Újabb robbanások a Krímben, titkosszolgálati vezetőket váltott le Zelenszkij
2022. augusztus 16. – 08:11
frissítve
A krími orosz légibázison történt robbanáshoz hasonló támadásokat jósol Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója, Mihajlo Podoljak. A Guardiannek azt nyilatkozta, hogy Ukrajna ellentámadást folytat, amelynek célja, hogy káoszt teremtsenek az orosz erők köreiben azáltal, hogy mélyen a megszállt területeken támadják az utánpótlási vonalaikat.
„Stratégiánk a logisztika, az utánpótlási vonalak, a lőszerraktárak és a katonai infrastruktúra egyéb objektumainak megsemmisítése. Ez káoszt teremt az erőikben” – mondta Podoljak, aki azt is jelezte, hogy Ukrajna legitim katonai célpontnak tekinti a Kírmi hidat, ami a megszállt félszigetet köti össze az orosz szárazfölddel a Kercsi-szoros felett. „Ez egy illegális építmény, a Krímben állomásozó orosz erők ellátásának fő útvonala. Az ilyen objektumokat meg kell semmisíteni” – mondta.
Podoljak, aki a konfliktus korai szakaszában a tűzszüneti tárgyalások egyik tárgyalója volt, azt mondta, nincs kilátás arra, hogy Oroszország komolyan tárgyaljon addig, amíg nem szenvedett vereséget a harctéren. Azt mondta, hogy néhány meg nem nevezett európai ország „illúzióban él”, ha azt hiszik, a Kreml jóhiszeműen állna a tárgyalásokhoz.
A főtanácsadó dicsérte Nagy-Britannia eddigi szerepét Ukrajna támogatásában, amely szerinte bizonyos tekintetben meghaladta az Egyesült Államokét is, és azt mondta, arra számít, hogy az erős támogatás Boris Johnson miniszterelnök lemondása után is folytatódik majd.
Finnország kilencven százalékkal csökkenti az orosz állampolgároknak kiadható vízumok számát szeptember elsejétől – jelentette be Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden. A döntést azzal indokolta, hogy sok orosz turista Finnország repülőterein át próbál Nyugat-Európába, valamint a tengerparti üdülőhelyekre eljutni, miután Oroszországban megszűntek a koronavírus-járvány miatt bevezetett utazási korlátozások.
Néhány nappal az orosz invázió kezdete után Finnország és a nyugati államok légtérzárat rendeltek el Oroszországgal szemben, megnehezítve, hogy az orosz állampolgárok Európában utazzanak.
Finnország és a balti államok szeretnék elérni, hogy vezessenek be európai uniós szintű vízumtilalmat Oroszországgal szemben. Olaf Scholz német kancellár ezzel szemben úgy vélte, lehetővé kell tenni az oroszok számára, hogy elmenekülhessenek hazájukból, ha nem értenek egyet a rendszerrel. Erre válaszul Pekka Haavisto azt mondta: létre kell hozni egy olyan vízumot, amely lehetővé teszi az utazást azoknak, akiknek menekülniük kell.
(MTI, Reuters)
Egy orosz bíróság pénzbírságot szabott ki az amerikai székhelyű Twitch streaming oldalra, amiért egy olyan rövid, 31 másodperces videó volt elérhető a felületükön, amely a bíróság szerint "hamis" információkat tartalmazott a Bucsában elkövetett állítólagos háborús bűncselekményekről". Ennél több részletet azonban nem közöltek a videó tartalmáról. Mivel a Twitch nem távolította el a kifogásolt felvételt, ezért a bíróság kétmillió rubel (közel 13 millió forint) megfizetésére kötelezte a céget. Az Amazon tulajdonában lévő Twitch egyelőre nem reagált az ügyre.
Oroszország már többször fenyegetett bírsággal olyan oldalakat – köztük a Google-t, a Twittert és a Wikipediát, amelyeket azzal vádolt, hogy a háborúval kapcsolatos "hamis" tartalmaknak adnak felületet.
Ukrajna és szövetségesei azzal vádolják az orosz erőket, hogy atrocitásokat és háborús bűncselekményeket követtek el Kijev környéki városokban, köztük Bucsában, ahol az orosz csapatok kivonulása után tömegsírokat találtak. Moszkva következetesen tagadja, hogy erői civileket mészároltak volna le Ukrajnában.
(Reuters)
Korábban írtunk arról, hogy az oroszok szerint robbanások voltak egy lőszerraktárnál a Krímben, az orosz védelmi minisztérium most szabotázsnak nevezte a történteket. Azt is hozzátették, hogy elektromos hálózatok, vasút és lakóházak is megrongálódtak. A helyi vezetés szerint két ember megsérült. Korábban arról is lehetett látni felvételeket, hogy lángolt egy elektromos alállomás. A BBC szerint a Kommerszant orosz lap forrásai alapján később egy Szimferopoltól délre lévő orosz bázisnál is robbanásokat lehetett hallani és füst szállt a magasba.
Az ukrán erők nem erősítették meg, de nem is tagadták, hogy ők követtek volna el támadást. Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó azonban korábban azt írta a Twitterén, hogy „a Krím félsziget a Fekete-tengerről, a hegyekről, a kikapcsolódásról és a turizmusról szól, de az oroszok által megszállt Krímben nagy kockázata van a raktárak felrobbanásának, valamint a betolakodók és a tolvajok elhalálozásának. A terület demilitarizálása folyamatban van.” A demilitarizáció folytatásáról beszélt Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke is.
Jurij Ignat, az ukrán légierő egyik szóvivője pedig sokatmondóan arról beszélt, hogy az oroszok nem követték a tűzvédelmi előírásokat. Azt is mondta, hogy a maguk részéről elégedettek, mivel olyan helyen történtek a robbanások, ahol az oroszok helikoptereket és más felszerelést tároltak.
A mostani történések előzménye, hogy augusztus 9-én hatalmas robbanások rázták meg a Krím félszigeten lévő szaki légibázist. A műholdfelvételek alapján legalább nyolc orosz harci repülőgép megsérült vagy megsemmisült. Az oroszok hivatalos magyarázata szerint lőszerrobbanás történt a Novofedorivka városához közeli bázison. Az ukrán védelmi minisztérium utána azt közölte: nem tudják, mi okozhatta a robbanást, de azt javasolták, hogy az emberek figyeljenek a dohányzást tiltó táblákra.
A Nyugat megingatta az európai biztonság rendszerét, és ágyútölteléknek használja Ukrajnát – jelentette ki Putyin orosz elnök a X. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági Konferencia részvevőihez intézett keddi beszédében, írja az MTI és a CNBC.
Putyin arról is beszélt, hogy az úgynevezett „Nyugat” mellett az Egyesült Államok „el akarja húzni az ukrajnai háborút” és „oroszellenes programot folytat”. Az orosz elnök kitért emellett olyan elméletekre is, minthogy
- az USA, a NATO, a „kollektív Nyugat” és a „nyugati globalista elit” provokál, szétveri az európai biztonságot,
- a nyugati országok háborút akarnak,
- a Krím-félsziget 2014-es megszállásáért szintén Nyugat a hibás.
Putyin úgy fogalmazott mindemellett, hogy
„Ukrajna népét ágyútölteléknek használják. (...) Szemet hunytak a neonáci ideológia terjesztése és a Donyec-medence lakosainak tömeges meggyilkolása felett, fegyverekkel, köztük nehézfegyverekkel látják el bőségesen a kijevi rezsimet”
Az orosz elnök egyéb elméleteit, beszédének főbb pontjait itt írtuk meg.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter arról beszélt egy moszkvai biztonsági konferencián, hogy Oroszországnak nincs szüksége arra, hogy atomfegyvert vessen be Ukrajnában. Sojgu a Reuters beszámolója szerint arra is utalt, hogy az ukrán katonai műveleteket az Egyesült Államok és a britek tervezhetik meg, a NATO pedig többször is növelte csapatai létszámát Közép- és Kelet-Európában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban a nyitóbeszédében pedig azt mondta, hogy szerinte a nyugati országok ki akarnak terjeszteni egy NATO-hoz hasonló rendszert az ázsiai csendes-óceáni térségre. Putyin Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatását „gondosan megtervezett provokációnak” nevezte. Moszkva már a látogatás idején is jelezte, hogy kiáll a pekingi álláspont mellett.
25 éve nem járt a házelnökhöz hasonlóan magas rangú amerikai politikus Tajvanon. Kína huszonhat éve nem látott tengeri és légi erődemonstrációval reagált. Vasárnap egy újabb, öttagú amerikai delegáció utazott a szigetre, hogy megerősítsék Tajvant abban, hogy az Egyesült Államok támogatja. A Tajvan körüli helyzetről itt írtunk bővebben. (Reuters)
Kifutott a Brave Commander nevű hajó Pivdennyi kikötőjéből, miután befejezték a 23 ezer tonna búza berakodását. A libanoni zászló alatt Etiópiába tartó hajó az ENSZ égisze alatt az első humanitárius élelmiszersegély-szállítmány Afrikába Ukrajnából a háború kezdete óta. Olekszandr Kubrakov ukrán infrastruktúraügyi miniszter szerint a hajó két hét múlva érkezhet meg Etiópiába.
Azt is bejelentették, hogy további öt hajó indult útnak ukrán kikötőkből kukoricával és búzával megrakodva. Július végén az ENSZ és Törökország közvetítésével megállapodás született a kikötői blokád feloldására a globális élelmiszerválság enyhítése érdekében. A megállapodásról és annak vetületeiről itt írtunk részletesen.
Az ukrán kikötők blokádja miatt több mint húszmillió gabona rekedt az országban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta: Ukrajnának kevesebb mint két hét alatt sikerült három kikötőből ugyanannyi gabonát exportálnia, mint amennyit egész júliusban közúton. Ukrajna reméli, hogy a közeljövőben havi 3 millió tonna fölé tudja növelni tengeri exportját gabonából és más mezőgazdasági termékekből. (Guardian)
A brit hírszerzés napi jelentése ezúttal az orosz Fekete-tengeri Flottával foglalkozik, amelynek stratégiai jelentősége lenne az Ukrajna déli része ellen folyó katonai műveletekben. Ezt a feladatát azonban a jelek szerint nem tudja betölteni, és ezt a helyzetet ki is használja az ukrán hadsereg. A brit védelmi minisztérium elemzése szerint az orosz flotta felszíni hajói továbbra is alapvetően védekező pozícióban vannak, a járőrözést általában a krími partoktól látótávolságon belüli vizekre korlátozzák. Ez ellentétben áll az év ezen időszakára jellemző fokozott orosz haditengerészeti tevékenységgel más tengereken.
A Fekete-tengeri Flotta továbbra is nagy hatótávolságú cirkálórakétákat használ a szárazföldi offenzívák támogatására, de problémákkal küzd a hatékony tenger feletti kontroll kialakításában. A flotta elvesztette zászlóshajóját, a Moszkvát, a haditengerészeti repülőgépe jelentős részét, és a Kígyó-sziget feletti ellenőrzést. A Fekete Flotta jelenlegi korlátozott hatékonysága aláássa Oroszország általános inváziós stratégiáját, olvasható a brit jelentésben. Ezzel egyrészt kioltódott az Odessza elleni szárazföldi és tengeri fenyegetettség, másrészt Ukrajna erőforrásokat tud átcsoportosítani arra, hogy máshova szorítsa ki az orosz szárazföldi erőket.
Az ENSZ-nek megvan a logisztikai és védelmi képessége, hogy támogassa a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek látogatását az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműbe, mondta Stephane Dujarric szóvivő. A vizsgálatba azonban Oroszországnak és Ukrajnának is bele kell egyeznie.
Az atomerőmű környékéről többször is tüzérségi támadásokról érkeztek hírek az elmúlt hetekben, amiért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője már többször aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt. Az erőműről és arról, hogy az oroszok hogyan használják azt élő pajzsként, ebben a cikkben írtunk bővebben.
Igor Visneveckij, az orosz külügyminisztériumban a nukleáris ügyekért felelős helyettes vezető viszont a RIA hírügynökség szerint azt mondta, hogy a NAÜ-ellenőrök nem mehetnének át Kijeven és „a frontvonalon” az atomerőmű felé, mert ez túl nagy kockázatot jelentene. Visneveckij arról is beszélt, hogy szerinte egy ilyen delegációnak nem lenne dolga az atomerőmű „demilitarizációjával” foglalkozni, ahogy azt a kijevi vezetés követeli, hanem csak azt ellenőrizhetné, hogy a NAÜ által kért garanciákat betartják-e.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt a zaporizzsjai atomerőműről a szokásos késő éjjeli beszédében, és azt mondta, hogy az összes orosz katonának azonnal, feltételek nélkül ki kellene vonulnia a létesítmény területéről. Szerinte ha a világ most nem mutat elég erőt és eltökéltséget, hogy megvédjen egy atomerőművet, az azt jelenti, hogy veszít terroristákkal szemben, „enged a nukleáris zsarolásnak.” Azt mondta, ha Oroszország lépései katasztrófához vezetnek, akkor a következmények azokat is sújtják majd, akik eddig nem szólaltak fel az ügyben. (Guardian)
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a titkosszolgálat több regionális irodájában váltott le vezetőket vagy hajtott végre átalakításokat. Az elnök honlapján közzétett rendeletek szerint Szerhij Zajacot menesztették az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) kijevi régiójának főigazgatói posztjáról. Jurij Borejcsukot a ternopili régió SBU-főigazgatóságának vezetői posztjáról menesztették. Artem Bondarenkót áthelyezték az SBU Lemberg megyei főigazgatóságának vezetői posztjáról a kijevi és a régióbeli SBU főigazgatóságának vezetőjévé. Az SBU Ukrajna egyik titkosszolgálata, fő feladata a kémelhárítás, az alkotmányvédelem, a terrorellenes tevékenység, a szervezett bűnözés, a korrupció elleni harc és egyéb illegális tevékenységek felderítése és felszámolása. (Guardian, Kijev Independent)
Ismét robbanásokat jelentettek az orosz megszállás alatt álló Krím félszigetről: most a Krím északi részén, a Dzsankoj melletti Maiskoje faluban lévő lőszerraktár gyulladt ki. A tűzesetről az orosz állami média is beszámolt. A TASZSZ idézte Szergej Akszjonovot, a Krím oroszok által kinevezett közigazgatási vezetőjét, aki azt mondta: egy katonai egység ideiglenes raktárában lőszerek robbantak fel. A helyszíne körül öt kilométeres zónát zártak le, az embereket evakuálják. A tűz oka egyelőre ismeretlen.
Az ukrán erők nem erősítették meg, de nem is tagadták, hogy ők követték volna el a támadást. Mihajlo Podoljak elnöki főtanácsadó azt írta a Twitterén, hogy „a Krím félsziget a Fekete-tengerről, a hegyekről, a kikapcsolódásról és a turizmusról szól, de az oroszok által megszállt Krímben nagy kockázata van a raktárak felrobbanásának, valamint a betolakodók és a tolvajok elhalálozásának. A terület demilitarizálása folyamatban van.”
Augusztus 9-én hatalmas robbanások rázták meg a Krím félszigeten lévő szaki légi támaszpontot. A robbanásban több orosz harci repülőgép megsemmisült. Ukrajna akkor sem ismerte el, hogy köze lenne az akcióhoz. Az ukrán védelmi minisztérium például azt közölte: nem tudják, mi okozhatta a robbanást, de azt javasolták, hogy az emberek figyeljenek a dohányzást tiltó táblákra.
Az Országos Rendőr-főkapitányság összesítése szerint hétfőn 15 343 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra. Az ukrán–magyar határszakaszon 6499-en léptek be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 8844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek. Hétfőn 155 ember, köztük 56 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrség 315 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát, hogy a végleges okmányokat beszerezzék. (MTI)
- Továbbra is heves harcok dúlnak a kelet-ukrajnai Donyeck megyében.
- Az oroszok ismét támadták Harkiv városát, a légicsapásokban legalább öt ember megsebesült.
- A Fülöp-szigetek a nyugati szankciók elkerülése érdekében mégsem Oroszországtól, hanem inkább az Egyesült Államoktól vásárol katonai helikoptereket.
- Akkora a kereslet a török Bayraktar cég harci drónjai iránt, hogy hároméves várólistát vezettek be.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök egy moszkvai hadiipari kiállításon kijelentette, hogy készek modern fegyvereket kínálni szövetségeseiknek, latin-amerikai, ázsiai és afrikai országoknak.
- Az orosz védelmi misztérium szerint egy brit felderítőgép megsértette Oroszország légi határát.
Ez itt a Telex háborús közvetítésének mai adása, az orosz-ukrán háború 174. napján. A hétfői hírfolyamot itt találja. A frontvonalak aktuális állását mutató térképet az Institute for the Study of War kutatóintézet készítette.