A férfiaknál nagyobb a súlyos Covid-fertőzés esélye, a nőknél gyakoribb a szövődmény

Ahogy az a legfrissebb számokból is látszik, a koronavírus-járvány mára egyértelműen háttérbe szorult, a jövőre nézve azonban továbbra is fontos téma, hogy pontosan hogyan zajlott a pandémia, és mely rétegeket veszélyeztetett leginkább a vírus. Egy friss magyar kutatás most átfogó, részletes képet ad arról, hogy az egyének szintjén pontosan mi és hogyan befolyásolta a betegség lefolyását – olvasható az ELTE TTK Biológiai Intézetének közleményében.

A Viruses szaklapban megjelent tanulmány elkészítése során Zsichla Levente, az ELTE biológus szakának hallgatója és témavezetője, Dr. Müller Viktor, a TTK Biológiai Intézetének docense több mint ezer tanulmányt elemeztek, hogy kiderüljön, milyen okai lehetnek a betegség eltérő erejű lefolyásának. A kutatás során természetesen felmerültek az olyan unásig ismételgetett tények, mint hogy az alapbetegségek és az idős kor növelik a súlyos megbetegedés kockázatát, de a kutatás fontosságát jól mutatja, hogy itt is derültek ki érdekességek.

Az összegzés szerint például kijelenthető, hogy felnőtteknél a halálozás kockázata durván 6-7 életévente megduplázódik, az első hullám alatt pedig a 65 és 75 év közötti korosztálynál meghaladta az 1 százalékot. A krónikus betegségekről pedig az derült ki, hogy nem minden esetben növelik a súlyos megbetegedés kockázatát, vagy legalábbis ellentmondásos eredmények születtek róla. Az elhízás és a cukorbetegség biztosan növelték a kockázatot, más esetekben viszont ez nem volt ilyen egyértelmű. Még a tüdőbetegségeknél sem,

a kutatások többségében az allergiás asztma semleges, vagy egyenesen kockázatot csökkentő háttérbetegségnek bizonyult.

A kevésbé ismert eredmények között a közlemény kiemelte, hogy a férfiaknak életkortól függetlenül durván kétszer akkora esélye volt a súlyos kimenetelű fertőzésre. Hozzátették ugyanakkor, hogy ilyen összefüggést viszont más vírusos légúti megbetegedéseknél is mutattak ki. A nőknél nagyobb volt az esélye a poszt-Covidnak, a terhesség pedig növelte a fertőzés hevesebb lefolyásának kockázatát. A rossz társadalmi-gazdasági helyzet, és az ezzel járó problémák több országban is kimutatott kockázati tényezőként jelentek meg, míg az egészséges életmód pozitívan befolyásolta a betegség lefolyását. Érdekes módon ugyanakkor a dohányzás hatása a kutatások alapján nem egyértelmű.

A közlemény szerint az új tanulmány a kockázati tényezők legteljesebb körű áttekintését adja, kiemelve az életkor, a biológiai nem, egyes krónikus háttérbetegségek, a korábban megszerzett specifikus immunitás, és a fertőző vírustörzs domináns szerepét a betegség lefolyásában. Mint írták, a tanulmány arra is rámutat, hogy a tudomány működése mennyire összetett, és gyakran mennyire nehéz egyértelmű következtetéseket levonni, illetve, hogy mekkora összefogás jött létre a jávány leküzdésére.