Zelenszkij szerint lépésről lépésre szorítják majd vissza az orosz erőket, a finn külügyminiszter meg akarja őrizni a békét az orosz-finn határon

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében azt mondta, a Donbaszban a helyzet továbbra is nagyon nehéz. Szerinte lépésről lépésre kényszerítik majd arra az orosz erőket, hogy hagyják el az országukat és az ukrán vizeket is. Ukrajna támogatását a globális éhínség elleni küzdelemnek is nevezte. A Kijevben járó amerikai kongresszusi delegációtól pedig azt kérte, hogy vegyék fel Oroszországot a terrorállamok listájára.
• A Reuters szerint szombat éjjel egy autókból és kisbuszokból álló nagy konvoj érkezett meg az oroszok által az Azovsztal acélgyár kivételével elfoglalt Mariupolból menekülőkkel a több száz km-re lévő Zaporizzsjába. A menekülőknek napokat kellett várniuk, hogy az orosz erők útnak engedjék a konvojt.
• Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója szerint helyi forrásaik alapján az oroszok arra készülhetnek, hogy megrendezett népszavazást tartsanak a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, noha a rommá lőtt, a háború előtt 400 ezres településen maradt lakosok élelemhez és vízhez sem jutnak rendesen hozzá.
• Hszi Csi-ping kínai elnökhöz fordultak a mariupoli Azovsztal üzemben ragadt ukrán katonák családtagjai, arra kérték, segítsen kimenekíteni a gyár területéről a védőket, akiknek fogytán van az orvosi ellátmányuk, és szinte semmi élelmiszerük nem maradt. Törökország szombaton felajánlotta, hogy tengeri úton kihozná az utolsó védőket, de ehhez a gyárat folyamatosan tüzérséggel támadó Oroszország hozzájárulása is kell.
• A finn és a svéd külügyminiszter is találkozni fog a berlini NATO-találkozón török kollégájával, hogy egyeztessenek, miután Törökország ellenvetéseket fogalmazott meg Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Berlinbe érkezve több külügyminiszter is támogatásáról biztosította a finneket és svédeket.
• Pekka Haavisto finn külügyminiszer azt is kijelentette, hogy meg akarják őrizni a békét az orosz-finn határon. Korábban a finn elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akit tájékoztatott az ország NATO-csatlakozási terveiről. Putyin azt mondta, hogy a semlegesség feladása „hiba” lenne. Finnország és Svédország tervezett NATO-csatlakozási szándékáról és a válaszul érkező orosz fenyegetőzésekről itt írtunk részletesen>>>
• A G7-országok németországi találkozójuk végén jelezték, továbbra is elkötelezetten támogatják Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét. Elítélték, hogy Putyin atomfegyverek bevetésével is fenyegetőzött korábban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt is mondta, hogy Oroszországnak vállalnia kell a felelősséget a károkért, amit az ukrajnai inváziója okozott.
• Hatodára csökkent a háború következtében az ukrán búzaexport, írta egy ukrán lap. A tengeri szállítási kapacitás havi 6 millió tonna búza exportját tette lehetővé, kikötők híján most vonattal, majd a Dunán vízi szállítással jut el az ukrán búza a világpiacra, de így a kapacitás csupán havi egymillió tonna búza exportjára elegendő. Az ukrán búzaexport kiesése a kínálat szűküléséhez, így az élelmiszerek drágulásához vezet.
• Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta meg a „kollektív Nyugatot”, hogy hibrid háborút indított Oroszország ellen. Lavrov szerint nem lehet megmondani, ez a hibrid háború meddig fog tartani, de a hatásait kivétel nélkül mindenki érezni fogja.

Egy autókból és kisbuszokból álló nagy konvoj érkezett meg az oroszok által elfoglalt Mariupolból menekülőkkel a több száz km-re lévő Zaporizzsjába, írja a Reuters. A menekülőknek napokat kellett várniuk, hogy az orosz erők útnak engedjék a konvojt. Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója korábban azt mondta, hogy a konvoj 500-1000 járműből is állhatott, és így a Mariupol környékéről eddig a legtöbb embert kimenekítő műveletről lehet szó. Azt azonban egyelőre nem tudni, pontosan hányan érkeztek meg Zaporizzsjába.

Egy 74 éves nyugdíjas férfi a Reutersnek azt mondta, hogy egy hónapon át élt egy pincében, miután a lakása megsemmisült a támadásokban. Egy rokona segített neki eljutni a 80 km-re fekvő, az oroszok által elfoglalt Bergyanszkba, és onnan vitték a konvojjal a 200 km-re található Zaporizzsjába. Nagyon kimerítőnek nevezte az egészet.

Bejött a papírforma az idei Eurovízión, az előzetesen toronymagas esélyesnek tartott ukránok nyerték meg az idei dalfesztivált. A zsűri szavazatai után még az idén nagy meglepetésre esélyessé avanzsáló brit Sam Ryder állt az élen, az ukrán Kalush Orchestra pedig csak negyedik volt. A közönségszavazatokkal viszont élre törtek, és már megközelíteni sem tudták őket.

A 2022-es Eurovízión eredetileg 41 ország indult, ám Oroszországot februárban Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt kizárták. A Kalush Orchestra tagjai nem nagyon tudtak együtt próbálni, és csak külön engedéllyel utazhattak külföldre, hiszen a háborús helyzet miatt Ukrajna nem engedi a harcra fogható ukrán férfiaknak, hogy elhagyják az országot. Az egyik tag egyébként ennek ellenére otthon maradt, a fronton teljesít katonai szolgálatot. A torinói döntőben az előadásuk után Oleh Psziuk énekes azt mondta: „Kérlek, segítsetek Ukrajnának, Mariupolnak. Segítsetek az Azovsztalnak most.”

A szombat esti döntő előtt nem sokkal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy Facebookra kirakott videóban fejezte ki támogatását a folk-rap banda felé, és egyben buzdította egész Európát arra, hogy szavazzanak rájuk. Az eredmény bejelentése után pedig azt írta a Telegramján a BBC szerint: „Bátorságunk lenyűgözi a világot, zenénk meghódítja Európát.” Azt írta, megtesznek mindent, hogy egy nap majd egy szabad, békés, újjáépült Mariupolban fogadhassák az Eurovízió résztvevőit. Bővebben az Eurovízióról itt>>>

Az orosz védelmi minisztérium Telegramon tett közzé fényképeket, amelyek állításuk szerint a Vszevolod Bobrov segédhajóról készültek a krími Szevasztopol kikötőjében szombaton, és szerintük nem láthatók rajta sérülések. Ukrán források pénteken azt írták, találat nyomán tűz ütött ki a Vszevolod Bobrov néven alig egy éve hadrendbe állított orosz hajón.

A Bobrov elveszítését hivatalosan nem erősítették meg az ukránok sem. A Meduza független orosz hírportál arról írt, hogy komoly károkat szenvedve, de a hajó eljutott az orosz flotta szevasztopoli bázisára.

Az orosz flotta eddigi veszteségei is látványosak: áprilisban elveszítette a Moszkva cirkálót, emellett további 11 orosz hajó vagy kisebb vízi jármű likvidálását tartja számon az ukrán haderő.

„A Donbaszban a helyzet továbbra is nagyon nehéz. Az orosz erők még mindig próbálnak legalább valami győzelmet felmutatni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szokásos késő esti beszédében szombaton. Megköszönte mindenkinek, aki segít a védekezésben és az ellentámadásokban. Szerinte lépésről lépésre kényszerítik majd arra az orosz erőket, hogy hagyják el az országukat és az ukrán vizeket is.

Az ukrán elnök arra is kitért, hogy napi szinten foglalkozik az élelmiszerbiztonság kérdésével. Szerinte egyre több ország ismeri fel világszerte, hogy Oroszország több tucat másik országot sodor veszélybe az élelmiszerárak tekintetében, sőt, akár éhínséget is kockáztat azzal, hogy elzárja Ukrajnától a Fekete-tengert és folytatja a háborút. Most Ukrajna támogatása – különösen fegyverekkel – a globális éhínség elkerüléséét tett lépéseket is jelenti. „Minél hamarabb szabadítjuk fel a területünket és garantáljuk Ukrajna biztonságát, annál hamarabb állhat helyre az élelmiszerpiac normális állapota” – mondta.

Azt is említette, hogy szombaton találkozott egy amerikai szenátusi delegációval Kijevben, köztük Mitch McConnellel, a republikánusok szenátusi vezetőjével. Beszéltek védelmi és pénzügyi támogatásokról, az Oroszország elleni szankciók szigorításáról, és Zelenszkij azt mondta, kérte, hogy Oroszországot vegyék fel a terrorállamok listájára.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy egy éve, 2021. május 14-én hivatalosan is megemlékeztek azokról az ukránokról, akik a nácik által üldözött zsidókat mentettek meg a második világháború alatt. Szerinte emlékezni kell rá, hogy „még a legsötétebb körülmények között is vannak emberek, akik hordozzák a fényt”. Azt mondta, ugyanez a törekvés látható most is azokban az ukránokban, akik segítenek megmenteni embereket a megszállóktól, akiket ugyanolyan náciknak nevezett.

A NATO-tagországok külügyminisztereinek berlini találkozójára érkezők közül többen is támogatásukról biztosították Finnország és Svédország várható csatlakozási kérelmét. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter azt mondta, ők 100 százalékban a két másik északi ország mellett állnak, ha beadnák a kérelmüket. Wopke Hoekstra holland külügyminiszter szerint pedig kulcsfontosságú, hogy az összes NATO-tagország demonstrálja a szervezet egységét.

Ivan Korčok szlovák külügyminiszter is arról beszélt, országa „abszolút készen áll” támogatni Finnország és Svédország felvételét, és Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter is támogatásáról biztosította a két országot.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken jelezte, nem nézné jó szemmel sem Finnország, sem Svédország NATO-csatlakozását. A finn és a svéd külügyminiszter a NATO-találkozón megbeszélést folytat majd Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a felmerülő kérdéseket. Finnország és Svédország tervezett NATO-csatlakozási szándékáról és a válaszul érkező orosz fenyegetőzésekről itt írtunk részletesen>>> (Sky News, Guardian)

Szombat este tartják az Eurovíziós Dalfesztivál összeurópai (meg még néhány, nem annyira európai országokból álló) énekes-táncos vetélkedő döntőjét, amiben Ukrajna is érdekelt. A műsor előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Facebook-oldalára rakott ki egy rövid videót, melyben arra buzdította Európát, voksoljon az ukrán Kalush Orchestra folk-rap formációra.

„Nemsokára kezdődik az Eurovízió döntője, ahol a kontinens és az egész világ meghallja majd szavunkat. Azt gondolom, hogy a végén ez a szó a ‘győzelem’ lesz”, írja posztjában az ukrán elnök.

Az előző évekhez hasonlóan Magyarország idén sem indult a versenyen.

Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója szerint helyi forrásaik alapján a várost elfoglaló oroszok arra készülhetnek, hogy megrendezett népszavazást tartsanak a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, noha a rommá lőtt, a háború előtt 400 ezres településen maradt lakosok élelemhez és vízhez sem jutnak hozzá. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt szinte teljesen megszállták az oroszok erők, és folyamatosan lövik tüzérséggel az Azovsztal acélgyárat, ahol még nagyjából kétezer ukrán védő lehet.

Andrjuscsenko azt is hangsúlyozta az Observernek adott interjújában, hogy vannak ugyan olyan információik, hogy vasárnap bejelenthetik az állítólagos referendumot, de nem tudják biztosan, hogy tényleg így lesz-e. Viszont arra utaló jeleket is látnak, hogy Mariupolt integrálnák az orosz oktatási- és bankrendszerbe.

Korábban a brit hírszerzés és Michael Carpenter, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) dolgozó amerikai nagykövet is úgy vélte, hogy a Krímhez közeli Herszonban is népszavazást készíthetnek elő az oroszok, akik ezt hivatalosan tagadták. (Guardian)

Az odesszai városvezetés figyelmeztette a lakosokat, hogy egy tengeri akna került a part közelébe. Mivel több tíz méterre van, közvetlen veszélyt nem jelent, de a városvezetés szerint ez is jelzi, hogy milyen kockázatok merülnek fel a part közelében. A tengeri aknát hamarosan hatástalanítani fogják.

Az orosz hadihajók elvágták Ukrajna kikötőit a Fekete-tengertől, és Odessza és környéke ellen is rendszeresen hajtanak végre rakétacsapásokat. Május 9-én két hotelt és egy bevásárlóközpontot is találat ért az odesszai régióban.

Az egyik, a Grand Pettine hotel igazgatója Szergej Demidov odesszai üzletember, aki régen tagja volt az oroszbarát Régiók Pártjának, mostanra azonban már nem szívesen emlékszik vissza arra az időszakra. A CNN-nek arról beszélt, hogy a hotelben korábban számos orosz politikus, ismert ember, tudós megszállt. „Úgy tűnik, akik a rakétákat célra irányítják, egyáltalán nem értik, hova küldik ezeket” – mondta, szerinte a rakétacsapás miatt legalább egy évig nem tudnak kinyitni.

„1300 kilométer hosszú határunk van Oroszországgal. Ezen a határon jelenleg béke van, és ezt meg is szeretnénk őrizni”, idézi Pekka Haavisto finn külügyminisztert a CNN. Haavisto azután szólalt meg a szombati NATO-csúcson, hogy Oroszország megfenyegette, majd a Finnországba irányuló áramszolgáltatását is leállította a finnek hivatalos NATO-csatlakozási szándéka miatt.

A külügyminiszter a kommunikáció fontosságát is kiemelte a két ország közti feszültség csökkentésében. Ma korábban a finn elnök nyilvánosságra hozta Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének összefoglalóját, melyben tájékoztatta az orosz elnököt Finnország NATO-csatlakozási terveiről.

Haavisto Törökország potenciális vétója kapcsán azt mondta, pénteken felhívta Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert a különbségek elsimítása érdekében, a NATO-találkozón pedig folytatja vele a megbeszéléseket. Később a svéd külügyminiszter is közölte, hogy találkozni fog török kollégájával

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken jelezte, nem nézné jó szemmel sem Finnország, sem Svédország NATO-csatlakozását. Az okok közt említette azt, hogy a „skandináv országok a terrorszervezetek melegágyai, sőt, a parlamentjeikben is ott ülnek”. A NATO-hoz való csatlakozáshoz az összes tagország beleegyezésére szükség van.

A finnek és svédek hosszú semlegesség után szeretnének csatlakozni a NATO-hoz, mert nem akarnak Ukrajna sorsára jutni. A finn hadsereg különösen erős, a csatlakozás növelné a NATO erejét a Balti-tenger térségében és az északi sarkvidéken is. Ez természetesen sérti az orosz érdekeket, ezért Moszkva azonnal fenyegetőzésbe kezdett.

A vészmadarak arról beszélnek, hogy a lépés csak megerősítené Európa kettéosztását és hosszú távon konzerválná az Oroszországgal szembeni feszültségeket. A konkrét katonai következményei mellett a finn és svéd csatlakozási kérelem azt is jelzi, hogy az euroatlanti politika letett Moszkva megbékítéséről, és nem hisz benne, hogy képes kiegyezni az orosz rezsimmel. Bővebben itt olvashatják elemzésünket>>>

Országszerte több olyan hűtővagonról tudni Ukrajnában, amelyekben orosz katonák holttestei vannak – írta a BBC. A vagonokban az ukrán erők őrzik a holttesteket amelyeket idővel visszaszállítanak Oroszországba – amikor a háborús diplomáciai helyzet engedi. A holttestek nagy része Kijev környékéről származik, ahonnan az orosz erők áprilisban visszaszorultak, súlyos, polgári lakosság elleni erőszak bizonyítékait hagyva maga után.

Azt, hogy mennyi katonáját veszítették el az orosz erők, kérdés: Oroszország nagyjából másfélezer elesett katonát ismert el, brit becslések szerint ennek legalább a kétszerese bizonyítható.

Ugyanakkor az orosz hadsereg súlyos sérültjeinek és halott katonáinak száma ukrán adatok szerint elérik a 27 ezer főt – ez azt jelentené, hogy legalább minden nyolcadik bevetett katonáját elvesztette Oroszország.

Pekka Haavesto finn külügyminiszter szerint még a mai berlini NATO-csúcson találkoznak török kollégájával, hogy megpróbáljanak megoldást találni a törökök által felvetett problémákra Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken jelezte, nem nézné jó szemmel sem Finnország, sem Svédország NATO-csatlakozását. Az okok közt említette azt, hogy a „skandináv országok a terrorszervezetek melegágyai, sőt, a parlamentjeikben is ott ülnek”.

Ezzel valószínűleg a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű katonai csoportra utalt, bár arra semmi bizonyíték nincs, hogy a tényleg jelentős svédországi kurd közösségből kikerülő hat kurd származású svéd parlamenti képviselő bármilyen kapcsolatban állna a PKK-val.

A Kurdisztáni Munkáspártot az Európai Unió több tagállama és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tarja számon. Erdoğan kurd háborújáról itt írtunk bővebben.

A NATO-hoz való csatlakozáshoz az összes tagország beleegyezésére szükség van. Törökország 1952 óta NATO-tag, és tagsága továbbra is a nyugati országok irányában folytatott külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére Törökország nemrég úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a májusra tervezett athéni NATO-hadgyakorlaton.

(The Guardian)

Roman Abramovics 10 millió euró értékű villáját zárolták Portugáliában – írta a Publico. Az orosz milliárdos két héttel a február 24-én Ukrajna ellen megindított orosz invázió előtt akarta eladni az ingagtlant, ám a bank az ügyletet jelentette a rendőrségnek. Az ügyetet megakadályozták, így Abramovics tulajdonaként zárolhatták az érdekeltségébe tartozó cég nevén levő villát.

Abramovicsra is kiterjednek azok a személyre szabott nemzetközi akciók, amelyek az orosz elnök legbelsőbb köreit érintik.

Ez persze csepp a tengerben ahhoz képest, hogy április közepén az adóparadicsomként szolgáló brit Jersey-szigeteken keresztül Abramovics 7,3 milliárd dolláros vagyonát zárolták. Ez a teljes vagyona fele az egykor leggazdagabbként számon tartott, Vlagyimir Putyinnal szoros kapcsolatban lévő milliárdosnak – emlékeztet az Unian.net.

Szombat hajnalban valóban leállította a villamosenergia Finnországba irányuló szállítását Oroszország. A lépés válaszreakció volt arra, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán Finnország bejelentette, hogy szakítva 70 éves semlegességi politikájával, csatlakozna NATO-hoz.

Az áramszolgáltatás leállítása azonban nem végzetes: orosz árammal a villamosenergia-igény tíz százalékát fedezték, ezt a hazai termelés növelésével és Svédországból érkező importtal pótolni tudják.

Saoli Niinostö finn elnököt Vlagyimir Putyin telefonos megbeszélésen figyelmeztette, hogy Finnország súlyos hibát követ el, ha csatlakozik a NATO-hoz – írta a CNN.

Oroszország számára mindenképp kudarc lenne Finnország – és Svédország – csatlakozása a NATO-hoz. Az orosz balti flotta mozgástere is szűkülne, ráadásul 1300 kilométerrel növekedne Oroszország közös határa a NATO-val.

A finn külügyminiszter a szombati NATO-megbeszélés meghívottjaként közölte, hogy országa továbbra is békés határszakaszt tart fenn Oroszországgal.

Hszi Csi-ping kínai elnökhöz fordultak segítségért a mariupoli Azovsztal üzemben ragadt ukrán katonák családtagjai, írja a CNN. A kijevi sajtótájékoztatón arra kérték az elnököt, segítsen kimenekíteni a várost védőket a gyár területéről, akiknek fogytán van az orvosi ellátmányuk, és szinte semmi élelmiszerük nem maradt.

A családtagok csütörtökön hasonló kérelmet intéztek Recep Tayyip Erdoğan török elnökhöz. A török kormány szóvivője ma azt mondta, Törökország felajánlotta, hogy tengeri úton kihozná Mariupol utolsó védőit.

A BBC szerint a nap folyamán újra fellángoltak a csatározások az üzemnél, a területen harcoló Azov-ezred Telegram-csatornájára hivatkozva pedig azt írja, a védők „emberfeletti erőfeszítéseinek hála” sikerült visszaverni az orosz csapatokat.

A szinte tökéletesen védhető, földalatti alagutakkal és rengeteg betonépülettel tűzdelt acélgyárról itt írtunk bővebben.

Évtizedek óta nem veszített annyi repülőgépet az orosz haderő, mint Ukrajnában – jelentette ki Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök videóbeszédében a 200. lelőtt orosz gépről számolt be.

„Oroszország 27 ezer katonát veszített, háromezer tankot, páncélozott járműveket, drónokat és államként minden perspektíváját” – mondta Zelenszkij, aki szerint Ukrajna május 14-ig 1015 települést foglalt vissza az orosz erőktől, ebből hatot az utolsó 24 órában. Az elfoglalt területek gyors helyreállítását ígérte.

„Senki sem tudja megmondani, meddig tarthat ez a háború. De mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél előbb fel tudjuk szabadítani az országot” – üzente az elnök.

Felajánlotta Törökország, hogy tengeri úton kihozná az orosz erők által elfoglalt Mariupol utolsó védőit – írta a Guardian. A török kormány szóvivője, és Recep Tayyip Erdogan elnök legfőbb külügyi tanácsadója szerint Ankara ezt már két hete javasolta Zelenszkijnek és a lehetőség most is az asztalon van.

Ibrahim Kalin szerint Mariupolból Bergyanszkig szárazföldön szállítanák a sérült katonákat és civileket, majd ott felvenné őket egy török hajó, amely Isztambulba szállítaná őket. „Ha ezt így a tervet meglehet valósítani, örömmel veszünk részt benne” – mondta Kalin.

A mariupoli védők kimenekítése lehetetlen orosz hozzájárulás nélkül, de Moszkva egyelőre nem reagált az ajánlatra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyezte, hogy az orosz féllel való tárgyalásokon felmerült, hogy a védőkért cserébe Ukrajna orosz háborús bűnösöket engedjen haza.

A Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézi Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, aki szombaton azzal vádolta meg a „kollektív Nyugatot”, hogy hibrid háborút indított Oroszország ellen. Lavrov szerint nem lehet megmondani, ez a hibrid háború meddig fog tartani, de a hatásait kivétel nélkül mindenki érezni fogja.

Az orosz külügyminiszter több dolgot is az Európai Unió szemére vetett, például azt, hogy teljesen elvesztette önállóságát, és feláldozza az európai emberek életszínvonalát az „amerikai érdekek” oltárán. Hozzátette, a nyugati szankciók nem fogják megtörni Oroszországot, az egyetlen következményük pedig az lett, hogy közelebb hozta Oroszországot a világ többi részéhez.

Hatodára csökkent a háború következtében az ukrán búzaexport – írta az Unian.ua. Ukrajna tavaly 50 millió tonna búzát exportált – harmadát az EU-ba – idén februárban rekordtermést vártak, és esélyt láttak arra, hogy 70 millió tonna búzát exportáljanak.

A háború azonban közbeszólt, az orosz támadás következtében Ukrajna elesett tengeri összeköttetéseinek egy részéről, máshol az orosz flotta egyszerűen blokád alá vette a kikötőt, mint Odesszában, Ukrajna legnagyobb kikötője esetében.

A tengeri szállítási kapacitás havi 6 millió tonna búza exportját tette lehetővé. Kikötők híján most vonattal, majd a Dunán vízi szállítással jut el az ukrán búza a világpiacra, ezen az úvonalon azonban a kapacitás csupán havi egymillió tonna búza exportjára elegendő.

Az ukrán búzaexport kiesése a kínálat szűküléséhez, így az élelmiszerek drágulásához vezet.

Ukrajna ENSZ képviselője, Szerhij Kiszlicja arról számolt be a szervezet biztonsági tanácsának ülésén, hogy számításaik szerint 2100 orosz rakéta csapódott be eddig ukrán területre. Hozzátette, hogy 633 rakéta érkezett Belarusz irányából, és a Fekete-tengeren az orosz hadihajók továbbra is harckészültségben vannak. (Unian)

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint jelenleg nem lenne sok értelme a tárgyalásnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A Daily Mailnek adott interjújában azt mondta, az, hogy Nagy-Britannia fegyvereket szállít Ukrajnának, nem azt jelenti, hogy akár közvetett módon Oroszországgal állna harcban.

„Ha a szomszédot fegyveres rabló támadja meg, az ember adhat a szomszédjának fegyvert, hogy azzal megvédhesse magát. Ez nem azt jelenti, hogy személyesen vesszük fel a harcot a betörővel. Erkölcsi, emberiességi cselekedet Ukrajna támogatása az abszolút barbár, kiprovokálatlan, felesleges orosz támadás visszaverésében.”

Johnson szerint Putyin katasztrofálisan elszámolta magát az Ukrajna ellen indított invázióval. Ha az orosz elnök úgy gondolta, hogy ezzel elérheti a NATO kisebb mértékű jelenlétét Oroszország környezetében, ez az elképzelése száz százalékig tévesnek bizonyul. A brit miniszterelnök más nyugati vezetőkkel ellentétben nem készül közvetlen kapcsolatfelvételre Vlagyimir Putyinnal. (MTI)

A G7-országok soha nem fogják elismerni az orosz katonai erővel megváltoztatni akart határokat – jelentette ki az iparilag legfejlettebb hét országot tömörítő csoport a háromnapos németországi találkozóját lezáró, szombati nyilatkozatában. A külügyminiszterek az észak-németországi Wangelsben tanácskoztak az MTI tudósítása szerint, és deklarálták, hogy folytatják Ukrajna megsegítését fegyverekkel és más hadi eszközökkel mindaddig, amíg szükséges.

„Továbbra is elkötelezetten támogatjuk Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét”. Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock hozzátette, hogy a határkérdésekről csak maga Ukrajna dönthet, mivel a saját területéről van szó. „Támogatjuk azokat a döntéseket, amelyeket Ukrajna meghoz az ország biztonságának és békéjének szavatolására” – jelentette ki a tanácskozást lezáró sajtóértekezletén.

A hét ország (Németország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia) elítélte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „felelőtlenül fenyeget vegyi- biológiai és atomfegyverek bevetésével”. Emellett felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját.

Az orosz–ukrán háborút naponta elemző amerikai intézet, az ISW szerint a jelek arra mutatnak, hogy az oroszok elveszítették Harkivot. Az ISW legfrissebb jelentése szerint az orosz hadsereg valószínűleg teljesen kivonul a térségből, és délre, Donyeck, Luhanszk és Herszon térségére összpontosítja az erőit. A Sky szerint olyan jeleket is felfedeztek, hogy ukránok ellentámadását nem akarták feltartóztatni az oroszok. Harkiv Ukrajna második legnagyobb városa, amelyik közel fekszik az orosz határhoz, és már vannak olyan információk is, hogy az ukránok egy útvonalon egészen a határig nyomultak. A város polgármestere, Ihor Tyerehov úgy nyilatkozott, hogy megnyerték a csatát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben köszöntötte az amerikai kongresszus delegációját, amelyet Mitch McConnell vezetett, de tagja volt még a szintén republikánus Susan Collins szenátor, a wyomingi John Barrasso és a texasi John Cornyn. Erős jelnek nevezte, hogy az ukrán népet pártoktól függetlenül támogatja az Egyesült Államok.

„Köszönjük, hogy segítik a küzdelmünket a hazánkért, egyben a demokratikus értékekért és szabadságjogokért. Nagyon nagyra értékeljük” – mondta Zelenszkij.
A CNN tudósítása megjegyezte, az nem világos, hogy a találkozóra szombaton került-e sor, vagy csak most tájékoztatott a küldöttség fogadásáról Zelenszkij.

Olaf Scholz német kancellár nem észlel semmilyen változást Vlagyimir Putyin orosz elnök hozzáállásában az Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatban, ami Scholz szerinte „esztelen” és „az egész világnak árt”. A német kancellár pénteken több mint egy órán át telefonon tárgyalt Putyinnal. Előtte hat hete beszéltek.

Szerinte egyértelmű, hogy Oroszország az elmúlt 11 hétben nem érte el semmilyen deklarált célját, amelyek egyike volt, hogy Ukrajnából az Oroszország és a terjeszkedő NATO közötti ütközőövezetet csináljon. Sőt, szerinte éppen ellenkezőleg: a háború új életet lehelt a nyugati védelmi szövetségbe. „A NATO nem visszahúzódott, hanem megerősítette erőit a keleti szárnyán, és a szövetség még erősebb lesz, miután Finnország és Svédország csatlakozik hozzá” – mondta Scholz a t-online című hírportálnak nyilatkozva.

Az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett már el ebben a háborúban, sokkal többet, mint a Szovjetunió az egy évtizedig tartó afganisztáni hadjáratában – mondta a kancellár. Putyinnak fel kellene ismernie, hogy ebből a helyzetből csak úgy kerülhet ki Oroszország, ha megállapodást köt Ukrajnával, viszont a béke feltételeit nem diktálhatja – tette hozzá. Scholz megerősítette, hogy Németország továbbra is támogatni fogja az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat.

(MTI)

Ismét a Lengyelország és Litvánia között található orosz exklávéban, a balti-tengeri Kalinyingrád közelében tartott hadgyakorlatot Oroszország. Az orosz Balti-tengeri flotta sajtószolgálata szerint orosz Szu-27-es vadászgépek vettek részt olyan hadgyakorlatokon, amelyek egy Kalinyingrád elleni ellenséges légicsapást szimuláltak.

Mindez néhány nappal azután történt, hogy a közeli Svédország és Finnország jelezte, csatlakozni szeretne a NATO-hoz. Az Interfax orosz hírügynökség szerint körülbelül tíz Szu-27-es vadászgép vett részt a gyakorlaton, amely során „megsemmisítették” a szimulált ellenség gépeit.

Oroszország nagyjából egy héttel ezelőtt szimulált nukleáris rakétacsapásokat gyakorolt Kalinyingrádnál.

(Sky)

Sauli Niinistö finn elnök felvette a kapcsolatot Vlagyimir Putyinnal, hogy tájékoztassa a finnek NATO-csatlakozási terveiről. Niinistö arról beszélt az orosz elnöknek, hogy Finnország „a következő napokban” dönt a NATO-tagságról.

Niinistö elmondta Putyinnak, hogy a 2021 végén megfogalmazott, a régiós országok NATO-csatlakozásának megakadályozását célzó orosz követelések, és az ukrajnai orosz invázió „alapvetően megváltoztatta Finnország biztonsági környezetét.”

Oroszország is közzétette a telefonbeszélgetés összefoglalóját, azt írták, Putyin azt mondta a finn elnöknek, hogy a semlegesség feladása „hiba” lenne, és szerinte jelenleg Finnország biztonságát nem fenyegeti veszély.

Finnország csütörtökön jelentette be, hogy csatlakozni akar a NATO-hoz. Ennek Oroszország nem örült, pénteken közölte: felfüggeszti a Finnországnak nyújtott áramszolgáltatást. Az orosz áram a finn fogyasztás nagyjából 10 százalékát tette ki. A kieső mennyiséget Svédországból importált árammal és a hazai termelés megemelésével akarják pótolni.

(CNN / Sky)

Ihor Terehov, Harkiv polgármestere azt mondta a BBC-nek, hogy az orosz erők messze visszavonulnak a város közeléből az ukrán-orosz határ felé.

Az orosz csapatoknak az ukrajnai invázió során eddig csak egyszer sikerült behatolniuk a kulcsfontosságú északkeleti város egy kis részére, de már régóta nincsenek ott. De mivel nagyon közel maradtak a városhoz, szinte folyamatosan tűz alatt tudták tartani az orosz határtól mintegy 50 km-re lévő települést.

Most azonban sikerült kiszorítani őket a város közeléből, és ennek köszönhetően a polgármester szerint nyugalom van a városban, vannak olyan lakosok, akik már vissza is tértek otthonaikba. Sajnos azonban sok lakóépület megsemmisült vagy megrongálódott, így a jövőben hatalmas újjáépítési munkálatokra lesz szükség – mondta Terehov.

A városvezető szerint az elmúlt napokban mindössze egyetlen orosz rakéta érte el a várost, ami a repülőteret célozta, de az ukrán légvédelem azt is leszedte.

(BBC)

Egyszerűsödött az ukrán állampolgárok munkavállalása Magyarországon májustól: korábban csak bizonyos hiányszakmákat (pl. bizonyos IT-munkakörök, építőmérnök, szakács, pincér) vállalhattak el munkavállalási engedély nélkül, most már azonban bármilyen pozícióra pályázhatnak azok, akik ukrán állampolgárként menekültes státusz igényeltek. A foglalkoztatók emellett támogatást is kapnak a háború elől menekülők foglalkoztatásához. Azok az ukrán állampolgárok, akiknek nincs menedékes státuszuk vagy ezt nem kérték, nem jogosultak a könnyítésekre. A Magyar Nemzet cikke szerint „a kedvezmény az új típusú, biometrikus útlevéllel beutazó ukrán állampolgárokra vonatkozik, akik bármely 180 napos perióduson belül legfeljebb kilencven napot tartózkodnak Magyarországon.”