Lázár János jóváhagyása nélkül mostantól nem indulhat állami beruházás, a tárcák nem repesnek

A magyar építésügyben van egy érdekes paradoxon. Állami beruházás alig van, de egyre alaposabb szabályok írják körül annak rendjét. A fő törvény az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv).

Az pedig már egy sajátos magyar jogalkotási technika, hogy olykor fontos törvényeket egészen más munkacímű jogszabályok módosítanak. Ez történt az év végén is, amikor az Ábtv-t a 2024. évi LXXIV. törvény, vagyis a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény korrigálta.

Rövid passzus, fontos változás

A vonatkozó szabályok mindössze két oldalból állnak, amelyek mindenféle utalást, kereszthivatkozást tartalmaznak. Mindenesetre aki megpróbálná mindezt maga kibogozni, a költségvetési törvény, az idei 131. Magyar Közlönyben jelent meg december 20-án, a vonatkozó pontok pedig a 9745-9746. oldalon olvashatók.

Úgy tudjuk, ez a két oldal elég nagy visszhangot váltott ki a kormánytagok körében, mert a miniszterek nem várt és főleg nem kívánt kontrollt kaptak maguk fölé minisztertársuktól, Lázár János építési és közlekedési minisztertől.

Arról van szó, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásaira kialakítottak korábban egy előzetes költségellenőrzési és jóváhagyási metódust. Ennek az volt a lényege, hogy akár külső szakemberek bevonásával a tárca előzetesen felmérte, hogy egy beruházás vélhetően mennyibe fog kerülni.

Lázár ezt a saját minisztériuma alá tartozó projekteknél úgy vezette be, hogy aki az államnak szállít, az maximum 10 százalékos profithányaddal kalkulálhat. Ezt a kalkulációt követte egy központi árellenőrzés, amolyan belső kontrolling rendszer, ami pedig nem ment át a szabályok szűrőjén, arra nem lehetett szerződést kötni. Ugyanez vonatkozott a szerződések módosítására és a pótmunkákra is.

A kormány, de talán leginkább Orbán Viktor kormányfő személyes döntése alapján ez a rendszer december végétől (mivel a költségvetés megalapozásáról szóló törvény másnapján már hatályossá váltak a passzusok) kiterjed az egész kormányra.

Orbán Viktor ugyanis ezt a rendszert kiterjeszti minden költségvetési szervre, minisztériumra, vagyis csak akkor lehet más tárcáknál is érvényes szerződéseket kötni, ha azok ennek a szabályrendszernek megfelelnek, és Lázár János (vagyis általánosan megfogalmazva az illetékes miniszter) kiad erről egy írásos engedélyt.

Mire vonatkozik, mire nem?

Mire vonatkoznak a szabályok? A központi költségvetési vagy európai uniós forrásból finanszírozott, építési beruházásokkal összefüggő beszerzési és közbeszerzési eljárásokra.

Mire nem vonatkoznak? A közérdekű vagyonkezelő alapítvány – valamint a tulajdonában álló vagy általa fenntartott jogi személy – építési beruházásaira nem kell alkalmazni, illetve 500 millió forint alatt az egyházi és a nemzetpolitikai szempontból kiemelt beruházásokra sem.

A folyamat pedig úgy néz ki, hogy az állami beruházásokért felelős miniszternek a legkedvezőbb érvényes ajánlatra vonatkozó költségellenőrzést tartalmazó véleményét ki kell kérni, szerződni csak a költségellenőrzést tartalmazó véleményének beszerzését követően lehet.

A miniszter a költségellenőrzés során ellenőrzi a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás során érkezett ajánlati árak és az azok alapjául szolgáló költségek megalapozottságát, azok összhangját a műszaki tartalommal és a piaci árakkal. Lázárnak a dokumentáció benyújtásától számított 45 napon belül kell véleményt formálnia, ha ezt elmulasztja, akkor a társminisztériumnak már nem kell várnia rá.

Ezt a szabályt kell alkalmazni a megkötött építési beruházási szerződés módosítására, a pótmunkákra, valamint a tartalékkeretek felhasználására is.

Potenciális konfliktusok

Úgy is meg lehet fogalmazni a szabályrendszert, hogy mostantól egyik miniszter sem tud önállóan beruházásra szerződést kötni, Lázár Jánosnak is lesz egy kontrollpontja, mégpedig a folyamat legelején.

Mindezt vélhetően sokan vették zokon, hiszen Lázár János és Nagy Márton az a két miniszter, akit a többi kormánytag felől a legtöbb kritika, meg nem értés illet, de ebben az esetben – hallottuk forrásainktól – az sem igaz, hogy az ellenségeim ellensége a barátom, mert a két miniszter között egyáltalán nem felhőtlen a viszony.