Önvezető autók által okozott balesetek, viharkárok klímaváltozás idején: új feladványok a biztosítóknak

A Telex a hazai biztosítói szektor várható átrendeződését elemezte pár napja, amelyben egyre nagyobb tulajdonosi szerepet hasíthat ki magának az állam. Már akkor beharangoztuk, hogy a szektor folyamatait nemcsak a tulajdonosi változások, de a hazai és globális ipari trendek alapján is szeretnénk megvizsgálni. Nézzünk meg pár érdekes trendet arról, hogy mennyire változtak meg a nemzetközi piacokon a biztosítások!

• A biztosításokat sokszor már nem is önállóan értékesítik, hanem a biztosítás beépül valamilyen termékbe: a repülőjegybe a késésbiztosítás, a bankkártyába az utasbiztosítás, a közlekedési bérletbe vagy akár az áramszámlába valamilyen baleset-biztosítás.
• Módosulnak a csatornák. Nem igazán járunk már fizikai irodákba, hódítanak a digitális megoldások: az egyszerűbb utas-, lakás-, autós biztosítások értékesítésénél profi integrátor, azaz összehasonlító oldalak viszik el a piacot.
• Az összetettebb biztosítások értékesítésénél kikopnak a biztosítók saját, függő ügynökei. Sokkal inkább a több biztosító termékei közül a legjobbat megtaláló (független) ügynökök nyernek teret.
• Azt ugyanakkor semmiképpen sem lehet állítani, hogy az egész szektor ebbe az irányba megy. Van egy olyan másik, konzervatívabb irány is, amely szerint még mindig nagyon fontosak a fizikai csatornák (saját ügynökök és irodák), mert a digitalizáció nem lehet általános gyógyír mindenre, az összetettebb biztosítások esetén szükséges a megfelelő felkészültségű személyes tanácsadó.

Olyan trendeket írtunk le, amelyeket már látunk, de vannak olyanok, amelyek még csak most jönnek, és forradalmasíthatják a szektort.

A jövő a balesetet okozó önvezető autókkal

A minden autós számára kötelező gépjármű-biztosítások egyes országokban eltérő súlyt jelentenek, de az egész szektor 40-80 százalékát is adhatják, mondta Kurtisz Krisztián, az Uniqa nemzetközi lakossági és digitális igazgatója (Chief Retail & Digital Officer) és hazai vezérigazgatója.

Ha jön az önvezető autó, a konnektivitás, ha hamarosan akár jogosítvány nélkül is vezethetünk Teslát, akkor ki lesz a felelős, ha a Teslánk okoz kárt?

A baleset majd termékfelelősség lesz, vagyis a Tesla fizet? Ha azonban így lesz, akkor a Tesla vagy alapít egy biztosítót, vagy köt egyetlen, előnyös globális szerződést egy nagy biztosítóval? Mi lesz a kötelezővel vagy a cascóval?

Biztosan messze van még ez az egész, de jól mutatja egy klasszikus ágazat jövőbeli növekedési korlátait, kockázatait. Magyarországon a fenti nemzetközi trendek mellett olyan változások is történtek, hogy az alacsony hozamkörnyezetből hirtelen sokkal magasabb hozamkörnyezetbe váltottunk. De itthon azért az is fontos, hogy mind a Magyar Nemzeti Bank, mind a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is érezhetően jobban belemászik a szereplők életébe.

Lehel Gábor, a VIG igazgatósági tagja szerint vannak olyan régi-új elemek is, amikor a biztosító nem is biztosítást ad el, hanem egy biztosítási ökoszisztéma mellett biztosítást nem tartalmazó elemeket, például autós assistance-t, egészségügyi szolgáltatást, lakhatást vagy pénzügyi termékeket, befektetési alapot, nyugdíjpénztárat.

Vissza a kályhához

A biztosítók egyéb pénzügyi szolgáltatásai mindenesetre biztosan stabil trendet jelentenek, ugyanakkor több biztosítói vezető esetében is azt éreztük, hogy inkább a szektor konzervatívabb termékeiben, hagyományaiban hisznek. Nem akármilyen hagyományokról beszélünk.

Alexandre Jeanjean, a Groupama Biztosító vezérigazgatója arra utal, hogy a biztosítók gondolkodása szinte egyidős az emberiséggel. „Hiszen miről szólt az ősközösség? Voltak, akik szerencsések és egészségesek voltak, mások megbetegedtek, de a törzs tagjai kockázatot porlasztottak, mindenki betette a közösbe, amit vadászott, és a végén mindenki jóllakott.”

Kurtisz Krisztián szintén egy olyan ellenhatásról beszél, hogy a biztosítók elindultak „vissza a kályhához”. Ez azt jelenti, hogy

az életbiztosításokon belül már kisebb súlyt jelent a befektetésekkel kombinált életbiztosítás (unit linked), és újra előtérbe kerül a klasszikus kockázati életbiztosítás.

Vagyis az egykori szereposztás szerint a bankok gyűjtik a megtakarításokat, hitelt adnak, segítik a felhalmozást, a biztosítók pedig megvédik azt, amit az ügyfelek felhalmoztak, kockázatot porlasztanak, csak aztán ez nagyon összekeveredett.

„Mi mint szakma abban vagyunk jók, hogy biztonságot árulunk, ha bajban vagy, segítünk. A unit linked ettől annyiban elfordult, hogy jövőbeli hozamokat próbált értékesíteni” – véli a vezérigazgató.

Ugyanakkor érezhetően van egy másik irány is a piacon. Szinte hihetetlen, de az életbiztosítások piacán 2023 júniusában a piac egésze 17 százalékos visszaesést mutatott az előző évhez képest, miközben a Groupama – elsősorban megtakarítási életbiztosítások értékesítésével – 48 százalékkal növelte a volumenét, ami teljesen átrendezte a piaci részesedéseket. Vagyis olyan irány is van, amely ezzel a „vissza a kályhához” trenddel éppen szembemegy.

Természetesen azt a legtöbb biztosítós maga is úgy gondolja, hogy akármi is az új trend, a unit linkednek előnyei is vannak, elsősorban az, hogy „ostort” alkalmaz, rákényszeríti az ügyfelekre a havi rendszeres megtakarítást.

A biztosítások szupermarketjei

Emellett napi élményünk lehet, hogy néhány egyszerűbb lakossági (retail) termékből amolyan egységáru (commodity) lett, aminek tényleg csak az ára számít. Ahogy pizzát a Wolttól, szállást a Booking.com-ról választunk, mert össze tudjuk hasonlítani a kínálatot, úgy utas-, lakás- és gépkocsi-biztosítást is az ilyen Netrisk.hu, Bankmonitor.hu, Biztositas.hu nevű összehasonlító oldalakon keresztül vásárolunk.

Ha azonban a vevő szinte csak az ár alapján választ, az nagyon átformálja a biztosítói gondolkodást is. Kimagaslóan jó költségstruktúrára kell törekedni, mert az összehasonlító portálon elsőnek kell lenni, vagy nem ér semmit az egész.

A szabályozók mindenesetre a piacot is felráznák, így a lakáspiacon bevezették a fordulónapos ajánlatok rendszerét. Zatykó Péter, az ebben a szegmensben toronymagas piacvezető Alfa Biztosító első embere szerint mindez természetesen a piacvezetőnek nem akkora öröm, mert majd mindenki tőle próbál a kampányaival ügyfeleket elcsábítani.

Zatykó elméletileg azzal sem ért egyet, hogy pont abban a termékben erősítene a szabályozó, ahol 75 százalékos a lefedettség. Életbiztosításban sokkal rosszabb a helyzet, ott jobban elkelne a figyelemfelhívás.

A klímaváltozással egyre több lesz a meteorológiai kár

Miközben a klímaváltozás hatásairól mindannyian szoktunk valamit dörmögni, de a biztosítói szektor az, ahol mindez az üzletet is átalakítja. Alexandre Jeanjean szerint egy olyan országban, ahol az agrárium még mindig meghatározó, 2022-ben az agrárbiztosításoknál okozott komoly zavart az aszály.

Az idei nyáron pedig a biztosítók meteorológiai kárai ugrottak meg nagyon. Ebből a szempontból 2023 első féléve nem volt sokkal rosszabb, mint a 2022-es első félév. Ha azonban a két év első nyolc hónapját hasonlítjuk össze, akkor idén brutális volt a változás, a július és az augusztus volt igazán durva, ebben a két hónapban ugrott meg a viharkár. Ez a biztosítók életében elsősorban pénzügyi veszteség, mert sok a kárkifizetés, de amikor nagy a baj, akkor volatilisebb a HR-igény is – nem lehet a call centert és a kárszakértők létszámát a csúcskapacitásra felépíteni.

De vajon eljöhet-e az a klímaváltozás, amikor a viharra már nem is lehet biztosítást kötni? Ahogy Zatykó Péter mondja, fontos, hogy a biztosítási esemény nem biztos esemény, hanem olyan, aminek van valamekkora valószínűsége.

„Egyelőre azért a viharokkal nem úgy kalkulálunk, mint biztos esemény, de egyre hangsúlyosabb a saját védekezés.”

A szakember példáival ez azt jelenti, hogy aki például ártéren építkezik, vélhetően árvíz ellen nem tud biztosítást kötni, de lopás és tűz ellen igen. A viharok esélyét házilag nem lehet csökkenteni, de egyre hangsúlyosabb az, amit az ügyfél megtehet. Ha vihar van, nyitva volt-e az ablak? Ha lopás ellen védekezünk, van-e zár, van-e riasztó? Ha 2 méternél alacsonyabban van az ablakunk, van-e rács?

Amint késik a repülő, már fizet is a biztosító

Ahogy a fintechek átalakítják a bankszakmát, és a nemzetközi utalásokban vagy a hétköznapi devizaváltásban nagyon megverték a hagyományos bankszektort, úgy a biztosítóknál is kopogtatnak az insurtech-megoldások, azaz a digitális biztosítási technológiák. Az integrátoroldalak, a blockchaines technológiák (amint késik a repülő, már fizet is a késésbiztosítás), vagy a digitális kárrendezés már elterjedt, de azért minden nem alakult át forradalmian.

Az insurtech azonban nem csak a szuper innovatív új termékekről szól – véli Kurtisz Krisztián is, akinek többféle példája is van az insurtech térnyerésére. Vannak, akik kijönnek új termékekkel, akad, aki bejelenti, hogy ő majd biztosítja az e-bike-okat, vagy a gadgeteket, de ezek azért nem akkora piaci szegmensek, mint egy gépjármű-biztosítás.

Mások a működési modelleket reformálják. Az Uniqa ismert megoldása a gyorsan és online megköthető Cherrisk, amelynek versenyelőnye és érdekessége, hogy magyar cég, magyar költségstruktúrával versenyez akár Németországban. Aligha kell ecsetelni, hogy német munkatárs, illetve német fiók nélkül olcsóbb a biztosítás, mint német bérekkel (a cég jövőre 1,5 százalékos piaci részesedéssel kalkulál a német piacon).

Végül vannak azok a mesterséges intelligenciát is használó megoldások, amelyek az árazást szabják személyre. A lengyel autópiacról hallottunk olyan példát, hogy az insurtech-megoldás nemcsak egy tarifamátrixot használ (nem, kor, lakhely, gépjárműtípus alapján), hanem egy algoritmus alapján tényleg egyedileg áraz. Halkan jegyezhetjük meg, hogy ennek van egy negatív üzenete is, az ilyen megoldás ugyanis jobb árat ad annak, aki könnyebben váltana. Vagyis akárcsak a mobiloperátorok vagy a kábeltévé-társaságok, ezek a rendszerek a sok szolgáltatóváltást jutalmazzák, a hűséget pedig büntetik.