Döntött az MNB Monetáris Tanácsa, nem változtatnak az alapkamat 13 százalékos mértékén – jelentették be kedden. A döntés senkit nem ért meglepetésként, mivel Matolcsy György korábbi ígérete szerint addig marad ez a kamatszint, amíg megfelelő sávba nem csökken az infláció.
Mivel tavaly ősszel elválasztották egymástól az inkább szimbolikus jelentőségű alapkamatot, és a valódi monetáris hatással bíró irányadó kamatot, ez utóbbi megváltoztatása lenne a nagyobb jelentőségű lépés. Ez most a forint tavalyi árfolyamproblémái miatt európai szinten nagyon magas, 18 százalék, és várhatóan akkor csökkentik majd, ha jelentősen javul az ország pénzügyi helyzete.
A Magyar Nemzeti Bank még 2021-ben, az akkor beinduló infláció miatt kezdett kamatemelésbe. Ennek a nagyon rövid oka, hogy a magasabb kamat lassítja a gazdaságot, de cserébe csökkenti az inflációt is, az MNB tehát azt akarta elérni, hogy minél kevésbé érintse az országot az infláció. (Más kérdés, hogy a 25 százalék felett tetőző drágulás messze a legmagasabb Európában, Matolcsy szerint ez Orbán hibája, Orbán szerint viszont Matolcsy felelőssége).
Az MNB-nek van egy másik célja is a kamatszint változtatásával, ez pedig az euró-forint árfolyam befolyásolása. Magas kamatszint esetén sok külföldi akar forintba befektetni, ami vonzza az országba a pénz és ezzel erősíti a forintot.
Ezért történt az, hogy amikor tavaly ősszel a forint hirtelen sokat vesztett az értékéből, és már több mint 430 volt egy euró, az MNB 18 százalékra emelte az irányadó kamatot azonnal „visszarántva” az árfolyamot. Más mellett a magasan tartott kamat miatt a forint márciusra visszaerősödött a 370-es sávba, az MNB pedig valószínűleg addig 18 százalékon tartja az irányadó kamatot, amíg a nekik megfelelő szinten stabilnak nem érzik az árfolyamot.
Arról, hogy eszik-e vagy isszák az alapkamatot, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
