Amerikát újra az al-Kaida fenyegetheti, a tálibok pedig terroristák maradtak, mondja az USA vezérkari főnöke

Egy éven belül fenyegetés érheti az Egyesült Államokat az al-Kaida afganisztáni terroristáitól, mondta a szenátusi meghallgatásán Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője. A meghallgatáson a BBC beszámolója szerint Milley arról beszélt, hogy Afganisztán új urai, a tálib mozgalom nem szakította meg a kapcsolatot a 2001. szeptember 11-i terrortámadásért felelős csoporttal, sőt: maguk a tálibok is terrorszervezetként működnek a mai napig.

Milley-t és kollégáját, Lloyd Austin védelmi minisztert a washingtoni szenátus fegyveres erők felügyeletére szakosodott bizottsága kérdezte a keddi ülésén, elsősorban a kaotikus afganisztáni kivonulás részleteiről. A bizottságot vezető Jack Reed szenátor szerint meg akarják érteni, hogy az amerikaiaknak miért „nem sikerült észrevenniük” az afgán kormány összeomlását.

„A tálib mozgalom egy terrorszervezet volt, és az is maradt, és nem szakította meg a kapcsolatait az al-Kaidával. Nagyon elképzelhető, hogy egy újjáalakult al-Kaida vagy ISIS meg akarná támadni az Egyesült Államokat, a kormány által nem ellenőrzött területeken folytatott tevékenységük jelei pedig a következő 12–36 hónapban jelentkezhetnek”

– mondta a meghallgatáson Milley tábornok. Bár a vezérkari főnök szerint már 2020 végén felmérték, hogy egy esetleges amerikai kivonulás előidézheti az afgán központi kormány összeomlását, a tábornok azt vallotta, hogy az összeomlás gyorsasága váratlanul érte az USA hadseregét. Erről beszélt kedden Lloyd Austin is:

„Segítettünk felépíteni egy államot, de nem tudtunk összekovácsolni egy nemzetet. Mindannyiunkat váratlanul ért, hogy az általunk és a partnereink által kiképzett afgán hadsereg egyszerűen felszívódott – sok esetben úgy, hogy egy lövést sem adtak le”

– mondta az amerikai védelmi miniszter.

Egy másik tábornok, Kenneth McKenzie viszont arról beszélt, hogy azt javasolta, a kivonulás ellenére maradjon egy kisebb, 2500 fős amerikai haderő Afganisztánban. Az USA központi parancsnokságának vezetőjeként McKenzie felügyelte az ázsiai országból való kivonulást, állítása viszont ellentmond annak, hogy Joe Biden elnök korábban azt állította, senki nem adott neki hasonló tanácsot.

A tálib hatalomátvétel, a nyugati kivonulás és a kabuli evakuálás eseményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze, kollégánk négyrészes helyszíni riportját itt olvashatja, itt pedig arról írtunk, hogy tudósítónk helyszíni tapasztalatai alapján milyen jövő vár Afganisztánra.

Maradjanak nyugodtak, nem támadjuk meg önöket

Milley tábornok keddi meghallgatásán szó volt még az augusztus 29-i kabuli dróntámadásról, ahol az amerikaiak tíz ártatlan afgánt öltek meg. De kapott több más kemény kérdést is, elsősorban a republikánus szenátorok felől, akik közül többen Milley eltávolítását követelték. Ugyanis ahogy arról korábban beszámoltunk, a vezérkari főnök Donald Trump elnökségének utolsó napjaiban az elnököt megkerülve egyeztetett más tábornokokkal, politikusokkal, sőt, a kínaiakkal is.

A keddi meghallgatáson Milley arról beszélt, hogy a kínai hadsereg vezetőivel folytatott hívásokat előzetesen egyeztette az akkori külügyminiszterrel, Mike Pompeóval, a Fehér Ház kabinetfőnökével, Mark Meadowsszal, és az akkori megbízott védelmi miniszterrel, Christopher Millerrel is:

„Tudom, és biztos vagyok abban, hogy Trump elnöknek nem állt szándékában megtámadni a kínaiakat (…) és a miniszter által kapott utasítás alapján az én felelősségem volt közvetíteni ezt a kínaiak felé. Az én feladatom akkor a deeszkaláció volt. Következetes volt az üzenetem is: »Maradjanak higgadtak, nyugodtak, és ne eszkaláljuk a helyzetet. Nem fogjuk megtámadni önöket.«”

Mark Milley egy nemrég megjelent botránykönyv szerint még arra az esetre is titkos tervet kovácsolt, ha Trump az utolsó napjaiban be akarta volna vetni az atomfegyvereket. Az egyik legtekintélyesebb amerikai politikai újságíró, Bob Woodward és tanítványa, Robert Costa „Veszedelem” (Peril) című könyvéről itt írtunk bővebben.