Feleannyi lakás épül Magyarországon, mint amennyinek kellene, de azok legalább jó drágák
2024. november 5. – 09:45
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette a friss lakásépítési adatokat. 2024 I–III. negyedévében 8709 új lakás épült Magyarországon, 19 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, ez 2,3 százalékkal maradt el a 2023. I–III. negyedévitől, de ebben az adatban legalább már a trend kedvező, a harmadik negyedév már növekedést mutat.
Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés a megyei jogú városokban ugyancsak 15, a többi városban 30, a községekben 16 százalékos volt a 2023. I–III. negyedévihez képest. Budapesten a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
„A friss adatok nem okoztak meglepetést. A csökkenés az átadott lakások és a lakásépítési engedélyek számában is várható volt a korábbi adatok alapján”
– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az új lakások iránti kereslet viszont a 2019-es és 2021-es két számjegyű bővülés után ismét jelentős, 26 százalékos növekedést mutat. A szakember szerint
az új építésű lakások négyzetméterára november elején Budapesten 1,38 millió forint volt, ami 6 százalékos drágulást jelent tavaly októberhez képest.
A fővároson belül messze a XIII. kerületben a legnagyobb az újlakás-kínálat, több mint 1000 lakóingatlan eladó, mégpedig majdnem 1,5 millió forintos átlagos négyzetméteráron. Jelentős még a kínálat a III. és a XIV. kerületben, ahol 1,4 és közel 1,3 millió forintos átlagár a jellemző. A legdrágább fővárosi városrészek közé az I., II. és a XII. kerület tartozik, ahol 2,8-2,9 millió forintba kerül átlagosan egy négyzetméternyi új lakás.
Emellett öt vármegyeszékhelyen – Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Veszprémben és Zalaegerszegen – is már 1 millió forint feletti átlagról beszélhetünk. E szint közelében van Székesfehérvár és Győr, a maga 999 és 934 ezer forintos összegével” – fogalmazott Balogh László.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az adat azt jelenti, hogy
az idei évben várhatóan csak mintegy 15 ezer új lakás épül – szemben az optimálisnak tartott legalább 30 ezerrel.
Ez egyértelműen drágítja a lakhatást, különösen azokon a területeken, ahol magas a kereslet a lakásokra – mint a fővárosban, illetve a nagyobb városokban.
A kevés új épülő lakás több tényezőre vezethető vissza: egyrészt az általánosan gyenge és bizonytalan gazdasági helyzet eltántorítja a háztartásokat egy ilyen jelentős elköteleződést és magas költséget – esetleg nagymértékű hitelfelvételt – igénylő döntéstől. Másrészt a kedvezőtlen környezetben a fejlesztők is kivárnak, a beruházásokat nem indítják el vagy lassítják, tekintettel arra, hogy nem látják, hogy mennyire lesz kereslet a megépített lakásokra.
Érdekesség ugyanakkor, hogy az épített lakások egyre nagyobbak: a harmadik negyedévben megépült lakások átlagos mérete 106,3 négyzetméter volt, ami mintegy 7 négyzetméterrel haladja megy az egy évvel korábbit.
