Pénzügyi egyezséget kötött a magyar és a lengyel állam, miután a két ország veszített az Európai Bíróságon

2022. február 17. – 16:10

Másolás

Vágólapra másolva

Kétoldalú pénzügyi megállapodást kötött egymással Magyar- és Lengyelország. A keretszerződés célja egyelőre homályos, de feltehetően az egymásnak való hitelezés lehetőségét teremti meg. A két ország kedden vesztette el az alapvető fontosságú perét az Európai Bizottsággal szemben, így veszélybe kerültek a jogállamisági feltételekhez kötött uniós támogatások.

Hogy valóban érdemes-e összeolvasni az Európai Bíróság kedden kihirdetett döntését a most nyilvánosságra hozott új keretszerződés megkötésével, egyelőre kérdés, de az időzítés okot adhat a gyanúra – a hírt ebben a keretben tálalta a 444, és óvatosabban ezt tette a Portfolio is.

Magát a keretszerződés tényét egy szűkszavú hírben tette közzé az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), a lakonikus megfogalmazásból mindössze annyi derül ki, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter és lengyel kollégája „likviditáskezelési tevékenység keretében betét- és hitelügyletek megkötésében való együttműködésről” kötött keretszerződést. A műfajból következően konkrét tartalommal ezt későbbi megállapodásokban lehet majd feltölteni, egyelőre csak ennek a jogi alapjait teremtették meg.

Arról, hogy miről is van szó valójában, a Portfolio által megkérdezett pénzügyi szakértők (a lap szerint ők is értetlenül álltak a bejelentés előtt) azt mondták, hogy logikusan egyfajta védőhálóról lehet szó, „melynek keretében Magyarország és Lengyelország kölcsönösen készek államközi kölcsönt nyújtani a másiknak, amennyiben erre szükség lenne.” A 444-ben ugyancsak név nélkül nyilatkozó makrogazdasági elemző is arra tippel, hogy a megállapodás egy plusz finanszírozási forrást jelenthet „arra az esetre, ha az egyik ország nem tudna elég kötvényt eladni a piacon”, de egyelőre csak egy biztonsági lehetőségről van szó, amit még aktiválni kell, ha úgy hozza a helyzet. Arról nincs információ, hogy adott esetben melyik ország hitelezne a másiknak.

A magyar állam likviditásával egyelőre nem látszik, hogy gond lenne: a nagyságrendileg 1000 milliárdos választás előtti költekezéssel együtt is 2350 milliárd volt január végén a kormányzat likvidtartaléka.

Kövess minket Facebookon is!