisbuszokhoz, amelyek arra vártak, hogy visszaszállítsák őket Cuscóba.

Bár a rendőrök és a vasúti dolgozók segítettek cipelni a csomagjaikat, a meredek út nem volt könnyű, különösen az idősebb turisták számára. „Azt reméltük, hogy helikopterrel juttatnak ki minket, de az időjárás miatt ezt nem tudták megtenni” – mondta a 77 éves amerikai Avis Berney.

De aki eljutott Cuscóba, annak se értek még véget a viszontagságok: az útakadályok és a reptér időleges lezárása miatt a hét elején ötezer turista rekedt a városban.

Ők azt várták, hogy Cuscóból eljuthassanak a fővárosba, Limába, ahonnan pedig egy kis szerencsével elhagyhassák az országot. A perui idegenforgalmi minisztérium szóvivője szerint nagyjából 60 turista rekedt a Bolíviával közös déli perui határátkelőnél, de a legközelebbi, szintén lezárt Juliaca repülőteret várhatóan kedden nyitják meg újra.

„A Limába érkező utazóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy az ország egyes részeire nem lehet eljutni. A tüntetések továbbra is fennakadásokat okoznak az utazásban, útlezárásokkal és regionális repülőterek lezárásával” – jelezte a brit külügyminisztérium. „A brit állampolgároknak különösen ügyelniük kell arra, hogy elkerüljenek minden olyan területet, ahol tüntetések vannak” – tették hozzá.

Az amerikai külügyminisztérium azt ajánlotta, hogy a Peruba látogatást tervező amerikai állampolgárok „gondolják át az utazást”. Az Egyesült Királyság és Spanyolország is hasonló ajánlást adott ki. Ferenc pápa vasárnapi beszédében békére szólított fel Peruban. „Imádkozunk a békéért Peruban, hogy az országban megszűnjön az erőszak, és hogy a párbeszéd útjára lépjenek a lakosságot sújtó politikai és társadalmi válság leküzdése érdekében”.

De miért is tüntetnek ennyire?

Ahogy a BBC fogalmazott: a mindenkori perui kormány az elmúlt évtizedekben minden volt eddig, csak nem stabil. Az országban számos volt elnököt börtönbe zártak a hivatali idejük alatt elkövetett bűncselekmények miatt. 2020-ban megesett, hogy az országnak mindössze öt nap alatt három elnöke volt. A december 7-e után történtek azonban még perui mércével is elég mozgalmasan alakultak, erről itt írtunk bővebben.

Pedro Castillo ezen a napon lépett az exelnökök sorába, de nem olyan egyszerűen, ahogy elsőre gondolnánk. A 2021 júliusában hatalomra került, újonc politikusnak számító, korábban tanítóként dolgozó Pedro Castillót a politikai elit azonnal elutasította, később pedig korrupciós vádakkal is szembe kellett néznie. Már kétszer is felmerült az alkotmányos vádeljárás vele szemben, de a posztjáról csak akkor távolíthatták volna el, ha a kongresszus kétharmada megszavazza ezt, ez pedig korábban nem történt meg.

Pedro Castillo megbuktatott perui elnök támogatói felgyújtják Dina Boluarte elnök álkoporsóját a perui Cuscóban tartott tüntetésen 2022. december 20-án – Fotó: Martin Bernetti / AFP or licensors
Pedro Castillo megbuktatott perui elnök támogatói felgyújtják Dina Boluarte elnök álkoporsóját a perui Cuscóban tartott tüntetésen 2022. december 20-án – Fotó: Martin Bernetti / AFP or licensors

Az ellenzéki többségű törvényhozás harmadszor próbálta meg elmozdítani az elnököt december 7-én, de órákkal a törvényhozási eljárás kezdete előtt Castillo tévébeszédében a kongresszus feloszlatása mellett rendeleti kormányzást jelentett be egy új szükségkormány révén, és egy új alkotmány kidolgozását vetítette előre kilenc hónapon belül, egy új kongresszussal. Az elnök szerint a lépés célja „a jogállamiság és a demokrácia helyreállítása.”

Az amúgy alacsony támogatottságú Castillo azért is dönthetett emellett, mert még így is magasabb a támogatottsága a szavazók körében, mint a kongresszusé. Valószínűleg úgy számolt, hogy a peruiak az ő szükségkormányát részesítik majd előnyben.

Csakhogy a lépést az alkotmánybíróság vezetője „puccskísérletnek” minősítette, számos minisztere, köztük a védelmi miniszter, azonnal lemondott, alelnöke, Dina Boluarte pedig a Twitteren ítélte el a kongresszus feloszlatására tett kísérletet. Castillo lépése megszólaló szakértők szerint is alkotmányellenes volt. A rendőrség és a fegyveres erők közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben kijelentették, hogy továbbra is kiállnak az alkotmány mellett. A kongresszus szembeszállt Castillóval, és rendkívüli ülést hívott össze, amelyen elsöprő többséggel megszavazták az elnök elmozdítását.

Castillót őrizetbe is vették, amikor megpróbált eljutni Mexikó limai nagykövetségére, hogy politikai menedékjogot kérjen, 18 hónapig előzetes letartóztatásban is marad majd, de a perui legfőbb ügyész szerint a lázadás szításának vádja miatt legalább tíz év börtönnel számolhat. Castillo viszont a kongresszust vádolta a demokrácia aláásásával.

Castillo azonban nem logikázott olyan rosszul, ugyanis az őt támogatók „csatasorba álltak”, és a tüntetők többször is összecsaptak a biztonsági erőkkel. Egyesek Castillo eltávolítása miatt tiltakoznak, míg mások az ország teljes újraindítását követelték új általános választásokkal és a kongresszus feloszlatásával. A tüntetők azt is követelték, hogy Dina Boluarte, aki Castillo megbuktatása után még december 7-én letette az elnöki esküt, mondjon le pozíciójáról. Ő viszont jelezte, hogy nem akar távozni, mert ez nem oldaná meg a politikai válságot, ez pedig nem sokat csillapított a kedélyeken.

A zavargások miatt a kormány 30 napra rendkívüli állapotot hirdetett, felfüggesztette a gyülekezési jogokat és kijárási tilalmat rendelt el a nagyobb városokban, miközben emberi jogi szervezetek azzal vádolták a biztonsági erőket, hogy túlzott erőszakot alkalmaznak. A zavargásokban eddig legalább 26 ember életét vesztette és hatszázan sérültek meg.

Vasárnap Ayacuchóban a katonák tüzet nyitottak a kővel dobálózó tüntetőkre, akik megpróbálták megrohamozni a helyi repülőtér futópályáját. A fegyveresek legalább nyolc embert megöltek, több mint 70-et pedig megsebesítettek az összecsapásokban.

„Ez azt mutatja, hogy semmit sem tanultunk, ugyanazokat a hibákat követjük el. A 80-as és 90-es években állandó szükségállapotban éltünk, ami azt jelentette, hogy rendszeresen megsértették az emberi jogokat”

mondta Sharmeli Bustíos helyi újságíró a Guardiannek.

Rendőrök tárgyalnak Pedro Castillo volt elnököt támogató földművesekkel, akik blokádot tartanak egy perui autóúton 2022. december 19-én – Fotó: Martin Bernetti / AFP
Rendőrök tárgyalnak Pedro Castillo volt elnököt támogató földművesekkel, akik blokádot tartanak egy perui autóúton 2022. december 19-én – Fotó: Martin Bernetti / AFP

Bár Boluarte múlt pénteken nem sokkal éjfél után a Twitteren részvétét nyilvánítva a gyászolóknak és a megbékélést sürgette, de a halálesetek csak további felháborodást váltottak ki, és tüntetéseket szítottak Limában és a vidéki városokban. Két miniszter tiltakozásul lemondott, egyikük – az oktatási miniszter, Patricia Correa – a Twitteren azt írta, hogy „az állami erőszak nem lehet aránytalan és nem okozhat halált”. A perui emberi jogi ombudsman hivatala bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tettek a felelősség megállapítása érdekében.

Nagy kárt okoz a válság a turizmusnak

A turizmus Peru GDP-jének három-négy százalékát teszi ki, és rengeteg embernek biztosít munkát – mondta Luis Fernando Helguero turisztikai miniszter „Kiszámoltuk, hogy a tüntetések miatt 200 millió sol (kb. 20 milliárd forint) veszteséget szenvedett el az ágazat” – mondta.

Az ország turisztikai ipara amúgy is nehezen állt talpra a Covid után, 2022-ben kétmillió látogatót vonzott, ami messze elmarad a 2019-es 4,4 millió érkezőtől. A miniszter aggódott amiatt, hogy Peru imázsa súlyosan sérül az utazásszervezők és a turisták szemében. A politikai válság a turizmuson keresztül pedig kihat a helyiek megélhetésére is.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének nemrégiben kiadott jelentése arra figyelmeztetett, hogy a peruiak fele élelmezési bizonytalanságban él, miután a pandémiát követő szegénység, a globális infláció és az éghajlati válság egyvelege elszabadult.

„A peruiak többsége napról napra él. Sokan, ha nem dolgoznak, aznap nem esznek (…) A kongresszusnak mennie kell. Nem folytathatja úgy, hogy hátat fordít az országnak”

– mondta Bustíos.

A közvélemény-kutatások szerint a peruiak 83 százaléka szerette volna még idén megtartani a választásokat, ezt azonban a kongresszus elutasította. Dina Boluarte eredetileg azt javasolta, hogy az általános választásokat 2023 decemberére hozzák előre, végül azonban a kongresszus ebbe sem ment bele.

A képviselők ugyanis még azt is leszavazták, hogy 2023 decemberében legyen a választás, végül a 2024 áprilisi dátumot sikerült elfogadni – írja az El País. A törvényhozók szerint ez a lehető legrövidebb idő az új választások előkészítésére, mert a jogi határidők mellett politikai reformokat kell megvalósítani a választásokig, hogy ne fussanak bele egy újabb válságba. Ezzel az eredménnyel minden bizonnyal nem elégednek majd meg a tüntetők.

Ami a turistákat illeti, egyeseknek már sikerült hazajutniuk. A Sánchez családnak sikerült 16-án felkerülni egy humanitárius járatra, de ezt is csak a mexikói nagykövetség közbenjárására tudták kiharcolni. Azonban még mindig sokan lehetnek, akik kényszerűen ragadtak Peru különböző részein.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!