20 milliárdot szeretne beruházni egy cég a válság közepén, a tőzsdén gyűjtene forrást

Ambiciózus bejelentéseket tett szeptember 27-én a tőzsdén jegyzett Masterplast Nyrt. építőanyag-gyártó cég, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a folyamatban segítő OTP Bank Nyrt. Eszerint a Masterplast Nyrt. akár 50 millió eurót (20 milliárd forintot) is beruházna, hogy felhúzzon egy kőzetgyapot-, illetve egy üveggyapotgyárat, amihez 8–10 milliárd forintot a tőkepiacról, hazai magán- és intézményi befektetőktől gyűjtene össze.

Beruházás a válságban?

A hitelek drágák, a piaci környezet kiszámíthatatlan, recesszió fenyeget, és a projektek megdrágultak, igaz ez mindenre, anyagra, energiára, munkás kézre. Láthatjuk, az állam is nagyon visszafogja magát, gondolhatunk azokra a cikkekre, amelyek azt taglalják, hogy az újonnan létrehozott Építési és Beruházási Minisztérium éppen mit nem épít meg, vagy éppen hol nem ruház be.

A Masterplast Nyrt. mégis ezekben a vérzivataros időkben próbál állami támogatást szerezni, tőkét bevonni, vagyis új részvényeket kibocsátani és nagy beruházásba fogni. Tibor Dávid elnök mondta el, miért logikus ez mégis.

Vannak ugyanis a válságban is olyan termékek, amelyek nagyon kelendőek. Mivel a problémáink fő oka az energiaválság, így nagyon megugrott a kályhák, a nappanelek vagy éppen a hőszigetelő anyagok iránt a kereslet. Tibor Dávid maga is három indokkal magyarázta meg a bejelentett nagy terveket. Egyrészt a Masterplast olyan szigetelőanyagokat gyárt, amikre most nagyon nagy a kereslet. Ráadásul amikor az egekben vannak a banki kamatok, akkor jön elő a tőzsdei lét legfőbb előnye, ki lehet lépni részvényági finanszírozásért a tőkepiacra. Harmadrészt a Masterplast mostanában bizonyított a befektetőinek: a nemrég 25 éves cég részvényei az elmúlt két évben (2020 szeptembere és 2022 szeptembere között) 620 forintról 4200 forintig drágultak, vagyis majdnem meghétszerezték árfolyamukat.

Ha az állam logikusan gondolkodik, akkor ő maga sem hagy fel minden beruházással és minden támogatással egy energiaválság idején. Mivel a legsúlyosabb problémája az energiaszámla, vagyis a romló külkereskedelmi egyenleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiánya, mindent érdemes megtenni azért, hogy ezen javítson. Erre jó módszer a szigetelés (lakások, cégek), a megújuló energia és általában a hazai energiaforrások fejlesztése és az ipar átsrukturálása az energiapazarló technológiák helyett a zöldebb modellekre.

Mit akar a Masterplast?

A cég mindenesetre most egyre inkább a nyugat-európai piacok felé indult, német és olasz cége is van, illetve épül, és miközben sok keleti piacra is értékesít, nagy szerencséjére éppen Oroszországba, illetve Belaruszba nem. Ukrajnában végül elálltak a gyárépítéstől, ahol egyébként meglepő módon a piac most nem is olyan rossz. Ukrajnában is van szigetelési feladat, majd lesz újjáépítési is, és mivel Ukrajna nem akarja, hogy az állampolgárai elmeneküljenek, az állam sok embernek ad építőipari feladatokat, hiszen pénze – hála a nemzetközi összefogásnak – még akad is most erre.

Az energiaárak miatt ezek a termékek mindenesetre nemzetközileg jól hasítanak, de a rezsiébredés óta gyorsan bővül a hazai szigetelési piac is. „Most azért szeretnénk 8–10 milliárd forint tőkét bevonni, hogy a hat polisztirolüzem gyárunk (egy olasz, egy szerbiai és négy magyar) mellé egy kőzetgyapot- és egy üveggyapotgyárat is felhúzzunk” – mondta az elnök. Ezzel teljes lehet a szigetelési portfólió, mert a Masterplast üvegszövetben (ami a homlokzati hőszigetelésekhez kell) a világon a harmadik, Európában a második gyártó, de tetőfóliában is meghatározó szereplő.

A kőzetgyapotgyár 20 millió eurós azonnali befektetést igényelne, amit 5 millió euróval szinte azonnal meg kellene tolni, hogy ideális méretű legyen a kapacitás.

A főleg iparcsarnokok tűzálló szigetelésében használatos anyagot a szerbiai Sremska Mitrovicában (Szávaszentdemeter) gyártanák. A Száva partján elhelyezkedő, dél-vajdasági települést valaha magyarok lakták, ma már elvétve lehet csak magyarokkal találkozni arrafelé. A másik kapacitás egy üveggyapotgyár lenne, a hang- és hőszigetelésben használt többfunkciós termék azért környezetbarát, mert főleg hulladéküvegből lehet gyártani. Ennek az üzemnek csak a tervei vannak meg, a helyszíne még nincs, ezzel csak akkor lehet beindulni, ha sikeres lesz a részvényeladás.

Érdekes helyszínválasztásnak tűnik Szerbia, de azon túl, hogy a Masterplast már gyárt Szabadkán, a választást a szerb energiapiac is magyarázza. Szerbiában sok a saját energiaforrás, vagyis a vízenergia, illetve sok a szénerőmű, ráadásul a baráti Oroszország gázzal is segít, ha kell. Így a szerb energia olcsóbb, mint az európai, és Szerbia most lát is ipari kitörési lehetőséget abban, hogy az olcsó energiára alapozva invitáljon befektetőket.

A Masterplast Nyrt. magánszemélyeknek és intézményeknek is kínál papírokat. Az újonnan kibocsátandó részvényeket az OTP Banknál lehet jegyezni. Céljuk az, hogy a kibocsátásból jöjjön be 8–10 milliárd forint. A lakosság 1,5–3 milliárd forintnyi, az intézmények 6,5–8 milliárd forintnyi papírt kaphatnak.