Mibe tegyem most a pénzem? Egzotikus befektetési lehetőségek a miniválság után

Augusztus első napjaiban sokan megrémülhettek, hiszen a tőzsdék intenzíven, olykor két számjegyű mértékben is estek. Ám a válság nem vált tartóssá, sok éhes befektető hamar vásárlási lehetőséget is látott az eső piacon. Ugyanakkor, amikor az addigi sztárpapírok, elsősorban az amerikai big tech világ legjobbjai nagyon megtorpantak, az elemzők azt is mérlegelni kezdték, hogy melyek lehetnek azok a papírok, amelyekre eddig kevesebb figyelem hárult, de talán érdemes megvizsgálni őket jobban is.

Természetesen a magyar kisbefektetők felé fontos azonnal jelezni, megfelelő kockázatkezelés, diverzifikáció nélkül egyetlen általunk kevéssé ismert niche-piacra sem érdemes túl nagy tétet tenni, de elemzői anyagokat elolvasva azért be tudunk mutatni négy olyan piacot, amelyek korábban aligha voltak az ajánlások fókuszában, most azonban előkerültek. Ezek pedig Ausztrália, Kína, az óceánjáró hajókat üzemeltető vállalatok és a régiós bankok.

Ausztrália: vonzó kötvények

Amikor nyári olimpiát rendeznek, talán egy kicsit jobban figyelünk Ausztráliára, mert ez a nemzet fantasztikus a sportban. Párizsban is 18 arannyal a negyedik lett az éremtáblázaton, pedig 27 milliós lakójával csak az 54. legnagyobb a világon, ami lakosságarányosan is szép teljesítmény.

Ugyanakkor ausztrál befektetésekről alighanem elég ritkán hallunk. Pedig Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára szerint

az ausztrál kötvénypiac például nagyon ígéretes.

Az ausztrál befektetések visszatekintő hozama is átlagosan két számjegyű volt, de tekintsünk inkább előre, és első körben nézzük meg a makroadatokat. Ausztrália hitelminősítése az egyik legmagasabb a világon – az S&P szerint még az Egyesült Államoknál is stabilabb, AAA besorolású. Adósságállománya csak a GDP 22 százaléka, egy főre jutó, évi 61 ezer amerikai dolláros GDP-je pedig közelíti az Egyesült Államok évi 62,8 ezer amerikai dolláros értékét.

De melyek lehetnek a jó papírok? Itthonról nyilván nehezebb konkrét ausztrál cégeket elemezni, de a regionális szinten meghatározó bankjaikat és a globális szinten is fontos játékos nyersanyagcégeiket érdemes kiemelni, azoknak is a kötvényeit, ha ugyanis ezeket visszafizetik a stabil cégek, akkor előre is tudunk már kalkulálni. Kezdjük két banki kötvénykibocsátóval:

• A Macquarie Group LTD egy 25 országban működő pénzügyi szolgáltató, amely komoly növekedési lehetőségek előtt áll, és kiemelkedő hitelképességgel rendelkezik. Banki kötvénye 2034-es lejárattal, 5,887 százalékos kamatozás, illetve 5,6 százalékos lejárati hozam mellett érhető el.
• A kétszáz éve alapított Westpac Banking 2033-as lejáratú kötvénye még vonzóbb, 6,82 százalékos kamatozású.

A nyersanyag-kitermelés a zöld befektetések felfutásának korában nem a legszexibb ágazat, ezek a cégek gyakran szennyeznek, kizsákmányolják a környezetet – aki viszont nem veszi figyelembe ezt a szempontot a befektetésnél, az a legjobb mutatóval rendelkező cégeket Ausztráliában találja.

Ausztrália a világ egyik vezető bányászati nagyhatalma, amely többek között jelentős mennyiségű aranyat, ezüstöt, platinát, palládiumot és rezet exportál. Ebben az ágazatban két olyan céget érdemes fontolóra venni, amelynek az előzőekhez hasonlóan dollárban is 6 százalékos kamatozású vállalati kötvénye van. Az első a világ második legnagyobb fémipari és bányászati vállalata, a brit-ausztrál Rio Tinto. Mellette Ausztrália a világ egyik legnagyobb aranytermelője, így a második tippünk, a Nyugat-Ausztráliában és Alaszkában is tevékenykedő Northern Star Resources.

Az elfelejtett óceánjárók

Mint az amerikai befektetési szaklap, a Motley Fool cikke is idézi a nagy óceánjáró utakat szervező cégek papírjai máig a Covid legnagyobb vesztesei közé sorolhatók. Viszont a nagy társaságok, így az egyaránt a New York-i Értéktőzsdén jegyzett Royal Caribbean, a Carnival Corporation, illetve a Norwegian Cruise Line úgy zuhantak folyamatosan még az elmúlt években is, hogy a szolgáltatások iránt a kereslet mára visszaépült, sőt, egyes cégeknél a foglalások már minden idők legmagasabb szintjét érik el.

Ugyanakkor az idézett elemzés mégsem elsősorban ezekre az óriási társaságokra fókuszál, hanem arra, hogy a túladott papírok mellett olyan új szereplő is jelentkezett a piacon, amely a megzavarodott ágazatban sikerrel tudott betörni. Idén május 1-jén debütált a New York-i Értéktőzsdén a Viking, egy 1997-ben alapított körutazási társaság, amely a kisebb folyami hajóutakra koncentrál, és részvényei eddig igen jól teljesítenek. (A cég Magyarországon leginkább azzal került be eddig a köztudatba, hogy az ő egyik hajójuk okozta a Hableány hajókatasztrófát Budapesten.)

Május óta a Viking részvényei már 30 százalékot erősödtek, így 2024-ben ez a legjobb körutazási papír.

A Viking más, mint a többi: a nagy tengerjáró hajókkal foglalkozó társaságok körülbelül kétharmad részt a Karib-térségre összpontosítanak és bármilyen utast örömmel fogadnak. Ezzel szemben a Viking a folyami sétahajózásra, valamint Európa és a Földközi-tenger térségének célpontjaira, csak kisebb utascsoportokat céloz meg, folyami hajói kétszáznál kevesebb, óceánjáró hajói négyszáznál kevesebb férőhelyesek.

De talán a legfurcsább a cégben, hogy gyerekeket nem enged fel a fedélzetre, inkább a fizetőképes nyugdíjas korúakra, de legalábbis az 55 évesnél idősebbekre koncentrál. Körutazásai emellett mindig all-inclusive jellegűek, és nem kínálnak alternatív éttermeket vagy kaszinókat, amelyek másoknál mintha többletbevételt, igaz az utasok szempontjából többletkiadást jelentenek.

Úgy tűnik, hogy ezzel a stratégiával a Viking felad egy jövedelmező bevételi forrást, amelyet a társai élveznek, de mégis ez a cég dolgozott tavaly a legnagyobb, 17 százalékos haszonkulccsal az ágazatban. A Vikingnek ma még kevesebb mint 100 hajója van, de 2026 vége előtt 18 új folyami hajót, 2028 vége előtt pedig 6 új óceánjárót tervez bevonni a flottába. Ez persze egyszerre növekedés, egyszerre kockázat, hiszen elég magas lesz a cég adósságszintje, ugyanakkor a Viking vezetése azt mondja, hogy a prémium körutazás gyorsabban növekszik majd, mint az egész iparág.

Újra Kína

2024 augusztusában elég csúnya képet fest a kínai részvénypiac, de a makrogazdasági adatok sem. Miközben kétszámjegyű visszatekintő hozamokat látunk a nagy amerikai és európai tőzsdéken, Kínában ugyanezeket a változásokat mínusz előjellel jegyezhetjük.

Ugyanakkor Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója szerint nem lenne bölcs dolog szem elől téveszteni a világ második legnagyobb gazdaságát, még akkor sem, ha a befektetők egyelőre visszavonulót fújtak. Innentől kezdve ugyanis szerinte már a kontrollált stabilizáció időszaka következhet Kína számára. Ennek több eleme van, az egyik az ingatlanszektor dominanciájának, kitettségének a csökkentése, hiszen a mínusz elég jelentős részben az ingatlanlufinak volt köszönhető. Emellett továbbra is nemzetgazdasági cél a magasabb színvonalú gyártás és a belső fogyasztás élénkítése.

„Eltartott egy ideig, amíg a befektetők alkalmazkodtak ehhez a változáshoz, de a hangulat kezd helyreállni, még ha alacsony szinten is. Ahogy az áruk és szolgáltatások iránti kereslet fokozatosan javul, úgy normalizálódik a kínai gazdaság is”

– mondta Al-Hilal István, akinek értékelése szerint a szakpolitikai változások kezdik meghozni gyümölcsüket a kínai gazdaság bizonyos szegmenseiben. A legnyilvánvalóbb példa a feldolgozóipar, illetve a fogyasztás, amelyek miatt Kína a mélyrepülése után talán ismét vonzó lehet a befektetőknek. Eközben azért továbbra is sok a kockázat: arra például semmi esély, hogy bármilyen kimenetelű is lesz az amerikai elnökválasztási eredmény, utána ne maradjon probléma az amerikai-kínai kereskedelmi adok-kapok.

Az európai bankok

Végül pár szót az európai, elsősorban a kelet-európai bankokról, amelyekről többször írt az Equilor brókercég is ajánlásaiban. A történet röviden arról szól, hogy az amerikai bankok értékeltsége az elmúlt években jelentősen az európai szektortársak fölé emelkedett, de aztán volt egy nagy felzárkózás. Például a görög bankok (az Alpha Bank, az Eurobank, a National Bank of Greece és a Piraeus Bank) eredménye és tőkehelyzete javult, de az értékeltségük még ennél is sokkal jobban, 2023-ban 50 százalékkal emelkedett.

Az európai bankokon belül azonban a kelet-közép-európai bankok értékeltsége még mindig el van maradva, nemcsak az amerikai, de az európai bankokhoz képest is, miközben meglepő módon a keleti bankok (elsősorban a magyar és a lengyel bankok) stabilabb mutatókkal rendelkeznek, mint a német vagy a francia bankok.

Ha igaz az a várakozás, hogy 2024-2025-ben a régiónk növekedése gyorsabb lesz, mint Nyugat-Európa GDP-bővülése, akkor van esély arra, hogy a tőzsdén jegyzett kelet-közép-európai bankok mutatói javulnak. Mindenesetre a régió legjobb, tőzsdén is elérhető bankjai (a magyar OTP, a lengyel PKO és Bank Polska Kasa Opleki, vagyis a PEKAO) a legtöbb elemzőnél továbbra is vételre javasoltak.