Májusban a 10,8 százalékos magyar infláció a kilencedik legmagasabb érték volt az Európai Unióban – írja a Hvg.hu a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése alapján. Ha nem lennének befagyasztott árak Magyarországon, számításaik szerint 31 százalékos lehetne a magyar infláció, amelynél sehol se több az Európai Unióban.
A GKI számításai szerint 8,5 százalékkal dobná meg itthon az inflációt, ha világpiaci áron adnák a földgázt, míg a benzinárstop eltörlése 4,4 százalékponttal. A villamos energia esetében ez a hatás 2,4, az élelmiszereknél pedig 1,9 százalékpontos.
Háztartásokra lebontva ez azt jelenti, hogy piaci áron havonta egy főre lebontva átlagosan
- a földgázért 10 ezer forinttal,
- a villamos energiáért 2800 forinttal,
- az élelmiszerekért pedig 2150 forinttal kellene többet fizetni.
Az üzemanyagnál egy főre 5 ezer forint volna a többletköltség, mivel azonban autót nem mindenki használ, érdemesebb itt azt nézni, hogy járművenként 20 ezer forint volna az átlagos pluszkiadás.
Június közepén jelentette be Orbán Viktor, hogy a kormány október elsejéig meghosszabbította az élelmiszerárstopot, és az üzemanyagok hatósági ára is 480 forint marad. A hitelmoratóriumot és a kamatstopot december 31-ig hosszabbították meg.
A júniusi adatokat még nem minden ország tette közzé, Magyarországon 11,7 százalékos volt az infláció, amely okait itt elemeztük. Az infláció mindennapos hatásait májusban cikksorozatban jártuk körbe, ahol több üzletben is vizsgáltuk a drágulást. Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy a 24 termékből álló vásárlói kosarunk tavaly december és idén május eleje között, azaz öt hónap alatt 20 százalékkal drágult. Ebben a cikkünkben pedig hónapról hónapra mutattuk meg, hogyan növekedett 36 termék ára az elmúlt egy évben.
A koronavírus után kialakult áruhiányt és az infláció elszállását itt tekintettük át, az energiaválságot és ennek következményeit a drágulásokra ebben a cikkünkben elemeztük ki részletesen, az orosz–ukrán háború miatt fenyegető brutális élelmiszerválságot pedig itt jártuk körbe.
