Csak idén 45 milliárdot fizet ki az állam a Mészáros Lőrinctől megvett Mátrai Erőmű légszennyezési kvótájára

45 milliárd forintot ad a költségvetés a Mátrai Erőmű légszennyezési kvótájára – írta egy szerdán megjelent kormányrendelet alapján a Népszava, amely szerint az állam teljes üzemű működésre kötelezte a céget 2024-ig. A szénerőművet Mészáros Lőrinc érdekeltségétől tavaly vette meg az állam, kétszer annyiért, mint amennyit a felcsúti üzletember fizetett érte. Mészárosék a hitelből vett cégben a vásárlással közel azonos mennyiségű céltartalékokat is kiemelte a cégből, az amortizáció, a modernizáció és a fenntartási költségek így már az állam terhére valósíthatók meg.

Így vándorolt a közpénz Mészároshoz

• Mészáros Lőrinc jó üzletet csinált, anélkül, hogy saját forrást kellett volna ehhez bevetnie: hitelből vette meg a Mátrai Erőmű és a Geosol cégek többségét a Status Power Invest (SPI) Kft. nevében. Ennek első tulajdonosa a Status Energy Magántőkealap és a cseh EPH volt. A cseheket kivásárolták, ezután a tőzsdén jegyzett Opus Global vette meg az SPI 55 százalékát 9,89 milliárd forintért. A teljes vételár 10-12 milliárd forint körüli volt, de pontos értéket nem lehet tudni a több elemű tranzakcióról – írtuk még a korábbi Indexen.
• A vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, az MVM-deal előtt Mészárosék a Mátraiból kivett osztalék rájuk eső részéből nagyrészt ki tudták fizetni az eredeti hiteleket.
  Az erőmű közben, elsősorban a külső körülmények miatt, veszteségessé vált, alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működött.
• Végül Mészáros Lőrincék az értéktelenebbnek tűnő, eredménytartalékától nagyrészt megszabadított, immár veszteséges, hamarosan a szenes áramtermelését megszüntető céget az eredeti vételár közel kétszereséért megvett az állam.

A veszteségeket ezután realizálták, így vált világossá, hogy nem csak a vételár miatt járt nagyon jól Mészáros, de azért is, mert hatalmas költségektől szabadult meg. Az állam a vásárlás mellett azzal érvel, hogy az ország energiatermelésének 10-12 százalékát biztosítani képes erőművet energiastratégiai okokból fenn kell tartani. 2025-től gázalapúvá alakítanák át a sokkal szennyezőbb szénalapú áramtermelést, aminek szintén nagy költségei lesznek.

Az Orbán által tartott keddi kormányinfón „a kormányfő részint elismerte, hogy az erőmű évi több tízmilliárdos állami ”kompenzációt„ igényel, mert azt ”az Unió kvótákkal bünteti„. Másrészt az ETS nevű uniós szén-dioxid-kvótakereskedelmi rendszert úgy mutatta be, mint ami az amúgy nyereséges szénerőműveket veszteségbe löki. Ezután bírálta az ETS uniós továbbfejlesztési tervét. (Megjegyzendő: a jelenlegi ETS lényegében a multik környezetszennyezési ”adója„, amit máskor a Fidesz is hangsúlyosan követel.)” – írta a Népszava.