József véletlenül túl sok babakötvényt vett, azóta várja vissza a pénzét

József a legmagasabb kamatozású, de csak limitált elérhetőségű magyar állampapírból, a Babakötvényből szeretett volna vásárolni. Az új szabályok engedte maximumot, vagyis 1,2 millió forintot kívánt jegyezni. 2024. február 13-án a Mobilkincstár rendszeren keresztül meg is próbált 1,2 millió forint névértékű 2042/S jelű babakötvényt venni, de még február 16-án is „várakozó” volt a tranzakció státusza a Mobilkincstár alkalmazásban.

Ezért február 16-án elindított egy újabb, ugyanilyen névértékű tranzakciót. Majd egyszer csak a korábbi tranzakció (február 14-i értéknappal) és az újabb is (február 16-i értéknappal) is jóváíródott. Mindez valóban ellenkezett az ismert szabállyal, miszerint 1,2 millió forint ennek az értékpapírnak az éves vásárlási limitje.

Február 27-én (azaz 11 naptári nappal később) a rendszer jelezte József számára, hogy a második vásárlással megvett papírokat kényszerértékesíti.

Azóta zárolva

Amikor József megkeresett minket, zárolás alatt volt 1 218 912 forintja. Ha erre a zárolt összegre kattintott, akkor a „felhasználás” ikon aktív volt ugyan, de ténylegesen nem tudott tranzakciót, utalást kezdeményezni az összeggel.

Kereste az ügyfélszolgálatot is, de ott nem tudták megmondani, hogy mikor és hogyan utalják majd vissza az összeget, vagy hogyan lehetne azt áttenni a főszámlájára. Annyit mondtak, hogy tájékoztatást fog kapni a számlát nyitó szülő.

Megkerestük az Magyar Államkincstárt, amely gyorsan válaszolt. Mint ahogyan az ilyenkor lenni szokott, a konkrét ügyben vagy ügyfélről nem kaphattunk tájékoztatást, de általánosságban megtudhattuk, hogy 2024. február 13. napjától a Start-számlára történő, természetes személy általi befizetések összértéke egy naptári évben nem haladhatja meg az 1,2 millió forintot, és „a Kincstár köteles minden olyan intézkedést megtenni, mely a jogszabályi előírások maradéktalan betartását biztosítja”.

A kincstári tájékoztatás szerint „a Start-számlára vonatkozó befizetési korlát ügyfél általi túllépése esetén, a jogszabályszerű állapot helyreállítása érdekében a Kincstár jogosult a befizetési korlátot meghaladó névértékű állampapírt kényszerértékesíteni az adott, befizetési korlátot túllépő, érintett állampapír vásárlásakor érvényes eladási árfolyamon”.

„A Kincstár a jövőben élesíti a befizetések mértékének korlátozására vonatkozó fejlesztését, ami már automatikusan védeni fog a túlfizetések ellen.”

Vagyis olyan gyorsan változhatott a jogszabály, hogy a kincstári rendszerek még nem tudták maguk limitálni a befizetéseket, aki így túllépte az 1,2 milliót, még ha nem szerette volna is, annak a papírjait kényszerértékesíteni kellett.

Hogy kapja vissza a pénzét az ügyfél?

Mindez érthető, de miért nem jut a pénzéhez az ügyfél? Erről is megkérdeztük a kincstárat.

„Amennyiben a befizetés beazonosítható bankszámláról történt, úgy a Kincstár gondoskodik a többletbefizetés visszautalásáról. Amennyiben ez nem lehetséges (például bankkártyás befizetés esetén), úgy az ügyfelek részére egy tájékoztatólevél kerül megküldésre, mely tartalmazza a kényszerértékesítés tényén túl azt is, hogy ha a zárolt összeg visszafizetésére vonatkozó rendelkezést kíván rögzíteni, azt kizárólag személyes megjelenés mellett banki utalás kezdeményezésével tudja megtenni a Kincstár bármely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán.”

Mindezzel József aligha boldog. Szerencsére a pénzét azért egy percig sem érezte veszélyben, de zavarja, hogy úgy érzi, ő nem hibázott, nem volt rosszhiszemű, mégis eddig már 11 napja kamatmentesen a kincstárnál van a pénze. És most két kisgyerek mellett személyesen kell majd az ügyet intéznie.

Nem érti, hogy mióta nem beazonosítható egy bankkártyás fizetés, miért nem utalható vissza a pénz.

Egyelőre még az sem világos, hogy mikor és milyen csatornán érkezik majd a tájékoztató levél, de azért a helyzet – némi személyes ügyintézés után – vélhetően megoldódhat.