Azeri gázt vesz a legnagyobb szlovák gázvásárló, orosz–ukrán szempontból is lehet jelentősége

Két nagyon izgalmas nemzetközi gázpiaci hír jelent meg egyetlen nap alatt. A legnagyobb szlovák gázvásárló, az SPP megállapodást írt alá azerbajdzsáni gáz egyelőre kisebb mennyiségű vásárlásáról – írta a Reuters. Az eladó a Socar azeri cég lenne. Az osztrák OMV pedig azt jelentette be, hogy 230 millió eurót követelhet az orosz Gazpromtól, mert az korábban nem teljesített megfelelően, és az OMV hozzátette, ő norvég és LNG-s forrásokkal erősítene.

Jó ez nekünk?

Látszólag ezekhez nekünk nincs sok közünk, és első ránézésre ezek nem az orosz gázipar pozíciójának javulásáról szóló hírek. Közben a piacon van egy olyan értelmezés, hogy semmi sem az, mint aminek látszik. A szlovák gázüzletben nem magyarok fújják a passzátszelet, ellentétben az olajjal, ahol a Mol-tulajdonú Slovnaft birtokolja a pozsonyi olajfinomítót. De mégis nagyon fontos ez a hír, leginkább azért, mert beleillik egy pár hete terjedő pletyka érvrendszerébe. Az energiapiaci híresztelés akkor arról szólt, hogy

bár Ukrajna és Oroszország a háború miatt aligha tudna megállapodni az év végén lejáró gázszállítások meghosszabbításáról, de azért mindenki keresi a megoldást.

Moszkva amúgy kijelentette, hogy a szomszédjával folytatott háború ellenére is hajlandó lenne folytatni a gázszállítást Ukrajnán keresztül, Kijev azonban nem hajlandó tárgyalásokat folytatni az orosz gázexport kiszolgálásáról.

A pletyka szerint erre a helyzetre az lehetne a megoldás, ha Ukrajna a jövőben úgy kapna pénzt a gázszállításért, hogy nem orosz gázt szállít, nem oroszokkal egyezkedik, hanem azerit. De továbbra is megmaradna Szlovákia ellátása a Testvériség gázvezetéken keresztül, vagyis valójában mégis Ukrajnán keresztül jöhetne a gáz.

Persze, ha így lenne, akkor utána jönnének a találgatások. Van-e olyan, hogy azeri szállítás orosz jóváhagyás nélkül? Ha Azerbajdzsán ad el gázt Szlovákiának, az valóban azeri föld alól kitermelt gázmolekula lesz, vagy egy úgynevezett földrajzi swappal, geográfiai alapon elcserélik a felek a gázt? Lehet-e olyan, hogy Azerbajdzsán több EU-s vevőt szolgál ki, de váratlanul Azerbajdzsán gázt kezd vásárolni Oroszországtól? Hát, majd meglátjuk.

Puhatolóznak

A cikk szerint mindenesetre Szlovákia fontolóra veszi a hosszabb távú megállapodás lehetőségét a Socar azeri céggel. A hírek ma még hangsúlyozottan arról szólnak, hogy az nem Ukrajnán keresztül történne, Szlovákia vizsgálja, hogy mivel válthatja fel az eddigi beszállítási útvonalat, ha az orosz szállítás valóban leáll Ukrajnán keresztül.

„A keleti vezetéken keresztüli gázszállítás leállásának nagy kockázata miatt intézkedéseket teszünk annak érdekében, hogy ügyfeleink biztonságos gázellátását garantáljuk”

– mondta Vojtech Ferencz, az SPP vezérigazgatója.

Vagyis a szlovákok elvileg nem az ukrán vonalon szeretnének szállítani, hanem délről (Törökország, Bulgária, Szerbia, Magyarország útvonalon), de ezt a piac nem tartja reálisnak, mert valójában az a cső tele van, le vannak kötve a szállítási kapacitásai, itt nincs helye további szállításoknak. Emellett egy német–cseh útvonal is felmerült Szlovákia kiszolgálására. Ugyanakkor ezek drágák, és a szlovák cégvezető érveiben is előkerült az, amit a magyar politikusok és energiások szoktak mondani, vagyis az, hogy az alternatív útvonal költségei megugranak.

„Ha a vállalat elveszítené az orosz szállításokat, és a teljes szükséges mennyiséget más forrásból vásárolná, az legalább 140 millió euróval többe kerülne”

– mondta az SPP-főnök.

A másik ügyben, vagyis amikor az OMV látványosan összeveszett a Gazprommal, még nehezebben látszik, hogy miként segítené az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást. Ugyanakkor a piacon terjed egy olyan rosszindulatú vád, hogy az oroszok és az osztrákok még a hidegháborúból datálódó üzletei is olyanok, hogy sokszor mást mondanak a szájak és mást csinálnak a kezek.

A piac szereplői ezúttal arra emlékeztetnek, hogy amennyiben Ausztria azeri vagy kazah gázt szerez be az orosz helyett, akkor Ukrajnának nincs annyira oka lezárni a vezetékeit. Aztán, hogy azok a bizonyos molekulák végül honnan jönnek, nem biztos, hogy végül megtudjuk.