Az új pénzügyi trend: vedd meg most, fizess később, kamat nélkül!

Az elmúlt öt év talán legizgalmasabb nemzetközi fintech újdonsága volt a BNPL, vagyis a buy now pay later koncepció, azaz a vedd meg most, de fizess később! A legfejlettebb nyugati országokban bizonyos generációk, illetve adott termékkörök körében a vásárlásoknak már az ötöde így történik.

Erről a BNPL-piacról szól a cikkünk, aminek az az apropója, hogy a mi régiónk, vagyis a kelet-közép-európai térség vállalati BNPL-piacán egy magyar cég, a PastPay a legerősebb játékos, és ez a cég most egy 12 millió eurós (4,7 milliárd forint) finanszírozási kört zárt. Nyugaton már elég elterjedt ez a szolgáltatás, az ottani cégek idővel ebben a régióban is megjelenhetnek majd, és itt is vannak növekvő versenytársak, a piacvezető magyar vállalatnak viszont még van tere növekedni.

Részletre vásárlás, de nem hitel. Mi az?

De miről van szó? Az új szolgáltatásnak van egy magánembereket megcélzó (Business to Customer, B2C) és egy cégekre fókuszáló (Business to Business, azaz B2B) ága is.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban? A 25 éves Péter bemegy a sportcipőket értékesítő boltba, meglát egy 100 ezer forintos sneakert. Nagyon tetszik neki, de azért ekkora összeget nem szívesen csengetne ki. Van azonban egy olyan lehetősége, hogy nem kell azonnal fizetnie, elég lesz kéthetente, négy részletben rendezni a cechet, és az ár egy fillért sem emelkedik, vagyis négyszer 25 ezer forintot kell majd fizetnie. Na, ez már jobban tetszik Péternek, sőt, elgondolkodik, mi lenne, ha egy még jobb cipőt, a 120 ezreset venné meg, hiszen a négyszer 30 ezer forint is belefér, az sem olyan drámai.

Ugyanennek a BNPL-műfajnak van egy vállalati szegmense is. A balatoni Jegesmedve Fagylaltbár tulajdonosa elmegy a fő beszállítójához, vesz fagylaltport, tejszínt, kesudiót és rum aromát. Távozik a pénztártól, de ezt a sokféle alapanyagot csak egy hónap múlva fizeti ki, amikor már van pénze, mert eladta az alapanyagokból készített finom fagyikat.

A BNPL-szolgáltató a vállalati vevő helyett fizetett, de a fagyizó majd halasztott fizetéssel, akár részletekben is teljesíthet, itt is úgy, hogy neki ez nem kerül semmibe.

A magánembereket, de a cégeket megcélzó modellben is, minden szereplőnek van egy jól azonosítható érdeke. A magánember fizetési könnyítést kap, bátrabban tud vásárolni, és ez a „halasztott fizetés” neki semmibe nem kerül. Az értékesítőhely pedig abban bízik, hogy ezzel a pénzügyi segítséggel megnő a vásárlók fogyasztási kosara, a vevők majd bátrabban vásárolnak. Ezért a bolt még díjat is hajlandó fizetni a BNPL-cégnek, amely nagyjából havi 1,5-3 százalékért nyújtja ezt a szolgáltatást.

És a vevő tényleg nem fizet semmit? Hivatalosan nem, aztán azzal, hogy kapott egy rejtett vásárlásösztönzést, vagy azzal, hogy a bolt eleve beépítette a BNPL-t a magasabb árába, lehet, hogy mégis.

Fontos tudni, hogy itt tényleg nem hitelről van szó, vagyis ez nem egy magas THM-ű (teljes hiteldíjmutató) hitel, hanem egy szolgáltatás, aminek díja van.

Az eladó többet tud eladni, a vásárló többet tud venni, a szolgáltató pedig díjat kap – mindenki jól jár. Legalábbis elsőre, mert utána jönnek majd az olyan finomságok, hogy nem bukkannak-e fel csalók, akik negyedáron elviszik a sneakert vagy a fagyiport, de később már nem fizetnek, felszívódnak és nem lehet beszedni az ár fennmaradó részét.

Ahogy beszélünk erről az üzletről, tényleg sokféle fogalom juthat eszünkbe. Mi ez, áruhitel, halasztott fizetési lehetőség, faktoring? Valójában mindegyik, de talán azért mégis a leginkább faktoring, mert az áruhitelnél a vásárló van kapcsolatban egy pénzügyi szolgáltatóval, itt pedig az eladó.

Ha a vevő később, részletekben fizethet, az nagyon a hitelre emlékeztet. De akkor a BNPL miért nem áruhitel? Fontos, hogy itt tényleg nincsen kamat, a szolgáltató nem is a vevővel van kapcsolatban, hanem az eladóval. Igen, a klasszikus áruhitelek esetében is volt olyan termék, ahol a teljes hitelíjmutató 0 százalékos volt, vagyis az eladásösztönzés céljából az értékesítő átvállalhatta a hitelfelvevő klasszikus terheit, de ebben a termékben a nulla kamat az alapjellemző.

A régiót vezető magyar cég

Réti Bálint, a PastPay társalapítója és operatív igazgatója elmondta a Telexnek, hogy ők csak céges vevőkkel foglalkoznak, de nem velük szerződnek, hanem az értékesítőkkel.

A céges vásárlók akár 15–90 napos, meghosszabbított fizetési határidővel is vásárolhatnak, de az eladó rögtön a megrendelés teljesítése után megkapja a számla ellenértékét. Ezt kell finanszíroznia a PastPaynek.

A sztoriban több társaság neve is felbukkan, az eredeti hazai cég (PénTech) öt és fél éve fintechként indult, de magához a BNPL-szolgáltatáshoz egy új céget is alapított, amely a Magyar Nemzeti Banktól pénzügyi vállalkozásra is engedélyt kapott, de van a csoportban egy lengyel pénzügyi vállalkozás is, ahonnan az európai piacokon terjeszkedik a csoport.

Jelenleg hét országban, Magyarországon, Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Olaszországban, Szlovákiában és Romániában szolgáltat a csoport, de vevőt akár 21 különféle országból is tud kezelni. A szolgáltató szempontjából ilyenkor az a lényeg, hogy olyan országból érkezzen a vevő, ahol elérhetők olyan adatbázisok, amelyek segítik azt az 1-2 másodperces folyamatot, amivel felmérhető egy vevő kockázata, vagyis az, hogy átvállalható-e tőle a fizetés, meg fogja adni, nem fog kámforrá válni.

Maga a modell innentől viszonylag egyszerű, az eladó (akár online, akár offline bolt) van kapcsolatban a BNPL-céggel, amely olyan, mint egy faktoringcég, azaz követelésvásárló, de ezt a feladatot nagyon gyorsan, digitálisan, valós időben, felhasználói élménnyel végzi, és így már BNPL néven futhat.

Ma még nem hallunk ilyen kérdéseket a boltokban, hogy kártyával, készpénzzel vagy halasztva szeretnénk-e fizetni, de lehet, hogy nemsokára már igen. Hiszen, ha ez egy nagyon előnyös, jól ismert szolgáltatás lesz, a vevők kérhetik, az eladók pedig saját érdekükből már nem hagyhatják ki. Olyan ez, mint a balatoni lángosos, aki bár utálja a bankkártyás fizetéseket, mert magas a díj, zsíros a keze a kártyaleolvasóhoz, de ha egy nap már a harmadik család fordul vissza, amikor azt hallja, hogy csak készpénzzel lehet fizetni, előbb-utóbb mégis szerez egy kártyaterminált.

A PastPay mindenesetre most 170 kereskedőnél van jelen, ilyen a MediaMarkt, a Cerbona, de van tüzépes ügyfél is, illetve a régió legnagyobb virágpiaca, amelynél fizikaibb üzletet nehéz elképzelni.

A céges vásárlók pedig már 15 ezer alkalommal vásároltak halasztott fizetéssel, ehhez a PastPay több mint 33 millió euró összegű finanszírozást nyújtott.

AI szűri a csalókat?

Akár lakossági, akár vállalati szolgáltatásról van szó, nagyon lényeges a kockázatkezelés, a csalásszűrés. A PastPaynek ez a minősítési megoldás az erőssége, valós időben, teljesen automatizáltan, AI segítségével a vásárlás pillanatában fel tudja állítani a BNPL-keretet az adott vevőre nézve. Ha ez jól működik, az nagy előny, gondoljunk egy banki hitelminősítés jóval hosszabb folyamatára.

A cég mindenkiről készít egy KYC (know your customer) profilt, próbálja megállapítani, hogy mennyi baj lesz az ügyféllel. Később a behajtásban vannak automatikus lépések, emailek, sms-ek, de egy idő után jogi útra kerül a követelés. Mint hallottuk, a kockázati profilban nagyon eltérők az államok, a németek tényleg megbízhatók, az olaszok lassan fizetnek, de jellemzően nem akarnak csalni, csak komótosak, keleten vannak rizikósabb piacok is, éppen ezért a szolgáltatást nem elég lefordítani, a nemzeti sajátosságok szerint testre is kell szabni.

Ács Zoltán, az MBH Fintechlab ügyvezetője abban bízik, hogy ez az üzlet most indul be igazán. Az MBH-csoporthoz tartozó MBH Fintechlab volt a PénTech első külső befektetője, de a bank amolyan hitelező is, vagyis részben ő állja ennek az üzletnek a jelentős finanszírozási igényét.

Többen is úgy fogalmaztak nekünk, hogy azért érdekes a fintech piac, mert sokszor lehet azt tapasztalni, hogy a lakosságot megcélzó appok nagyon fejlettek, a legnagyobb cégek egyedi kiszolgálást kapnak, de középen, a kkv-k kicsit mostohák, rosszabb szolgáltatásokat találnak csak.

Nyugaton persze bőven vannak ilyenek, Ács Zoltán szerint a világ BNPL-piaca az Egyesült Államokban a legprofibb, és onnan is érkezett. Ott a szolgáltatók elsősorban a fiatalokat célozták meg, az amerikai hitelkártyapiacon ugyanis nagyon fontos a credit history, vagyis a hiteltörténet, de ha valaki olyan fiatal, hogy ilyenje még nem nagyon lehet, akkor neki izgalmas lehet a BNPL.

Magyarországon érdekes módon nem is annyira a kor, hanem a végzettség a meghatározó abban, ki nyúl a BNPL-szolgáltatásokhoz. Minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál tudatosabb, nem fél annyira az adósságcsapdától. Egy fejlett ország Z generációjában már majdnem a vásárlások negyedénél használnak ilyen halasztott fizetést.

Most még lehet erősödni

Az amerikai piacról még az ágazati bontást is ismerjük, a BNPL elterjedtsége a ruházat, illetve az elektronika esetében 40-40 százalék, bútorvásárlásnál 32, háztartási gépeknél 29, de még a kozmetikumoknál is 22 százalék. Az Egyesült Államokban a lakosság körében az Affirm nagyon népszerű, a B2B-piacon pedig az amerikai Stripe, egy 50 milliárd dollárt érő gigantikus játékos nagyon erős, az ő megoldását Billie-nek hívják. A szakmabeliek szerint ennek még kell egy-másfél év, amíg ideér, addig lehetne erős piaci részesedést fogni.

Az amerikai piac után fejlettségben két európai éllovas jön, az Egyesült Királyság, illetve Svédország. Majd Délkelet-Ázsia következik, a kontinentális Európa nyugati része (Németország, Hollandia) most jön fel, de a régiónk még nagyon csíraállapotban van.

A B2B-ben a régióban a PastPay egyértelműen a legerősebb, igaz, vannak olyan hagyományos faktoringcégek például Lengyelországban, amelyek megpróbálnak belépni erre a piacra.

Ács Zoltán szerint ugyanakkor az egész régióban megmozdult valami. A B2C piacon a legnagyobb európai játékos a svéd Klarna, amely mesterséges intelligencia alkalmazásában is élenjáró, de jellemző rá, hogy mindig nagyon óvatosan lép be egy új piacra, előbb letapogatja, hogy ott mire kell figyelni. A LeanPay egy szlovén versenyző, és mint azt Miša Živić, a LeanPay társalapítója és ügyvezetője bejelentette, éppen a magyar Lead Ventures az egyik befektető.

A török Param csoport is vett régiós céget, a cseh Twistót. Vannak továbbá olyan B2C-szolgáltatók, amelyek már nyújtanak szolgáltatást, ilyen az InstaCash, az IzzyPay, a PaySome, illetve az Erste EasyPay, igaz, utóbbi azért korlátozottabb, a hitelkártyához van kapcsolva, de a hitelügyintézés itt is megspórolható.

Honnan jön a pénz? És mire?

Ami pedig a finanszírozási kör részleteit illeti, a Balog Ádám volt MKB-vezér, a jegybank volt alelnöke és az NGM egykori helyettes államtitkára által vezetett Platina Capital fogta össze a folyamatot. Beszállt még

• a már korábban is befektető, anyabankján keresztül a Mészáros-birodalomhoz köthető MBH Fintechlab;
• az Advance Global Capital;
• a Quantic Financial Solutions;
• a Cápák között műsorból ismerős Balogh Péter által fémjelzett STRT Holding; és
• a BNL Start Partners mint intézmény;
• de olyan neves magánbefektetők is csatlakoztak, mint az amerikai unikornisalapító Jared Schrieber, aki több mint száz cégben befektető, és ideköltözött Magyarországra; vagy
• az európai fintech piac egyik legismertebb alakja, Mark Ransford.

A befektetési kör után az alapítóknál maradtak a menedzsmentjogok, de a befektetőknek is van vétójoguk.

Berényi Benjamin, a PastPay társalapítója és ügyvezetője szerint ha egyszer majd megérkezik a kelet-európai piacra egy tőkeerős, nagy játékos, ő majd a pénzügyi ereje folytán gyorsan terjeszkedhet, a PastPaynél külső forrásból lehet gyorsítani. A frissen beáramló tőkét részben a termékportfólió bővítésére és új piacok meghódítására fogják használni, illetve a finanszírozásra.

A cég ma még veszteséges, hiszen agresszívan költ, minden bevételt a növekedésre fordít, hogy gyorsan tudjon bővülni, de 2025-től szeretnének már termőre fordulni.

A jelenlegi befektetési körnek köszönhetően a cég évente több mint 300 millió euró értékben szeretne számlákat finanszírozni.

Lecsaphat a szabályozó

A jövő szempontjából nagyon izgalmas, hogy merre megy a szabályozás. A BNPL ugyanis eddig azért is tudott ilyen hatalmas növekedést elérni, mert többnyire szabályozatlan volt, illetve a lengyel, osztrák, ciprusi, luxemburgi olasz vagy brit piacon olyan szabályozási kivételekkel operált, amik lehetővé tették, hogy az ilyen szolgáltatások kikerüljenek a fogyasztói hitelekre vonatkozó szabályok alól. Ez azonban hamarosan megváltozhat, ugyanis az uniós jogalkotók politikai megállapodásra jutottak a Consumer Credit Directive 2 (CCD2) ügyében.

Az új szabályozás célja, hogy erősítse a fogyasztóvédelmet, csökkentse a bedőlt követelések okozta veszteséget. A módosított irányelv várhatóan 2025-ben hatályba lép, ami számos jelenlegi BNPL-termék átalakítását vonhatja maga után.