Masszívan veszteséges a hazai hús- és tejipar, az állam mégis rengeteg pénzzel támogatja a gazdaságokat

Masszívan veszteséges a hazai hús- és tejipar, mégis ide kerül az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős része: 2021-ben például közel 30 milliárdos nemzetgazdasági veszteséget eredményeztek a hazai tejhasznú tehenészetek és sertéstenyészetek, írja elemzésében a Másfélfok. 2022-ben 1008,7 milliárdot költött az állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, és ezek jó része veszteséget termelő termékekre ment el.

A támogatások közel 20 százalékát állattenyésztők kapják, a kertészetekhez csupán 5-6 százalék jut. A támogatások több mint 40 százaléka ugyan a szántóföldi növénytermesztésre megy, de ennek jelentős része az állatok számára termel takarmányt, vagyis közvetve ugyanúgy állattenyésztést segítik így. Ehhez jön még, hogy a zöldségekre és a gyümölcsökre 27 százalékos áfa vonatkozik, míg a tej és a sertéshús csak 5 százalékos, miközben a jóval kevesebb állami támogatásokból működő gyümölcs- és zöldségtermesztés, zöldséghajtatás már most is profitábilisabb, nem beszélve a fenntarthatósági és klímavédelmi szempontokról.

Az adatokból az is látszik, hogy 2007 és 2021 között az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok közül a sertéstenyésztők, a tejelő és húsmarhatartó gazdaságok szinte mindegyik évben veszteségesek voltak. Vagyis az állam nemcsak a gazdaságok profitját finanszírozta az állam, hanem a veszteségeiket is megtérítette.

Ráadásul a tej- és sertéshúsexport támogatásával gyakorlatilag a magyar adófizetők finanszírozzák a külföld fogyasztását is. Az elemzés idézi az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) 2020-as adatait, amely szerint Magyarország egy főre vetítve több húst termelt, mint az összes szomszédos ország, vagy mint Franciaország és Németország.

A Másfélfok elemzése arra a következtetésre jut, hogy át kell alakítani az agrártámogatásokat és fejleszteni kell a zöldség- és gyümölcstermesztést, mert ezt diktálják a gazdasági, társadalmi és klímavédelmi érdekek.