Orosz visszavonulásra utalnak a Moszkvában bemutatott térképek, a Kreml súlyos ukrán veszteségekről beszél

Miközben a nyugati autógyártók kivonulnak Oroszországból, jelentősen nőnek a Lada eladásai. Az orosz AvtoVAZ szeptemberben 20,1 százalékos növekedést könyvelhetett el zászlóshajója, a Lada eladásaival a tavalyi év azonos hónapjához képest. Az AvtoVAZ szeptemberben összesen 20 641 Lada járművet értékesített, ami 14,1 százalékkal több, mint augusztusban. Az orosz autóipart súlyosan érintik a nyugati szankciók, számos gyár hetekre felfüggesztette a termelést, miközben új alkatrészek beszerzésével és az ellátási láncok helyreállításával, illetve modelljeik specifikációinak módosításával próbálkoztak. (SkyNews)

Bár több jel utal arra, hogy az orosz csapatok Ukrajna északkeleti és déli részén is visszavonulnak, az orosz védelmi minisztérium szokásos napi tájékoztatóján több hadi sikerről számolt be. Ezeket az információkat, ahogy az ukránokat is, jelenleg nem lehet független forrásból ellenőrizni. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta: Dnyipro délnyugati külvárosában az orosz légierő nagypontosságú csapása megsemmisítette az ukrán keleti légiparancsnokság törzsét. A tábornok szerint Harkiv megyében Dvurecsenna, Petropavlivka és Kupjanszk térségében az ukránok száz katonát veszítettek rakétacsapásokban, köztük külföldi „zsoldosokat”, valamint 16 haditechnikai eszközt.

A donyecki régióban, Liman irányában, Torszke településnél végrehajtott összehangolt légi és tüzérségi támadás az oroszok szerint több mint 120 embert ölt meg és 14 páncélozott járművet tett üzemképtelenné. A luhanszki régióban, Liszicsanszk irányában, Hrihorivkánál egy orosz rakétacsapás mintegy 90 katonát, három harckocsit és hat páncélozott járművet semmisített meg – állította az orosz védelmi minisztérium szóvivője. Zaporizzsja közelében a rakétacsapások több mint 15 tonna lőszert, köztük az amerikai HIMARS sorozatvetőkhöz való lövedékeket, valamint két Mi-24-es harci helikoptert semmisítettek meg.

Miközben az ukrán hadsereg több Herszon megyei település visszafoglalásáról számolt be, az oroszok azt állítják: délen, Krivij Rih és Andrijivka irányában Bila Krinicja, Arhangelszke, Lubimivka és Zolota Balka községeknél 250 ukrán katonát és sok harcjárművet semmisítettek meg. Kirill Sztremouszov, Herszon megye Moszkva-barát közigazgatásának második embere a RIA Novosztyinak azt mondta: az ukrán erőket a régió északi részén megállították, és egy részük „tűzzsákba” került a Dnyeper-parti Dudcsani községnél. Az orosz harcászati légierő gépei támadásaik során egyebek mellett megsemmisítettek egy Buk-M1-es légvédelmi rakétarendszert, és lelőttek egy ukrán Szu-25-ös és egy Szu-24-es repülőgépet. A helyi hatóságok szerint a Donyecki Népköztársaságot este hatig több mint 80 ukrán tüzérségi belövés érte. (MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jogilag semmisnek nyilvánította kedden Vlagyimir Putyin azon rendeleteit, amelyek a Krím, a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok”, valamint a herszoni és a zaporizzsjai megszállt területek Ukrajnától való függetlenségéről szólnak, és ezen kívül még néhány más jogszabályt is. Zelenszkij rendelete szerint következésképpen a Putyin rendeleteinek végrehajtása során hozott és hozandó határozatok is semmisnek minősülnek. Az Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló 1991. augusztus 24-i okmány szerint az ország területe a nemzetközileg elismert államhatáron belül egységes és sérthetetlen, szuverenitása pedig teljes területére kiterjed – olvasható a dokumentumban.

Olekszandr Sztaruh Zaporizzsja megyei kormányzó egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz megszálló erők a régióbeli Vaszilivka településénél „államhatárt” kezdtek húzni, és „mindenféle, általuk kitalált átkelési szabályokat” próbálnak alkalmazni. Az egyik ilyen szabály, hogy nem engedik át ukrán ellenőrzésű területre a katonakorú férfiakat – mondta a kormányzó. Az Ukrajinszka Pravda magyarázatul hozzátette, hogy Vaszilivka az egyetlen település, amelyen keresztül elmenekülhetnek Zaporizzsja és Herszon megye, a donyecki és a luhanszki régiók orosz megszállás alatti részeiből az ottlakók. A településen lévő orosz ellenőrzőpontnál hosszú sorban állnak a járművek, amelyekkel az emberekkel át akarnak jutni az ukrán ellenőrzésű oldalra – számolt be a hírportál. (MTI)

A kijevi városi tanács közölte, hogy kálium-jód-tablettákkal látja el az evakuációs központokat arra az esetre, ha atomcsapás érné az ukrán fővárost – írja a SkyNews.

A cikk azt írja, ha a jódtablettákat közvetlenül a nukleáris sugárzás előtt vagy után veszik be, a tabletták gátolhatják a káros sugarak felszívódását a pajzsmirigyben. A tanács közleményében az áll, ha evakuálásra lesz szükség, a tablettákkal látják el a nukleáris sugárzással szennyezett területeken élőket is. Több mint egy hónappal ezelőtt jódtablettákat osztogattak az ukrán zaporizzsjai atomerőmű közelében élő lakosságnak is.

Vlagyimir Putyin orosz elnök már nem egyszer utalt arra, hogy Oroszország minden rendelkezésre álló eszközt, akár atomfegyvereket is hajlandó bevetni, hogy megnyerje a február óta tartó háborút Ukrajna ellen. Egy névtelenséget kérő nyugati tisztviselő nemrég azonban azt nyilatkozta, egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy az oroszok atomfegyvert készülnének bevetni.

Ukrajna folytatta az ország területének felszabadítását keleten és délen – mondta Volodimir Zelenszkij, miközben az orosz védelmi minisztérium térképei is az orosz inváziós erők gyors visszavonulását mutatják – jelentette Isobel Koshiw, a Guardian kijevi tudósítója. Az orosz védelmi minisztérium szokásos napi tájékoztatóján nem tett említést visszavonulásról, de a bemutatott katonai térképeken az oroszok által ellenőrzött terület sokkal kisebb volt, mint egy nappal korábban.

A keddi napi katonai tájékoztatóban szereplő térképek azt mutatták, hogy az orosz erők már nem tartják ellenőrzésük alatt a Dnyeper (Dnyipro) nyugati partján fekvő Dudcsany falut, ahol az ukrán erők a moszkvai offenzíva kezdetén elfoglalt területeket igyekeznek visszaszerezni. Az északkeleti Harkiv régióban az orosz védelmi minisztérium térképei azt mutatták, hogy az orosz csapatok elhagyták az Oszkil folyó nyugati partján lévő állásaikat. A Reuters szerint a Kupjanszktól délre, az Oszkil folyó mentén mintegy 70 kilométerre húzódó frontvonal mentén mintegy 20 kilométerrel keletebbre, Luhanszk tartomány határáig vonultak vissza az oroszok. Ez azt jelentené, hogy kiürítették az ukrajnai Harkiv tartomány utolsó maradványait is, amit Oroszország több hónapig tartott megszállás alatt, kivéve egy kis területet Dvoricsna városa és az orosz határ között.

Nyugati elemzők szerint jelenleg Ukrajna diktálja a hadműveleti tempót a csatatéren, és kétségbe vonták, hogy Oroszországnak van-e ambíciója vagy képessége visszatérni a támadáshoz.

Mintegy 2 ezer videót, fényképet és hangfájlt nyújtottak be Ukrajnában elkövetett állítólagos háborús bűnökről az ENSZ Ukrajnával foglalkozó nemzetközi vizsgálóbizottságához (UN COI). A felvételeket egy ellenőrizhető bizonyítékok létrehozására szolgáló alkalmazással rögzítették az orosz megszállás alól felszabadult Csernyihiv városában és a környező falvakban. Az eyeWitness to Atrocities alkalmazással készített felvételek rögzítik az időt, a dátumot és a helyszínt, amelyet titkosítva tárolnak, így nem lehet őket szerkeszteni.

Wendy Betts, a brit székhelyű eyeWitness to Atrocities jótékonysági szervezet igazgatója azt mondta: lakások, iskolák, közösségi terek és élelmiszerkészletek pusztultak el Csernyihivben és környékén az orosz ostrom során. A felvételek hitelességét és minőségét tekintve alapos okuk van feltételezni az emberi jogok súlyos sérelmét, és a nemzetközi humanitárius jog megsértését. A beadvány a 2022 február vége és március vége között elkövetett feltételezett jogsértésekre vonatkozik. Négy kulcsfontosságú területet érint, ahol feltételezhetően pusztítást követtek el: lakónegyedek, iskolák és egy gyermekkönyvtár, kulturális örökségi helyszínek és kulcsfontosságú szupermarketek pusztultak el. A feltételezések szerint több száz ember halt meg Csernyihiv ostromában, mielőtt az oroszok elhagyták volna a várost. (Guardian)

Dicséri a Kreml a Tesla-király Elon Muskot, amiért a minap a Twitteren közzétett békefeltételek Oroszországnak kedveznek – írja a Guardian.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy telefonos konferenciahíváson mondta azt, hogy szerinte nagyon pozitív, hogy olyasvalaki, mint Elon Musk megoldást próbál keresni a háborús helyzetre. Sok hivatásos diplomatához hasonlóan szerinte Musk is arra törekszik, hogy minél hamarabb békét kössenek az országok. Ez a béke azonban addig nem jöhet létre, amíg Oroszország feltételei nem teljesülnek.

Elon Musk hétfőn egy Twitter-posztban négy pontban felsorolta, szerinte mi az orosz–ukrán háború leginkább lehetséges végkifejlete. A poszt igencsak felborzolta a kedélyeket, ugyanis sokak szerint a Musk által megálmodott békefeltételek főleg Oroszországnak kedveznek.

Musk Twitter-posztjára Andrij Melnyik, Ukrajna németországi nagykövete válaszul azt tweetelte a Tesla-királynak, hogy: „Bazdmeg, ez az én nagyon diplomatikus válaszom neked”, majd később még azt, hogy „az egyetlen eredménye ennek, hogy ezután soha egyetlen ukrán sem fogja megvenni a kibaszott tesla szarokat”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig egy saját Twitter-felméréssel válaszolt Musknak. A kérdés az volt: „Melyik Elon Muskot kedveli jobban?”, és két válaszlehetőséget adott: „Azt, aki Ukrajnát támogatja”, illetve „Azt, aki Oroszországot támogatja”. Erre 3 óra alatt több mint 1,1 millióan szavaztak, 83,6 százalékuk az ukrajnás opcióra.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint eddig több mint 200 ezer embert hívtak be katonai szolgálatra azóta, hogy Oroszország két héttel ezelőtt részleges mozgósítást hirdetett. A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy a Sojgu szerint Oroszország célja továbbra is az, hogy 300 ezer tartalékos katonát toborozzanak az orosz haderőknek. A beszámolók alapján azonban sokkal több embert érinthet a részleges mozgósítás.

Oroszország szeptember 21-én részleges mozgósítást hirdetett meg elnöki rendelettel. Az orosz hadsereg vezérkari szervezési és mozgósítási főosztálya szerint a törvény értelmében a 35 év alatti sorkatonák és altisztek, az 50 év alatti tisztek és az 55 év alatti főtisztek hívhatók be a mozgósítás keretében katonai szolgálatra. A részleges mozgósítás kihirdetése után többen indultak útnak a határok felé kocsikkal, míg sokan repülőre szállva hagyják el Oroszországot és menekülnek többek között például Németországba a besorozások elől. Az USA moszkvai nagykövetsége pedig nemrégiben arra szólította fel az orosz–amerikai kettős állampolgárokat, hogy azonnal hagyják el Oroszországot, mert kettős állampolgárságuk miatt őket is behívhatják katonának.

(Guardian)

Belarusz részt vesz a „különleges katonai műveletben” Ukrajnában, de nem küld katonát a konfliktusövezetbe – jelentette ki Alekszandr Lukasenko belarusz elnök kedden.

„Ami az ukrajnai különleges katonai műveletet illeti, részt veszünk benne. Nem titkoljuk. De nem ölünk meg senkit. Sehová sem küldjük a hadseregünket. Nem szegjük meg kötelezettségeinket. A mi feladatunk elsősorban az, hogy megakadályozzuk, hogy ez a konfliktus átterjedjen Belarusz területére. Másodszor, hogy megakadályozzuk, hogy Lengyelország, Litvánia és Lettország csapást mérjen Belaruszra. Mint mondtam, senki sem fogja hátba támadni az oroszokat Belarusz területéről. Ez a mi szerepvállalásunk” – mondta Lukasenko egy katonai biztonsági kérdésekről tartott tanácskozáson.

Hozzátette, nem látja szükségét a mozgósítás meghirdetésének. Elmondása szerint már ötödik alkalommal modernizálják a hadseregüket, alkalmazkodva a jelenlegi helyzethez. „Először is levonjuk a megfelelő következtetéseket és tanulságokat a jelenleg is zajló háborúkból és konfliktusokból” – mondta.

Ukrajnát provokációkkal vádolta. „Folyamatosan optikai, rádióelektronikai, rádiótechnikai felderítést végeznek a területünkön, csapatainkon, létesítményeinken. Drónjaikkal gyakran megsértik az államhatárt” – mondta a belarusz elnök.

Lukasenko szavait nem sokkal később a Kreml is kommentálta. Dmitrij Peszkov szóvivő azt mondta: „Belarusz a szövetségesünk, a partnerünk, akivel gazdasági uniót alkotunk, és természetesen nagyon szoros együttműködés van a két állam között.”

(BelTA, Interfax)

Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij aláírta azt a rendeletet, amely hivatalosan is lehetetlenné teszi, hogy Ukrajna valaha is leüljön tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ez a rendelet lényegében Zelenszkij pénteken tett kijelentéseit teszi hivatalossá, amiket az ukrán elnök azután mondott, hogy Putyin aláírta a négy ukrán régió elcsatolásáról szóló rendeletet. Az ukrán elnök akkor úgy fogalmazott, hogy fair és tisztességes feltételek mellett készek tárgyalni Oroszországgal, de nem Putyinnal.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által szeptember 30-án előkészített rendelet első pontja így szól: „Ukrajna kijelenti, hogy ellehetetlenedett annak a lehetősége, hogy Ukrajna Oroszország elnökével, Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon”

(Guardian)

Semmilyen jel nem utal arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi nukleáris fenyegetései után Oroszország szokatlan tevékenységet folytatna nukleáris arzenálja körül – idéz a Guardian egy meg nem nevezett nyugati tisztviselőt. A névtelenség fenntartása mellett nyilatkozó tisztviselő azt mondta, nem látnak olyan jeleket vagy tevékenységeket az orosz nukleáris csapásmérő erők részéről, amelyekről azt gondolnák, hogy eltérőek lennének a normálistól.

Az orosz RIA Novosztyi hírügynökség közzétett egy összefoglalót arról, hogy jogilag mit is jelent az annexió az Oroszország által elcsatolni kívánt négy ukrán területre nézve a Vlagyimir Putyin elnök által még pénteken aláírt csatlakozási szerződések alapján. Eszerint:

• Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók határai Oroszország államhatárai lesznek.
• 2026. január 1-ig jelölik ki azt az átmeneti időszakot, amely alatt a négy területet az orosz gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerébe integrálják, valamint tisztázzák a katonai szolgálattal kapcsolatos kérdéseket.
• A Donyecki Népköztársaság (DPR) illetve a Luhanszki Népköztársaság (LPR) kormányai (amelyeket a nemzetközi jog nem ismer el) az ügyvezető köztársasági elnökök új kabinetjének megalakulásáig folytatja a munkát. Herszon és Zaporizzsja régióknak, az orosz törvényeknek megfelelően, megbízott kormányt kell alakítaniuk.
• Az orosz jogszabályok az annektált régiókban attól a naptól lépnek érvénybe, amikortól Oroszország a részeinek tekinti a területeket. Herszon és Zaporizzsja régiók törvényei nem érvényesek, ha azok ellentmondanak Oroszország alkotmányának. A DPR és az LPR hivatalos dokumentumai az átmeneti időszak végéig vagy a vonatkozó új orosz jogi aktusok elfogadásáig érvényesek.
• Az ukránokat, illetve más országok állampolgárait, valamint a fenti régiókban lakó hontalanokat Oroszország állampolgárainak ismerik el. Ezek közül kivételt jelentenek azok, akik egy hónapon belül nyilatkoznak arról, hogy megtartanák meglévő állampolgárságukat vagy hontalanok maradnának.
• Oroszország minden új régióban élő népnek biztosítja a jogot anyanyelvének megőrzéséhez, és megteremti a lehetőséget annak tanulmányozásához és fejlődéséhez.

Oroszország és Észak-Korea az egyetlen ENSZ-tagállam, amely eddig elismerte az ukrajnai megszálló hatóságok által rendezett „népszavazások” eredményeit. A nyugati nagyhatalmak szerint törvénytelen az annexió. A reakciókról bővebben itt olvashat.

Azt teljesen egyértelműen a fenti értelmezés sem fejti meg, hogy Herszon és Zaporizzsja esetében pontosan mit tekint annektált területnek a Kreml. Dmitrij Peszkov szóvivő a Kreml szokásos hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: Herszon és Zaporizzsja régiók határait még nem jelölték ki, és Oroszország „tovább konzultál majd a helyi lakosokkal a kérdésről”.

(Guardian)

Annalena Baerbock német külügyminiszter jelenleg nem lát esélyt arra, hogy tárgyalásokat folytassanak Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezéséről. A zöldpárti politikus a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjújában azt mondta:

„Sajnos Putyin pénteki beszédében világossá tette, mennyire hajlandó jelenleg tárgyalni. Az ajánlata valahogy így hangzott: »Kiraboljuk az országot, leigázzuk a polgárait, és akkor aláírhatjuk«” – mondta Baerbock, aki szerint ez teljességgel a béke ellentéte lenne. „Ez terror és elnyomás” – tette hozzá.

Ennek ellenére a német kormány továbbra is diplomáciai megoldást keres a háború befejezésére, mondta Baerbock. „Minden nap próbálkozunk. Február 24. óta minden nap a világ több mint 190 államának egyike, vagy a világközösség nevében egy nemzetközi szervezet könyörög az orosz elnöknek, hogy hagyja abba a bombázást. Az orosz elnök egyetlen válasza a további atrocitás volt” – mondta.

A német külügyminiszter szerint a háború azonnal véget érne, ha Oroszország abbahagyná Ukrajna pusztítását. „Ha azonban Ukrajna felhagyna a védekezéssel, akkor Ukrajnának vége lenne, és az emberek ellen elkövetett szörnyű bűnök a kijevi mindennapok részét képeznék. Ennek világosnak kell lennie mindenkinek, aki azt követeli, hogy ne támogassuk tovább Ukrajnát” – nyilatkozta Baerbock.

Az orosz parlament felsőháza is ratifikálta négy megszállt ukrán régió Oroszországhoz csatolását – írja a Guardian.

A Szövetségi Tanács keddi ülésén egyhangúlag megszavazta az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsija régiók annexiójáról szóló jogszabályt, miután tegnap a duma, a parlamenti alsóháza is rábólintott. A Reuters jelentése szerint a dokumentumokat most visszaküldik a Kremlnek, hogy Vlagyimir Putyin elnök aláírja a négy régió hivatalos annektálását.

A döntés Ukrajna területének nagyjából 18 százalékát érinti, de az orosz az haderő nem is tartja teljes egészében ellenőrzése alatt azokat a területeket, amelyet el akar csatolni. Dmitrij Peszkov szóvivő ráadásul a Kreml szokásos hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette: Herszon és Zaporizzsja régiók határait még nem jelölték ki, és Oroszország „tovább konzultál majd a helyi lakosokkal a kérdésről”.

A nemzetközi hatalmak már jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. A reakciókról bővebben itt olvashatnak.

Észak-Korea Moszkva oldalán áll az Ukrajnához tartozó területek Oroszországhoz csatolásának ügyében, mely a nemzetközi joggal szemben áll, és a világ országai éles kritikákkal illették.

A Donyeck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja megyék területén tartott látszatnépszavazások Phenjan szerint „összhangban vannak az ENSZ alapokmányával” – idézte a KCNA észak-koreai állami hírügynökség egy magas rangú kormánytisztviselő keddi kijelentését. Cso Csolszu, az észak-koreai külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért felelős igazgatója hozzátette, hogy országa támogatja az orosz kormány álláspontját a területek elcsatolásának ügyében.

Oroszország és Szíria után Észak-Korea júliusban a világon harmadikként ismerte el Donyeck és Luhanszk ukrajnai területek oroszbarát szakadár népköztársaságainak függetlenségét.

(MTI, Interfax)

Az Európai Unió Bizottsága 21,1 millió euró támogatást biztosított Magyarország számára az Ukrajnából menekülők ellátásával kapcsolatos feladatok végrehajtásából fakadó többletterhek csökkentésére – írja a Belügyminisztérium keddi közleménye.

Az Európai Unió Bizottsága 2022. május 18-án határozatot hozott az Ukrajnából érkező személyek tömeges beáramlása által leginkább érintett tagállamok (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Csehország) támogatására a 2021-2027. pénzügyi időszak Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) és a Határigazgatási és Vízumpolitikai Eszköz (HAVE) forrásainak keretéből.

A források tagállamok közötti elosztása során a tagállamba érkező Ukrajnából menekülők, valamint az Ukrajnával határos határszakaszok forgalmának 2022. március 31-i statisztikai adatait vették figyelembe. Az MMIA forrásaiból 9,6 millió euró, a HAVE forrásainak keretéből 11,5 millió euró összeggel járul hozzá a Bizottság az Ukrajnából menekülőkkel kapcsolatos, 2022. február 24. és 2022. augusztus 23. között felmerült magyar kiadásokhoz.

Nem mintha ez igazán kérdéses lett volna, de az orosz Duma képviselői jóváhagyták azokat a rendeleteket, amiket Putyin orosz elnök hozott pár nappal ezelőtt a négy Ukrajnához tartozó megye Oroszországhoz csatolásáról. (Közben Donyeck és Herszon megyében is nyomulnak előre az ukrán erők, az oroszok ellenőrzése alatt álló területek mérete folyamatosan csökken.)

A maroknyi még szabadon működő, bár száműzetésbe kényszerített orosz médium egyike, a Meduza azt írja, volt egy kis zavar a szavazásokról bemutatott számokkal kapcsolatban. Ugyanis 408 orosz képviselő regisztrált előzetesen a szavazásra, mégis néhány szavazattal több érkezett mindegyik esetben, tehát több szavazat ment, mint ahányan elvileg bent voltak. A házelnök technikai hibára hivatkozott, és arról beszélt, senkit nem kéne zavarjon plusz-mínusz egy-egy szavazat.

(via 444)

A NATO figyelmeztette tagállamait, köztük az Egyesült Államokat, hogy az orosz Belgorod atom-tengeralattjáró elhagyta a Fehér-tengeri bázisát – írta meg a La Repubblica című olasz lap.

A Belgorod a világ legnagyobb tengeralattjárója, amely képes hordozni Poszeidon nukleáris torpedókat, amik a víz alatt felrobbanva az orosz haderő szerint képesek hatalmas szökőár kiváltására, elárasztva ezzel akár az amerikai partmenti nagyvárosokat, lényegében lakhatatlanná téve őket.

A tengeralattjáró júliusban állt hadrendbe az orosz haditengerészetnél, a Poszeidont pedig az „apokalipszis fegyvereként” is szokták emlegetni.

A NATO hírszerzése szerint a Belgorod továbbra is az északi-sarkvidéki vizeken tartózkodik, és valószínűleg úton van az oroszországi Novaja Zemlja szigetnél lévő Kara-tenger felé, hogy titkos tesztsorozatot hajtson végre.

Nukleáris kutatásokkal foglalkozó amerikai tudósok szerint ugyanakkor a Poszeidon torpedók még mindig fejlesztési szakaszban vannak, és a következő néhány évben nem lesznek működőképesek.

(Yahoo)

Mozgásban van egy az orosz nukleáris arzenálért felelős erőkhöz tartozó katonai vonat. Az oroszbarát Rybar Telegram-csatorna vasárnap megosztott egy videót, amin egy tehervonat látható, amely korszerűsített páncélozott személyszállító járműveket (APC) és más katonai felszereléseket szállít Oroszország középső részén.

Putyin pénteken, az Ukrajna négy régiójának annektálását bejelentő ünnepségen tartott beszédében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy „precedenst” teremtett a nukleáris fegyverek használatára, amikor a második világháborúban Japánt bombázta.

Joe Biden amerikai elnök erre válaszul figyelmeztette Putyint, hogy az USA és NATO-szövetségesei „teljes mértékben felkészültek” arra, hogy „minden egyes centimétert megvédjenek a NATO területéből”.

David Petraeus volt CIA-igazgató az ABC „This Week” című műsorában vasárnap adott interjújában azt mondta, ha Putyin atomfegyvereket vetne be, az USA és más NATO-tagok megsemmisítenék az orosz erők egy részét, és elsüllyesztenék az orosz fekete-tengeri flottát.

(New York Post)

Az orosz hatóságok eltávolították az ország nyugati katonai körzetének parancsnokát – derült ki egy hétfőn közzétett orosz állami feljegyzésből. Az új parancsnok Roman Berdnyikov vezérezredes lett, aki Alekszandr Zsuravljovot váltotta. Berdnyikovot azután nevezték ki, hogy az ukrán előrenyomulás miatt az orosz erők visszavonultak a stratégiai fontosságú Liman városából.

(CNN)

A kelet-ukrajnai fronton lévő tudósítóink, Nyilas Gergely és Huszti István bejutott olyan településekre, amelyeket alig néhány napja szerzett vissza az ukrán hadsereg félévnyi orosz megszállás után. Gyerekek mesélték el, hogyan változott meg az iskola a megszállás alatt, felnőttek beszéltek arról, mit gondolnak azokról a helyiekről, akik együttműködtek a megszállókkal, a katonák pedig arról, hogy mit gondolnak Putyin mobilizációjáról.

Helyszíni riportunk itt olvashatja az ukrán erők által ellenőrzött területek legkeletibb részéről.

• Az orosz parlament hétfőn tárgyalta a négy megszállt ukrajnai régióról szóló törvényjavaslatokat és ratifikációs szerződéseket, a Kreml konzultációt hirdetett arról, mit is csatolt el Ukrajnától.
• A herszoni régió déli területein folytatódott az ukrán előrenyomulás, Herszon orosz helytartója, Vlagyimir Szaldo is elismert „némi” területveszteséget.
• Felfüggesztettek egy orosz toborzási illetékest, miután több száz embert tévesen soroztak be.
• Litvánia kiutasította az orosz ügyvivőt.
• Körözést adtak ki a tévés tiltakozóakciójáról ismertté vált orosz újságírónő ellen, aki megszökött a házi őrizetből.
• Elengedték az oroszok a zaporizzsjai atomerőmű főigazgatóját.
• Egy tank árát gyűjtötte össze Ukrajnának adományokból egy cseh csoport.