A fővárosban félnek a legtöbben, hogy elveszítik a munkájukat

2021. március 09. – 13:33

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Többkörös kutatást végzett a Policy Agenda a Friedrich Ebert Alapítvány és a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a munka világának félelmeiről, az eredményekből képet kapunk arról, hogyan alakította a koronavírus nyomában járó válság a dolgozói társadalom biztonságérzetét; mennyire hiszi el egy dolgozó, hogy stabil a munkahelye, van anyagi biztonsága.

A járvány következtében a munkaerőpiac átrendeződött, tömeges lett az otthoni munkavégzés, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. A PA 2020. májusi és a 2021. februári kutatásában is azt kérdezte azoktól, akik saját bevallásuk szerint 2020. március 1-jén dolgoztak, hogy a járvány mennyire változtatta meg a munkájukat.

Forrás: Policy Agenda

Érdekes módon a tavalyi adatokhoz képest jelentősen nőtt azok aránya, akik úgy érzik, hogy nem változott meg igazán semmi, viszont nőtt azok aránya (8%), akik a válság alatt elvesztették munkájukat.

A friss kutatás szerint a budapestiek 23%-a mondja azt, hogy otthoni munkavégzés volt az alapvető változás számára, és

a fővárosban itt voltak a legtöbben, akik a munkájuk elvesztését emelték ki (10%). Ez a középvárosi réteg majdnem duplája.

Az első hullám végén még 78% egyáltalán nem, vagy inkább nem tartott attól, hogy elveszítheti munkáját, ez a szám 79,7%-ra nőtt idén januárra. Ez nem érdemi növekedés, és közben többen érzik nagyon stabilnak a munkahelyüket, ami egyértelműen pozitív változás, ami mögött az is meghúzódhat, hogy akinek az első hullám folyamán válságállónak bizonyult a munkája, az most stabilabbnak érzi a helyzetét.

Forrás: Policy Agenda

Mindemellett a dolgozói társadalom 20%-a azonban kiszolgáltatottnak tekinthető abból a szempontból, hogy valamilyen mértékben tart az állástalanságtól.

Egy 2018-as adatfelvétel szerint a lakosság 85%-a nem félt attól, hogy elveszíti a következő félévben a munkáját, ehhez képest jelentős romlást mutatnak a Covid-válság idején.

A fővárosban lakók körében a legerősebb a szorongás: a dolgozók 10%-a nagyon fél attól, hogy rövid távon elveszíti a munkahelyét, míg a középvárosokban ez az arány 5%.

A jövedelmi kiszolgáltatottságot azzal mérték, mennyire hisznek az emberek abban, hogy képesek lesznek fenntartani a mostani életszínvonalukat. Tavalyhoz képest valamelyest romlott a hangulat ebben a tekintetben.

A 2020 májusi mérés még azt mutatta, hogy 40,6% fél valamilyen szinten ettől, a mostani adatok szerint ez már 43,8%.

Forrás: Policy Agenda

Érdekes módon itt pont fordított a helyzet, a Budapesten élők esetében ez az arány 39%, a községekben lakóknál már 48%.

A PA több éve rendszeresen megkérdezi az embereket, hogy a saját megítélésük szerint mekkora összegre lenne szükségük, hogy kisebb, váratlan kiadásokra legyen a háztartásban szabadon felhasználható fedezet.

Ez egy önbevalláson alapuló lekérdezés, de az egzisztenciális fenyegetésre azért lehet következtetni belőle.

A februári mérés szerint 470 ezer forint lenne az az összeg, ami a tavaly májusi adatnál 100 ezer forinttal magasabb.

A radikális növekedés oka egyszerre lehet a krízis miatt felborult biztonságérzet és a szubjektív inflációs érzet is. Azt is felmérték, hogy az alany rendelkezik-e az általa bemondott összeggel. A tavaly májusi adat alapján 48%-nak volt ennyi félretéve, mostanra ez 44,8%-ra csökkent. Azaz a dolgozói társadalom kevesebb mint fele érzi azt, hogy probléma esetén lenne hova nyúlnia.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!