MNB: Februárban már 8,5 százalék is lehet az infláció

2022. február 22. – 16:27

MNB: Februárban már 8,5 százalék is lehet az infláció
Vlagyimir Putyin, vagyis Mr. Infláció Fotó: Mihail Klimentyev / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megpróbálta szakszerűen és visszafogottan értelmezni azt, ahogyan a kormány árstopokat vezet be, miközben vadul szórja a pénzt a lakosságnak, előbbi csökkenti az inflációt, míg utóbbi növeli.

Mint arról már korábban is beszámoltunk, az MNB február 22-én 50 bázisponttal, 3,4 százalékra megemelte az alapkamatot. Nincsen könnyű helyzetben Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki az ilyen döntések bejelentése után egy órával mindig sajtótájékoztatót tart.

Ahogy ő fogalmazott,

a helyzet nem lett egyszerűbb, és a kilátások sem lettek tisztábbak.

Kicsit szkeptikusabban azt is elmondhatjuk, hogy az MNB mindig bejelent valamit a várható inflációs pályáról, átmeneti pénzromlásról, inflációs platóról, aztán azt látjuk, hogy valami egészen más, jellemzően további inflációemelkedés valósul meg.

Mint emlékezetes, januárban már 7,9 százalékra emelkedett a fogyasztói árindex, amely közel 15 éves rekordot jelentett.

Nincs könnyű helyzetben a jegybank

Ugyanakkor természetesen azt is hozzátehetjük, hogy arról sokan tehetnek, de az MNB biztosan nem, ha éppen az ukrán–orosz helyzet csak eszkalálódik, és már nem a 70-75, hanem a 100 dolláros hordónkénti olaj a realitás.

Vagy az sem lehet piskóta feladat, ha úgy kell inflációs pályát becsülni, hogy az MNB sem tudhatja, hogy a kormány éppen

  • miképpen fagyasztja be a sertéscombot (vagyis nem a combot, csak annak az árát),
  • miképpen tart fenn 480 forintos üzemanyagárakat,
  • vagy éppen milyen adó-visszatérítést, extra nyugdíjat ad, esetleg milyen kamatstoppal segíti azt, hogy még nagyobb legyen az inflációt megemelő fogyasztás.

Szigorítani kell

Így tehát nem könnyű inflációt becsülni, a jegybankot nem is lehet azzal csúfolni, hogy ez sikerülne neki, most legújabban már az hangzott el, hogy februárban akár 8,5 százalék is lehet a pénzromlás, de a maginfláció is emelkedhet.

Ebben a helyzetben nem is meglepő, hogy mint Virág mesélte, egyhangúlag a szigorítás mellett döntött a monetáris tanács. A kínálati sokkok (energia-, alapanyag-drágulás), a szokásosnál jobban átárazták a termékeket. Bár azt az alelnök elismerte, hogy az infláció megfékezésében fontos volt a kormányzati ármérséklő intézkedés, ami tompította az árakat, de még így is erősödtek a felfelé mutató inflációk, kitolódik a remélt csökkenés kezdete.

A monetáris célokban most nem volt változás, vagyis továbbra is határozott, havi bontású szigorításra kell számítani, ahol az alapkamat fokozatosan felzárkózik az irányadó kamathoz, és ez a kamatemelési ciklus mindaddig folytatódik, amíg az inflációs környezet stabilizálódik.

A várakozásokat kellene megfogni

Virág Barnabás már januárban felhívta arra a figyelmet, hogy a szezonális mintáktól elszakadó áremelések történtek, most azt mondta, hogy januárban háromszoros volt az átárazás a korábbi évekhez képest, és a termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte. Sokáig globális sajátosság volt, hogy a kínálati sokkok hogyan emelkednek, szerkezetben az történt, hogy a szolgáltatás árindexe mindig magasabb volt, mint a termékeké, mert például a bérek jobban emelkedtek, mint az anyagok árai, de az elmúlt hónapokban az iparcikkek árindexe meghaladta a szolgáltatások árindexét.

Az alelnök szerint három szakaszra bonthatjuk fel az inflációs pályát:

  • közvetlen költséghatások (például energia, alapanyag),
  • széles körben megjelenő árnövelő hatások (beépülnek a termékekbe),
  • másodkörös hatások (megjelennek a várakozásokban).

Virág szerint most a legnagyobb cél az utolsó letörése, vagyis a pszichológiai tényezők megfogása.

Sajnos természetesen akkor nem is olyan könnyű várakozásokat kordában tartani, amikor az eszkalálódó geopolitika még mindig ronthat az árkörnyezeten, elsősorban a szénhidrogénárak révén.

Reakciók

Az Equilor gyorselemzésében kiemelte, hogy csütörtökön vélhetően 30 bázisponttal emelkedik az egyhetes betéti kamatszint, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz. Március elejétől az MNB ismét aktívan fogja használni a devizalikviditást nyújtó swapeszközt.

A cég szerint

a bázishatás áprilistól már fékezheti az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.

Ami pedig a forintot illeti, az orosz–ukrán feszültség szerencsére eddig csak korlátozott mértékben jelent meg a hazai fizetőeszköz árfolyamában, az euró-forint a 200 napos mozgóátlag alatt tudott maradni. A mai jegybanki döntés nem okozott nagyobb mozgást, így továbbra is viszonylag szűk sávban mozog a jegyzés. 355-357 forintba került egy euró.