A kincstár elnöke szerint jobb helyen van a pénzünk az államnál, mint a bankoknál

A magyar megtakarítási piacon egészen különleges év jön. Az alaphelyzet vélhetően sokaknak ismerős, az államnak nagy szüksége van a lakosság finanszírozására is, még ha jellemzően ez a forrás nem is a legolcsóbb. Ugyanakkor a jövő év elején hatalmas összegben járnak le a mesés kamatokat fizető Prémium Magyar Állampapírok, így elsősorban akkor lenne fontos az államnak, hogy a pénz ne párologjon el a rendszerből, hanem valahogyan el lehessen a kamatokat újra kapni egy hatalmas lasszóval, vagyis újrabefektetésre kellene bírni a magyarokat.

A Magyar Nemzet Bugár Csabával, a Magyar Államkincstár elnökével készített interjúja már csak emiatt a kihívás miatt is érdekes lehetett. A beszélgetésben így azonnal szóba került, hogy az utóbbi hetekben két akciót is hirdetett a Magyar Államkincstár azért, hogy növekedjen az állampapírt vásárlók tábora.

Az egyik egy nyereményjáték, a másik egy ügyfélajánló rendszer, amely december közepéig tart, és az a lényege, hogy ha egy jelenlegi ügyfél ajánlására valaki állampapír- vagy Start-számlát nyit, és százezer forintért állampapírt vásárol, akkor a régi és új ügyfél is húsz-húszezer forintot kap.

A program iránt nagy az érdeklődés, de mivel még folyamatban van, az elnök nem ment bele a konkrét eredményekbe.

Bugár Csaba viszont nyíltan hadat üzent a bankbetéteknek is, elmondta, hogy

a magyar lakosság nyolcezermilliárd forintot tart a bankokban úgy, hogy onnan különösebb hozamra nem számíthat.

A mostani csatlakozókkal együtt egyébként a kincstár már megközelítette az egymillió ügyfelet, vagyis minden tizedik magyar vezet a kincstárnál állampapírszámlát. Sok ez vagy kevés? Megközelítés kérdése, de az elnök kifejezetten büszke a számra, mint mondja

négy évvel ezelőtt még csupán feleennyi volt az ügyfeleink száma. A közel egymillió érintett pedig összesen több mint nyolcezermilliárd forintot fialtat nálunk.

Mi már utaltunk rá, hogy a lakossági finanszírozás ugyan nem a legolcsóbb, de természetesen nem véletlen, hogy sok állam, még ha jellemzően nem is a magas magyar mértékben, de számít a lakosságára. Bugár Csaba el is mondja, hogy miért.

„Az állam szempontjából nincs jobb hitelező, mint a saját lakossága. A legfontosabb előny, hogy a pénz – a tőke és a hozam is – leginkább itthon marad: a hazai gazdaságban költik el végül, ebből adóbevétel származik és munkahelyek keletkeznek. Mára eljutottunk oda, hogy az államadósság több mint ötödét, nagyjából 21 százalékát a magyar lakosság tartja a kezében.”

Mindez igaz, bár persze az egy részletesebb vizsgálatot igényelne, hogy a magyar lakosság jelentős állampapírvagyonnal rendelkező része a hozamokat milyen mértékben pumpálja vissza a reálgazdaságba és milyen mértékben tartja továbbra is megtakarítási eszközökben, de mivel az interjú szerint az, hogy a kamatok a gazdagokhoz mennek, csak a baloldali sajtó ármánya, így azt gondoljuk, hogy legalábbis a kérdező nem osztja ezt a véleményt.

Bugár Csaba ebben nem foglal látványosan állást, de elmondja, hogy az ügyfeleknek is vannak a hozamon túli előnyök is. Így az, hogy az állampapíroknál nincs kamatadó, az ügyfelek számos futamidő közül választhatnak, és az állampapír bármikor eladható. Mindez tagadhatatlan, nehéz lenne megkérdőjelezni, hogy a lakossági állampapír szinte verhetetlen volt mostanában, valóban fontos eleme volt a portfóliónak. Igen ám, de ha ma rámegyünk egy állampapírpiaci hozamokat felsoroló oldalra, azt látjuk, hogy igazán jól már csak a babakötvénnyel lehet keresni (természetesen a most elérhető papírokra gondolunk, a PMÁP mesés tavaszi hozamai járnak a régi tulajdonosoknak):

Nem véletlen, hogy Bugár Csaba szerint is népszerű a „baba”, lássuk a számokat! Évente nagyjából kilencvenezer gyermek jön Magyarországon a világra. Az állam mindegyiküknek virtuális számlát hoz létre, amelyen 42 500 forint van. A virtualitásból a számla akkor lép ki, amikor a szülők megnyitják a kincstári Start-számlát. Idén kiemelkedően magas, 20,6 százalék a kamat (tavalyi átlagos infláció plusz 3 százalék). Jelenleg 391 ezer kiskorúnak kamatozik nálunk a pénze, összességében 350 milliárd forint értékben.

Az elnök hitet tesz a nyugdíj-előtakarékosság fontossága mellett, de beszél olyan, szintén a kincstár szervezésében zajló lehetőségekről is, mint a bölcsődei térítés vagy a vidéki otthonteremtési program, de szóba kerül az is, hogy január közepén megszűnik az Ügyfélkapu régóta alkalmazott formája, helyette az Ügyfélkapu+ és a Digitális állampolgárság program, röviden a DÁP lép.

Mindezt az elnök üdvözli, mert a kétfaktoros azonosítás miatt nő a biztonság, másrészt több szolgáltatás is elérhető lesz mobiltelefonon.

Idén nyolcezer beadványt regisztráltunk, az első kifizetések a közelmúltban indultak.