Tavaly év végén a magyarországi lakáshitel-állomány 4004 milliárd forint volt, 10 százalékkal, mintegy 373 milliárd forinttal több az előző évinél.
Magyarországon folyamatosan erős programok segítik a lakáspiacot, a lakásárak emelkedését és a lakáshitelek piacát. A keresleti támogatások (támogatott hitel, lakásfelújítási ingyenpénz, demográfiai csomagok) mind egy irányba mutatnak. Ha például az állam ad 3 millió forintnyi felújítási támogatást, akkor az, akinek volt 65 milliója egy költözésre, már nemcsak az 55 milliós, 10 milliónyi felújítást igénylő lakást tudja megvenni, de az 58 milliós 10 milliónyi felújítást igénylőt is, mert kalkulál a 3 milliós támogatásra.
Ha pedig jobb buli a lakásvásárlás, akkor a hitelek is jobban fogynak. Ennek persze megvan az a hátulütője, hogy egy szingli pályakezdő csak azt észleli, hogy a versenytársai annyi támogatást kapnak, hogy a piac felfelé lép, és ő egyre reménytelenebbül böngészi a lakáshirdetéseket.
A KSH összefoglalója mindenesetre alátámasztja a bevezető gondolatokat, mert a hitelállomány tavalyi bővülése érintette az államilag támogatott és a piaci hiteleket is,
az államilag támogatott lakáshitelek állománya 9,1, a támogatás nélküli hiteleké 10 százalékkal nőtt 2020-ban, a teljes hitelállományon belüli arányuk 16, illetve 84 százalék volt.
A 2020 márciusában a koronavírus-járvány hatásainak enyhítése érdekében bevezetett törlesztési moratóriumot év végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 286 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1803 milliárd forint volt, és a lakáshitel-állomány 45 százalékát jelentette – írja az MTI.
A lakáshitel-állomány bővülésében meghatározó szerepe volt a törlesztési moratórium miatt meg nem fizetett törlesztőrészleteknek, valamint annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát – jelezte a közleményben Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályának vezetője.
A problémamentes hitelek aránya 2020-ban meghaladta a 97 százalékot. A nem teljesítő hitelek aránya 2,4 százalék volt, kedvezően alakult az egy évvel korábbi 2,7 százalékhoz képest. A nem teljesítő hitelek száma 2020 végére 18 ezerről 16 ezerre csökkent.
Tavaly 90 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 918 milliárd forint értékben. Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 41, összegük 16 százalékkal nőtt, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,1 millió forintról 8,3 millió forintra csökkent.
Az állami támogatás nélküli hitelek száma ugyanakkor 14, összegük 1,3 százalékkal csökkent, miközben átlagos összegük 2019-hez képest 9,3 millió forintról 10,6 millió forintra nőtt. A támogatott és a támogatás nélküli hitelek engedélyezésének ellentétes irányú alakulása miatt jelentős arányeltolódás következett be az állami támogatású hitelek javára.
Míg 2019-ben a támogatott hitelek számának aránya 13 százalék volt, addig 2020-ra ez 20 százalékra bővült, összes értékük pedig 14 százalékról 16 százalékra nőtt. Tavaly a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma közel háromszorosára, összegük hatszorosára ugrott az előző évhez képest.
