Európai politikus ilyen nyíltan még nem javasolt orosz–amerikai függőségváltást az energiapiacon

Dan Jørgensen, az EU új energiaügyi biztosa nem a legnépszerűbb politikus az energiaszektorban. Ő korábban dán klímaügyi miniszter volt, és miközben az ipari vezetők sorra kongatják újabban a vészharangot, hogy Európa öngólt lőtt, hogy minden fronton rosszabb helyzetbe hozta a versenyképességét az orosz leválással és az erőltetett zöldítési programokkal, ő kifejezetten fokozná a tempót.

Jørgensen a Politicónak adott interjújában mindenkire nagyon „ráment”, aki az oroszokkal üzletel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfőt név szerint is kipécézte, az ugyanakkor a hazai hivatalos vélekedéssel összecseng, amit Jørgensen szintén kiemelt, vagyis azt, hogy valójában nagyon sokan titokban is üzletelnek az oroszokkal.

Meglepő eleme volt az interjúnak, hogy miközben azt a visszatérő oroszbarát narratívát, hogy az orosz–ukrán háború az Egyesült Államok érdeke, amely stratégiai szénhidrogén-szállítási pozíciókat vesz át Oroszországtól, az energiaügyi biztos teljesen leplezetlenül támogatta. Az érv valahogy úgy épül fel, hogy Donald Trump vámemelésre készül az EU ellen, de ha bevállalnánk, hogy még több energiát veszünk az Egyesült Államoktól, akkor talán kihúzhatnánk az elnök méregfogát.

„Figyelembe kell vennünk, hogy nem tudtuk volna csökkenteni az Oroszországtól való függést az Egyesült Államokból származó energia nélkül. Tényleg a barátaink voltak, és természetesen remélem, hogy továbbra is barátok maradunk.”

A héjaszemléletű Jørgensen mindenesetre nagyon kemény fellépést ígért mindenki ellen, aki az oroszokkal szeretne üzletelni.

Megrekedt a lendület Moszkva bevételeinek csökkentése érdekében, valami újnak kell történnie.

Az eddigi függéscsökkentést Jørgensen is nagy teljesítménynek tartja, de egy olyan terv kidolgozását tartja a fő prioritásának, amely végre megszakítja az Európai Unió és Oroszország összes energetikai kapcsolatát. Jørgensen elmondta, hogy terve „elsősorban a gázra, de az olajra és a nukleáris energiára is összpontosít”, és március közepéig adott önmagának határidőt, hogy előálljon egy új javaslattal.

A biztos kifejezte aggodalmát, hogy az EU egyre több cseppfolyósított földgázt (LNG-t) vesz az oroszoktól, ezen kívül öt uniós ország továbbra is Oroszországra támaszkodik a nukleáris üzemanyag tekintetében. Természetesen Magyarország benne van az ötben, a továbbiak: Bulgária, Csehország, Szlovákia és Finnország.

Minden terv arra, hogy az orosz energiát 2027-ig teljesen kivonják a blokkból, valószínűleg erős ellenállást vált ki azokban az országokban, amelyek továbbra is erősen függenek Moszkvától az importban – vélte a biztos. Különösen Magyarország és Szlovákia – élükön Orbán Viktor és Robert Fico elleneznék az új energiakorlátozásokat. Jørgensen szerint az LNG-import „minden bizonnyal az egyik első dolog lesz, amit meg kell beszélnünk” a hivatalba lépő amerikai kormányzattal.

A magyar kritika erre borítékolhatóan az lesz, hogy könnyű ilyen javaslatokat szorgalmazni egy tengerparti, ráadásul az Egyesült Államokhoz közelebbi ország, azaz Dánia politikusaként, de Magyarország nem rendelkezik tengeri kikötőkkel, így bárki, aki szűkíteni szeretné a magyar ellátási útvonalak számát akár gázban, akár olajban, nehezebb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza Magyarországot.