Péter túlfizetésben volt az adóhivatalnál, aztán mégis biztosítás nélkül maradt. Figyelem, bárki járhat így!

Róka fogta csuka helyzetbe került egyik olvasónk, Péter, akinek az esete igazán tanulságos, érdemes megismerni, hiszen bárki járhat így. Péternek érdemi túlfizetése volt az adófolyószámláján. Tudta, hogy nem ő tartozik, sőt a magas inflációs környezetben még segített is az államnak azzal, hogy kamatmentesen nála hagyta a pénzét.

Ám legnagyobb meglepetésére egyszer csak kapott egy értesítést, hogy hamarosan elveszítheti a társadalombiztosítási jogosultságait. Gyorsan intézkedni kezdett, kért átvezetést, hívta a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK), illetve az illetékes kormányhivatalt, mire kiderült számára, hogy miért került bajba. A történet szövevényes, az általunk megkeresett hivatalok is partnerek voltak abban, hogy részletesen feltárjuk a helyzetet, de az mindenképpen tanulságos, hogy az egészségügyi befizetéseinkre nem csak a nagy „massza” részeként, hanem külön is figyelni kell.

A nyugalom oka

Péter azért volt nyugodt, mert tudta, hogy az adófolyószámla úgy működik, hogy különböző számlákon lehet az adózónak befizetése, amit a NAV rendkívül ügyfélbarát módon kezel. Olyasmire kell gondolni, hogy amennyiben valaki nem szeretne bajlódni a rendszeres befizetésekkel és az év elején egy nagyobb összeggel inkább feltölti a számláját, esetleg az egyik számlán túlfizet, a másikon tartozik, akkor az adóhivatal ügyesen menedzseli ezeket a helyzeteket. A NAV az ilyen ügyfelet nem zargatja, amíg az összesített egyenleg pluszos.

Az adózás rendjéről szóló törvény 73-ik paragrafusa ugyanis kimondja, hogy

„az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.”

Ennek a nettósításnak két fontos feltétele van, összességében ne legyen az adóalanynak tartozása, és mindig készítse el a bevallásait. Ha ezek teljesülnek, akkor az adóhivatal az adók kiegyenlítésére felhasználhatja a túlfizetéseket. Sőt, annyiban is okos a rendszer, hogy amennyiben elévül egy ügyféligény, vagyis már nem igényelhetné vissza a kliens a túlfizetését, azért ha van tartozása, adófizetésre akkor is fel lehet használni a túlfizetést.

Péter esetében egy téves adókivetés indította a folyamatot. Véletlenül kétszer vetettek ki rá egy illetéket, amit ő kétszer be is fizetett, de a panaszprocedúra végén az egyik befizetést végül visszakapta. Arra gondolt, hogy ezt a pénzt nem igényeli vissza, hanem „lelakja”, vagyis úgy tervezte, hogy ennek terhére mennek majd az egészségbiztosítási járulékai.

Ám tavaly év végén kapott egy értesítést a NAV-tól, hogy mivel hat havi tartozása van az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésében, elveszítheti a tajszáma érvényességét.

A NEAK szabályrendszere itt olvasható, és elég egyértelmű. „Amennyiben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett személy fizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének hatszorosát, azaz 57 600 forintot, akkor a kötelezett tajszáma egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelenítésre kerül, vagyis a kötelezett egészségügyi szolgáltatást térítésmentesen nem vehet igénybe.” A NEAK arra is felhívja a figyelmet arra, hogy a tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a tajszám visszamenőleges érvényességét.

Érvényes – érvénytelen

Természetesen Péter mihamarabb kezelni szerette volna a helyzetet. Az adóhivatal levele a helyzet rendezésére négy lehetőséget is felkínált:

• egyeztetést,
• a tartozás megfizetését,
• a szociális rászorultság jelzését,
• a fizetési könnyítés kérelmezését.

Péter esetében nem volt vita, rászorultság, könnyítési kérés, ő meg szerette volna fizetni az elismert tartozását, csakhogy ezen belül nem a felkínált befizetési lehetőségek közül választott, hanem a túlfizetése miatt átvezetést kért. Vagyis, ha már az nem történt meg automatikusan, gyorsan beadott egy átvezetési kérelmet, amit a NAV be is fogadott, vagyis vissza is igazolt.

Innen érthetetlen fordulatot vett az ügy, mert Péter össze-vissza kapott mindenféle értesítést a NEAK-tól. Elküldte nekünk ezeket a dokumentumokat: két-három naponta, összesen ötször változott, hogy van-e vagy nincsen jogviszonya (érvényes, vagy érvénytelen a tajszáma).

Az ünnepek alatt érkező dokumentumoknak ez volt a sorrendje: érvénytelen, érvényes, érvénytelen, érvényes, végül mégis érvénytelen a tajszám. Hogy ennek pontosan mi lehetett a magyarázata, nem tudjuk, hiszen Péter eközben – az átvezetési kérelem megindítása után – már semmilyen hivatalos lépést nem tett, vagyis ennek tényleg nincs magyarázata.

A hivatalok tényleg mindenre kiterjedően válaszoltak lapunknak, de mivel ezt csak általánosan tehették meg (a gyakorlatok ismertetésével), és nem az adóalany személyes adataival ezeknek a fordulatoknak a hátterét nem ismertük meg.

A NEAK számunkra azt jelezte, hogy amennyiben a NAV változási értesítést küld a NEAK felé, az a NEAK számára kötelező módosítást generál. A konkrét esetben ha a NEAK 5-6 üzenetet küldött, akkor az azt jelenti, hogy a NAV is 5-6 üzenetet küldött a NEAK-nak a magánszemély vonatkozásában.

Mindenesetre kiderült, hogy azért lett végül a kártya és a szám mégis érvénytelen, mert egy ilyen átvezetés nem azonnali, vagyis 30 napra így is elveszíthető a társadalombiztosítás.

Az oknyomozás

Mint Péter elmesélte, az ügyintézést ezután a NAV-nál kezdte, ám az adóhivatal jelezte, hogy neki nincs problémája Péterrel, hiszen túlfizetésben van.

Ekkor hívta a NEAK-ot, ahol kiderült, hogy a járulékot a NAV szedi, a NEAK arról kap értesítést, ha valakinek 6 hónapnál hosszabb idejű tartozása van az egészségügyi járulékban, így az ő tajszáma felfüggesztendő. A tb-jogviszonyról itt olvashat részletesebben.

Vagyis a NEAK nem látja az adózó egyéb befizetéseit, a többi számlája egyenlegét, vagy a túlfizetést, ő csak a NAV értesítése alapján elkezdte a procedúrát, amikor a hiányról jelzést kapott. Péter még elment a kormányhivatalhoz is, de ott szintén nem tudtak segíteni. Mint kiderült, Péter a sok szék között a padlóra esett, hiába volt pozitív adóbefizető, most mégsem veheti igénybe az egészségügyi ellátását, a kórházi szolgáltatásokat, a tb-támogatott gyógyszerek kedvezményét, sőt visszamenőlegesen sem lesz jogviszonya.

Amikor mi kerestük meg a hivatalokat, a NEAK azt jelezte, hogy

A NEAK, a jogszabályoknak megfelelően, a NAV adatszolgáltatása alapján jár el minden egyes tajszám-érvénytelenítési/érvényesítési ügyben.

Illetve meg is kaptuk a vonatkozó idézetet:

„A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a tajszámot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a tajszám érvényességét az állami adó- és vámhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza.”

A NAV gyakorlata

A NAV pedig elmesélte az egészségügyi szolgáltatási járulék tartozás esetén alkalmazott teljes gyakorlatát Eszerint a NAV a NEAK adatszolgáltatása alapján az adózó adószámláján nyilvántartja az egészségügyi szolgáltatási járulék kapcsán keletkezett kötelezettségeket, illetve pénzforgalmi tételeket.

„Ha az adózó az egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen három havi összegtől nagyobb tartozással rendelkezik, a NAV értesítést küld az adózónak, amit havonta újra- és újra megismétel, ha a tartozás nem csökken a három havi mérték alá.”

Vagyis elvileg értesítés érkezik, itt az adózóknak azt érdemes hangsúlyozni, hogy az ne nyugtassa meg őket, ha összességében nettó túlfizetők, mert ez a hiány problémához vezethet. A NAV válasza után azért visszakérdeztünk Péternél, aki elmondta, hogy ő nem kapta meg az említett, 3, 4, 5 hónap utáni jelzéseket, az első értesítést csak a 6 havi tartozásról kapta meg. Mint mondta, azt nem tudja, hogy miképpen lehet azt bizonyítani, hogy valamit nem kapott meg, talán az egyéni tárhelyének története igazolná ezt.

Mindenesetre, ha az adózó adószámláján a hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, akkor a NAV adatot küld a NEAK-nak a tajszám érvénytelenítésére.

Az átvezetés

A NAV azt is elmesélte, hogy mi is van az átvezetésekkel. A hivatal figyelembe veszi az egészségügyi szolgáltatási járulék adónemre folyamatban lévő átvezetéseket, például ha az adózó „átvezetési és kiutalási kérelmet” nyújtott be, de az még nem teljesült. Ebben az esetben nem történik meg az adatátadás a NEAK-hoz a tajszám érvénytelenítésére. Igen ám, de ennek már folyamatban kell lennie az adatátadás előtt.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a korábbi időszakokra vonatkozóan az adózónak egyszerre keletkezik több mint hat havi kötelezettsége. Ilyenkor is értesítést küld a NAV az adózónak és csak az értesítés kiküldése után 30 nap múlva, a befizetés elmaradása esetén szolgáltat adatot a NEAK-nak a tajszám érvénytelenítésére, pont azért, hogy az adózónak legyen elegendő ideje a tartozás rendezésére (akár más adónemről történő átvezetéssel). Ugyanakkor, ha az adózó megnyugodna, hogy úgyis van összesítve túlfizetése, azért érdemes megismerni ennek korlátait is.

„A NAV a különböző adónemek közötti átvezetések lehetőségét folyamatosan vizsgálja, ha lehetséges, az átvezetést hivatalból elvégzi. Ha az adózó adószámla egyenlege túlfizetést mutat, nem jelenti automatikusan azt, hogy az adózó valós túlfizetéssel rendelkezik.

Sok esetben előfordulhat, hogy egy hiányzó bevallás vagy valamilyen folyamatban lévő eljárás miatt az ügyfélnek ténylegesen nincs túlfizetése”

– írta a NAV, bár a mi esetünkben ez a rész pont nem releváns, hiszen Péternél megvoltak a bevallások és valóban túlfizetés volt. Az Art. 73. § szerinti adótartozás nettó számítása esetében a NAV-nál nyilvántartott adótartozás, vagy tartozás összegét csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével, azonban a nettó adótartozás számítást azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben ezt a jogszabály kifejezetten előírja. Jelen esetben azonban nem a nettó adótartozás, hanem kifejezetten az egészségügyi szolgáltatási járulék tekintetében fogalmaz meg szabályokat, előírásokat a Tbj – közölte az adóhivatal.

Ez az utóbbi fontos nagyon lényeges, vagyis az adónemek közötti átvezetés gyakorlata működik, de az egészségügyi járulékkal mindenkinek érdemes óvatosnak lennie, az külön figyelmet érdemel.

Fekete lyuk a rendszerben

Vagyis van egy kicsi, vagy nem is olyan kicsi űr a rendszerben. A NAV nem fenyeget, nem hajt végre, nem kezdeményez inkasszót, hiszen nála összességében túlfizetésben van az állampolgár. Ugyanakkor a NEAK-nak (és az ügyfélnek) szól, és ha az ügyfél nem figyel külön erre a befizetésre, úgy találkozhat a problémával, hogy mint ebből a történetből is kiderül, valójában már nincs ideje átvezetéssel rendezni azt, mert akkor már elveszíti a tajszáma érvényességét. A baj az, hogy amennyiben a NAV évente egyszer csinál „összevezetést”, előtte összejöhet a hat hónap hiány. Nagyon úgy tűnik, hogy

az állampolgároknak arra mindenképpen külön is ügyelnie kell, hogy az egészségügyi befizetésnél ne maradjanak hat hónapos mínuszban.

Péter érteni véli ennek a logikáját, szerinte a NEAK valóban mondhatja azt, hogy neki kell az a pénz, az fedezi a szolgáltatásait, hol érdeklik őt más adósorok, amelyeket amúgy nem is lát. Ez nem ugyanaz, mint amikor mindenféle tétel ugyanabba a központi költségvetésbe folyik be.

A NEAK nem osztja ezt a logikát, mert szerinte a járulékbefizetések nem névre szólóan fedezik az egészségügyi ellátásokat és az állam a bevételek elmaradása esetén is biztosítja a szükséges forrásokat az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Mindenesetre, ha az adózó „rosszabb” ügyfél lenne, talán még jobban is járna, figyelmeztetés, végrehajtás, inkaszó indulna, de amíg összességében pozitívumban van, sokáig nem észleli, hogy ketyeg az óra, hogy nagy baj van.

Mi lenne a megoldás?

A fekete lyuk kiküszöbölésére lehetnek megoldások. Ilyen lenne a hangsúlyosabb korábbi értesítés, vagyis, ha 3-4 nem rendezett hónap után, az ügyfél kapna egy olyan részletes felszólítást, hogy figyeljen, mert ha nem kezeli a helyzetet, akkor elveszítheti a tb-jogosultságát, akkor még lenne idő az átvezetésre.

Vagy talán erre az esettípusra még jobb lenne, hogy amennyiben ezt a NEAK-értesítést el kell küldeni, ott még legyen még egy automatikus NAV-összevezetési procedúra.

Illetve nyilván az is megoldás lenne, ha egy összevezetési kérelem olyan gyors lenne, mint a bankrendszerben az azonnali fizetési rendszer, vagyis 4-5 másodperc alatt lehetne nettósítani.

Mint hallottuk, marad továbbá az a kevésbé racionális megoldás, hogy az ügyfél még egyszer gyorsan befizeti a pénzt (érvényes marad a tajszáma) és a NAV-tól inkább visszaigényli az adott összeget, mert ez vélhetően gyorsabban rendezi a helyzetet.

Egy kis bliccelés-közgazdaságtan

Végül egy kis merengés a potyautasokról. A világért sem szeretnénk arra biztatni senkit, hogy ne fizesse meg a közterheit, de a fenti helyzet fordítottja is igaz, vagyis ahogy a túlfizető is elveszítheti a tb-jét, ha egy számlája nincs rendben, úgy az is igaz, hogy amennyiben összességében adóhátraléka van valakinek, de az egészségügyi járulékát rendesen fizeti, sokáig ellavírozhat a rendszerben.

Ha valaki összesítve nettó adós, akkor a NAV végrehajtási procedúrája sokkal macerásabb, lassabb, mint egy tajkártya pirosra állítása. Tehát az az adós, aki az egészségügyi-számlán nem csúszik hat havi mínuszba, paradox módon jobban jár, mint a túlfizető, aki erre a számlájára nem figyel külön.

Azon is el lehet filozofálni, hogy amennyiben valaki visszamenőlegesen megtéríti a tb-t, az miért nem keletkeztet visszamenőlegesen társadalombiztosítási jogviszonyt.

Egy kicsit távolabbról indítva: a városi tömegközlekedésben vagy a vasúton úgy érdemes meghatározni a büntetését, hogy az elrettentő legyen a rendszeres bliccelőknek. Ha a BKV-n 20 utazásonként van ellenőr, akkor legyen 30-szoros a büntetés, ha a vasúton három útból kétszer azért jön a kalauz, akkor a dupla büntetés is elrettentő. Ám ha az autópályán a kamera mindig mindent rögzít, és úgyis küldi a büntetést, akkor talán elég lenne a másfélszeres díj, ami a normál díjon felül csak valami adminisztrációs, levélkiküldési, vagy behajtási, egyszóval kezelési költséget fedez.

Egy piaci biztosításnál teljesen evidens, hogy aki nem védte a lakását, az lakástűz, vagy csőtörés után már ne rendezhesse a díjakat és kérhessen kártérítést. De a tb nem kikerülhető. Ha pedig úgyis rendezni kell, akkor indokolt lehet a szolgáltatás is. Vagyis, ha a NEAK úgy kap bizonyos biztosítottaktól kötelezően díjat, hogy nem kell szolgáltatnia, ott van némi morális probléma.