Szijjártó Péter külügyminiszter a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a Roszatom és a Gazprom vezetőivel tárgyalt, ennek eredményéről a Facebookon beszélt rövid videóban. Szijjártó elmondta, a Gazprom vezérigazgatójával azért volt aktuális a tárgyalás, mert a magyar–orosz hosszú távú gázvásárlási megállapodás idén szeptemberben lejár; így ma megkötötték az elvi egyezséget arról, hogy idén október elsejétől életbe léphet az újabb hosszú távú megállapodás. Ami a tervek szerint 15 évre szólna, rugalmas árképzéssel – utóbbiról még hátravannak a tárgyalások.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy október elsejéig elkészül a vezeték a szerb–magyar határon, ami lehetővé teszi a nagy mennyiségű gáz fogadását már idén. Ezzel egy újabb gázvásárlási útvonal áll rendelkezésre.
A Roszatom vezetőjével az új paksi atomerőmű beruházás felgyorsítása volt a téma Szijjártó elmondása szerint. Szeptember végére minden adott lesz a második fázisba lépéshez, mondta, szeptemberben jár le ugyanis az Országos Atomenergia Hivatal válaszadási határideje a létesítési engedélyre beadott kérelemre. Ha az meglesz, jövőre már az első betonelemek elhelyezése jöhet, mondta a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy Belaruszban pont végzett a Roszatom az ottani beruházásával, így a paksi beruházásra tudnak koncentrálni, Magyarország pedig már most a környező országokkal tárgyal arról, hogy a villamosenergia-kínálatot hova tudjuk majd értékesíteni.
Ahogy azt korábban megírtuk, az 1980-as évek óta üzemelő paksi atomerőmű blokkjait fokozatosan le kell állítani. Ez az erőmű fedezi a hazai áramtermelés közel 40 százalékát, a kormány szerint két új blokkal pótolható lesz a kiesés, így a jövőben is az erőmű adhatja majd a hazai áramszükséglet meghatározó részét.
A kormány nem nyílt tenderen választotta ki a beruházót, Orbán Viktor 2014 elején elutazott Moszkvába, és közölte: a biznisz az orosz Roszatomé. A költségek fedezésére a magyar állam 10 milliárd eurós, azaz mai árfolyamon számolva több mint 3500 milliárd forintos hitelt vesz fel az oroszoktól.
A bővítési tervet nagy ellenzéki és környezetvédelmi ellenkezés kísérte, a paksi szerződéseket 30 évre titkosították. Gazdasági szempontból közel sem biztos, hogy kifizetődő lesz a projekt, több, egymásnak ellentmondó elemzés készült a beruházásról. A megújuló energiatermelés felfutása miatt egyébként az ebből származó áram ára szinte folyamatosan csökken. A jelenlegi erőműblokkok meghosszabbított üzemidejének további meghosszabbítását nem vizsgálja lehetőségként a kormány, holott szakmai berkekben felmerült már ez a kérdés is.