Varga Mihály: Újabb lakossági állampapírok kamatai emelkednek

Újabb lakossági állampapírok kamatai emelkednek – jelentette be csütörtöki Facebook-bejegyzésében Varga Mihály pénzügyminiszter. A rövid közlésből kiderül, hogy az egyéves Magyar Állampapír kamata és a Kincstári Takarékjegy kamata 3 százalékról 4,25 százalékra nő, míg a kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 3,5 százalék helyett 4,5 százalék kamatot fizet majd.

A miniszter hozzátette,

az állampapírral az egész ország jól jár: kamatadómentes, könnyen elérhető és jól jövedelmező befektetés a családoknak, biztonságos és kiszámítható finanszírozás az államnak.

A bejegyzés szerint a családoknál lévő állampapírok állománya meghaladta a 10 ezer milliárd forintot. A miniszter a bejegyzéshez fűzött hozzászólásában azt írta, a külföldiek szerepe csökken, a magyar családoké erősödik az adósságfinanszírozásban: 2010-ben az adósság 60 százaléka volt külföldiek kezében, ma az egyharmada. Akkor az államadósság csupán 3 százalékát tartották kézben a magyar emberek, ma ez az arány 25 százalékra javult.

A hazai lakossági állampapírok egy időben valóban rendkívül vonzóak voltak. Ha azt írjuk, hogy a lakossági állampapír, vagy a bankbetét kockázatmentes, jellemzően szoktak érkezni észrevételek, hogy a magyar állam, vagy a magyar bank is csődbe mehet.

Ez természetesen igaz, de az előbbi nem szokott, utóbbinál pedig 100 ezer euróig van betétesvédelem. Használjuk tehát most a kvázi-kockázatmentes befektetés fogalmát.

A baj csak az, hogy Magyarországon ma ilyen megtakarítással nehéz, de inkább lehetetlen a pénzünk értékét megtartani.

Korábban hosszú évekig éles verseny volt a lakossági forrásokért, és a bankok az infláció feletti (reálhozamot is tartalmazó) betéti kamatokat fizettek, de az állam is beszállt a versenybe és olyan termékeket bocsátott ki, inflációkövető államkötvények, MÁP Plusz állampapír, amelyek az infláció feletti megtérülést kínáltak.

Most azonban olyan időszak van, amikor a kockázatmentes befektetésekkel erodáljuk a pénzünk értékét. Ez mindig rossz, hiszen elvileg részben azért mondunk le a jelen fogyasztásáról, a későbbi fogyasztás javára, mert azt reméljük, hogy akkor majd többet ér a pénzünk (a másik ok nyilván az előtakarékosság a kevesebb jövedelemmel kecsegtető évekre).

Na de mit látunk most? A világot elöntötte a pénz, a lazítás, a likviditási pumpa, és a bankok alacsony betéti kamatot fizetnek, nincs forráséhségük. Az állam kínál „ezt-azt”, de azért a 7-8 százalékos (remélhetőleg csak átmenetileg ilyen magas) infláció esetén a 4-4,5 százalékos kamatok szintén reálérték-veszteséghez vezetnek.

A legjobb megoldás még a Prémium-család, ezek ugyanis inflációkövető állampapírok, amelyek deklaráltan megfejelik az inflációt. Ennek részleteibe most nem megyünk bele, itt annyi zárójelet érdemes azért tenni, hogy egy viszonylag rövid (3-3,5 éves) kötvénynél, ha az infláció időben követő, akkor a kamat mindig a korábbi inflációs szinteket fejeli meg a prémiummal. Amikor nő az infláció, akkor ezzel a befektetők nem annyira járnak jól, az infláció csökkenő időszakában meg extra jól járnak.

És természetesen a likviditási bőségnek volt egy nagy eszközáremelő hatása is, részvényekkel, ingatlanokkal remekül lehetett járni, de a mostani kockázatokkal teli időszakban jellemzőbb az áresés. Röviden, indokolt, hogy emelkednek a lakossági kamatok, de azért túlzás lenne úgy tenni, mintha a lakossági befektetőknek ez egy könnyű időszak lenne.