Matolcsy: Megszületett az eurázsiai kor

Matolcsy György szerdán felszólalt a pekingi Övezet és Út Fórum tematikus rendezvényén, amely a Hszi Csin-ping kínai elnök által meghirdetett Övezet és Út Kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) 10. évfordulója alkalmából Pekingben megrendezett programsorozat része. A jegybankelnök egyébként szeptember végén egyszer már Budapesten is megünnepelte a Kína partnereit sokszor katasztrofális alkukba hajszoló BRI 10. évfordulóját.

Ez az a rendezvénysorozat, melyen Orbán Viktor egyetlen európai politikusként vett részt. A magyar miniszterelnök ahol kedd délelőtt Hszi Csin-ping kínai, délután pedig azzal a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt, akinek ez volt az első külföldi útja azóta, hogy a hágai Nemzetközi Törvényszék nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene az Oroszországba hurcolt ukrán gyerekek ügyében, és ez volt az első alkalom az invázió kezdete óta, hogy egy EU-s ország vezetőjével találkozott.

A jegybankelnök az MNB közleménye szerint a „Thematic Forum on Think Tank Exchange of the 3rd Belt and Road Forum for International Cooperation” (mozaikszóként valószínűleg TFoTTEot3BaRFfIC) elnevezésű nemzetközi konferencián szólalt fel. Matolcsy György előadásában arról beszélt, hogy „Magyarország Keleti Nyitás politikája jól illeszkedik az Övezet és Út Kezdeményezéshez, ezért is csatlakozott hazánk Európából elsőként a kezdeményezéshez”.

Hozzátette, hogy az Övezet és Út Kezdeményezés multilaterális együttműködési platformmá fejlődése hozzájárult az úgynevezett eurázsiai kor megszületéséhez, ugyanis Eurázsia szerepe és súlya az elmúlt években nőtt, a világ gazdasági súlypontja pedig Kína és más feltörekvő ázsiai gazdaságok miatt áthelyeződik, így az Európai Unió versenyképessége nagyban függ a Kínával való együttműködéstől.

Itt érdemes megjegyezni, hogy valójában az óriási diplomáciai csinnadrattával és hangzatos geopolitikai víziókkal megtámogatott Keleti Nyitás egy lufi, ugyanis az adatok azt mutatják, hogy

a keleti gazdaságok részesedése a magyar kereskedelemből és a befektetési állományból fikarcnyit sem nőtt, a hazai beruházások és a magyar kereskedelem döntő része ma is ugyanúgy Európából származik és Európába tart, mint tíz évvel ezelőtt.

Na de térjünk vissza Matolcsy beszédéhez. A jegybankelnök arról is értekezett, hogy „a közelmúltban drámai változások mentek végbe a világban, és most, a 2020-as években egy olyan ciklusnak lehetünk tanúi, amely sok hasonlóságot mutat a múlt század 40-es és 70-es éveivel”. A külső sokkok hatása a legjobban az energiaáron látszik, melynek növekedése nagyobb energiahatékonyságra és innovációra sarkall, és az energiaforrásokért folytatott versenyt is a globális politika élvonalába helyezi. Matolcsy szerint a 21. század megnyeréséhez a magas hozzáadott értékű üzleti tevékenységeket – beleértve a tudás- és technológiaintenzív BRI-projekteket – kell kihasználnunk, hogy versenyképességünket új szintre emeljük. A jegybankelnök víziója szerint

ebben a tekintetben a tudásátadás és a hozzáadott érték közös létrehozása kulcsfontosságú számunkra a Kínával és az Övezet és Út Kezdeményezés más országaival való partnerségben.

A világ egyik legnagyobb bankjával tárgyalt Orbán

Ami a kínai–magyar gazdasági kapcsolatokat illet: Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) vezetőjével, Csen Sze-Csinggel folytatott megbeszélést Pekingben. Ahogy azt az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kiemelte,

az ICBC a világ legnagyobb mérlegfőösszegével rendelkező bankja, Kínában a legnagyobb tőkeerejű pénzintézet.