Itt az euró-dollár paritás, és továbbra is inkább a dollárnak áll a zászló

Nehéz megszokni azt a látványt, amit mostanában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezdőlapja kínál. A nyitólapon ugyanis a megszokott rendben jó nagy számokkal van kint az euróárfolyam (újabban 397-402 forint), az alapkamat (9,75 százalék) és a friss inflációs adat (11,7 százalék).

A szemünk éveken át kisebb számokat szokott meg, 350-360 körüli árfolyamhoz, 0-val kezdődő alapkamat-értékekhez és párszázalékos inflációhoz szoktunk. Ha pedig belemegyünk a „további árfolyamok” fülbe, akkor egy talán még meglepőbb „újdonságként” azon lepődhetünk meg, hogy a dollár jegyzése újabban már alig marad el az euróétól.

Eljött hát a paritás

Paritás – így nevezzük azt az állapotot, amikor a dollárt egy az egyben cserélik az euróval, húsz éve volt ilyen utoljára. Mostanában ezt már kisebb időszakokra elértük, ám eddig az euró visszaverte azokat a támadásokat, amelyeket a dollár indított, ám, ha ezt a lélektani gátat legyűri, akkor könnyen átszakadhat a folyó, nem kizárt akár egy érdemben erősebb dollár az euróhoz képest.

Márpedig a szakemberek mostanában arról publikálnak, hogy a dollár emelkedő trendje megtörhetetlen,

Sándor Dávid, az OTP Global Markets egyik vezetője szerint

Bár az elemzői GDP növekedési várakozások az USA és az eurozóna esetében is hasonló szintekre jöttek le, a magasabb energiaárak, és az orosz gázcsapok elzárásának lehetősége miatt az európai növekedést (és a folyó fizetési mérleg egyenleget) illetően jelentősebb lefele mutató kockázatok látszanak.

Vagyis: Európában komolyabb kockázatok látszanak, ráadásul az EKB-nak a periféria hozam spreadek kitágulására is figyelnie kell majd. (Ez azt jelenti, hogy egyes déli államok nagyon el vannak adósodva, ha az EKB nagyon megemelné a kamatokat, akkor ezeket az államok az súlyos adósságcsapdába kergetné.)

Emiatt a két régió közötti reálhozam különbség jelentős, ami kedvez a dollárnak.

Átmeneti korrekció

Hasonlóan látja a piacokat az SPB Befektetési Zrt. is. Szerintük az amerikai FED jóval kisebb recessziós veszélyekkel szembesül, így magabiztosabban, nagyobb léptekben haladhat az infláció elleni küzdelem irányába, ezért továbbra is érdemesebb a dollár alapú befektetéseket keresni, már csak azért is, mert az elmúlt hónapokban kialakult konfliktusok, és az ebből eredő válsághelyzet vesztese egyelőre egyértelműen Európa, ami szintén a dollár malmára hajtja a vizet.

„Most ugyan némileg erőre kapott a közös európai deviza, ugyanakkor a dollár kamatelőnye bizonyosan megmarad ebben a vonatkozásban”

– véli Kalapos Csaba az SPB Befektetési Zrt. privátbanki üzletágának vezetője.

Európa kritikus helyzet közelébe került, a kontinens motorja, a német gazdaság rég nem látott mélypontokra süllyedt, versenyképessége az energiaellátottság megoldatlansága miatt egyre csökken.

És a hazai hatások

A nemzetközi és a hazai devizapiacoknak vannak olyan ismert bon mot-i, hogy

akárhol is van probléma, az a dollárt erősíti

vagy,

ha a világon bárhol fúj a szél, a forint fog megfázni.

Ezek az okosságok arról szólnak, hogy a befektetői gondolkodás alapján a válságok során (sajnos ezekből most van dögivel) a nemzetközi invesztorok mindig a legbiztosabb devizába menekülnek vissza. Ez nem magyar, vagy európai jelenség, a Business Africa éppen az afrikai devizák kapcsán írta le ezt a jelenséget, de Európára és különösen a gyengécske forintra ez nagyon igaz.

Márpedig, ha ez így van, akkor a trendszerűen gyengülő forintra érdemes reagálnia a magyar befektetőknek is. Elég üres állításnak tűnik, hiszen ez sok mindent jelenthet, de annyira azért nem üres mondat, mert a befektetések kezelésénél három egyenrangú lépés is elképzelhető

• venni
• eladni
• nem csinálni semmit.

Ha vihar van, akkor nem biztos, hogy a kapkodás a jó válasz, ráadásul a gyenge forintra adott értelmes válasz lehet az is, hogy ilyenkor kell venni, hiszen olcsó, illetve az is, hogy ilyenkor kell eladni, mert a trend arra utal, hogy még gyengébb lehet.

Csak ne hagyjuk parlagon!

Karagich István, a Blochamps Capital vezetője szerint ebben az időszakban (ahol ráadásul az infláció is magas) a legfontosabb az, hogy

Kifelé a készpénzből!

Vagyis pénzügyi tudatossággal és diverzifikációval érdemes aktívan lépni. Azt aligha érdemes magyarázni, hogy az olykor már 40-415 forintos euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt mekkora mulasztás kamatmentesen, folyószámlán, vagy készpénzben tartani a megtakarításainkat.

Erre egyébként Surányi György volt jegybankelnök is utalt a Friderikusz-podcastban, mint említette, ha a bankoknál több ezer milliárd forintot tartunk, gyakorlatilag kamatmentes folyószámlákon(vagy készpénzt otthon), azt érdemes kiszámolni, hogy ez 10 százalékos kamatszint idején mekkora veszteség a magánembereknek és a cégeknek és mekkora talált pénz a bankoknak. A készpénztartás ilyen infláció és forintgyengülés idején ugyanúgy veszteség annak, aki tartja, csak itt a nyertes az állam, ő kap kamatmentes finanszírozást.

Egy drága slendriánság

Mindezzel egyetért Karagich István is, aki szerint Magyarországon a készpénzállomány mellett a folyószámlákkal együtt több, mint 17 ezer milliárd forint pihen – és veszít értékéből nap nap után.

Az ilyen krízisek idején azt szokták mondani, hogy két csoport jár igazán rosszul, akinek nincs pénze és akinek sok van, vagyis a szegények és a gazdagok. Hiszen akinek a folyó jövedelme a megélhetésre is alig elég, ott a nagy áremelkedések, például az élelmiszerek erőteljes drágulása, a csapkodó környezet belemarhat a napi kiadásokba.

Míg a leggazdagabbak, akiknek jelentős megtakarításaik vannak, hirtelen nem tudják, hogy hova helyezhetik el úgy a megtakarításaikat, hogy az ne veszítsen reálértékéből. Igaz, utóbbi „problémát” erősen árnyalja, hogy a legvagyonosabbak vélhetően eddig is tartottak devizában denominált eszközöket, amelyekkel azért jobban járnak.

De mi a legjobb érték megőrző ilyenkor?

Az alapvető kérdésre, hogy na de akkor mit tegyen a magánember, nincsenek határozott válaszok. A szakemberek dollárban denominált eszközöket javasolnak, de tapasztalatunk szerint már abban sem értenek egyet, hogy az arany most szintén értéktartó lehet, vagy egyáltalán rövidebb, esetleg inkább hosszabb eszközök segítenek megvédeni a pénzünk értékét.

Döntően a rövid futamidejű, dollárban denominált kötvényeket, és az ezekhez kapcsolódó befektetési eszközöket célszerű tartani a portfóliókban,

– véli az SPB.

A recessziós kockázatok emelkednek, ami továbbra sem kedvez a részvénypiacoknak és az árupiaci keresletet is csökkenthetik.

Ezzel szemben a hosszú futamidejű kötvények vonzóbbá válhatnak, míg az arany és a dollár továbbra is keresett befektetési eszköz maradhat

– írta az OTP a private banking ügyfelei számára közzétett harmadik negyedéves befektetési stratégiából.