Most kell lépnie annak, aki januárban sem szeretne hitelt törleszteni

2020. december 17. – 06:37

frissítve

Most kell lépnie annak, aki januárban sem szeretne
hitelt törleszteni
Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Év végével lejár a lakossági hitelmoratórium első szakasza. A családosok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak kaptak ugyan még fél év haladékot, ám ez nem automatikus, aki továbbra is igényli a haladékot, annak lépnie kell.

A lustaság nagy úr. Soha semmilyen tömeges akció nem szokott sikerrel járni, ami aktív lépést, tevékenységet igényel a tömegektől, az ügyfelektől. Ha egy pozitív kezdeményezéssel valaki felszólítja a társadalmat, hogy tűzzünk ki egy szalagot, kokárdát, kitűzőt, nem fogjuk az utcán ennek nyomait látni.

Vagy emlékezhetünk, talán azért is volt olyan sikeres a magyar lakosság visszaterelése az állami nyugdíjrendszerbe, mert annak kellett volna lépnie, annak kellett volna ügyet intéznie, aki maradni szeretett volna a magánpillérben.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

Most éppen a moratóriummal kapcsolatban tapasztalják azt a hazai bankok, hogy az ügyfeleknek kellene ügyet intézniük, de az emberek vagy nem igénylik a haladékot, vagy halogatják az ügyintézést, vagy talán még észre sem vették, hogy tennivalójuk akadt.

Évforduló

Pedig az év végével lejár a koronavírus-járvány miatt idén márciusban bevezetett fizetési moratórium (vagy első moratórium), és helyét januártól egy rászorultsági elven járó fizetési haladék váltja fel, a második moratórium (vagy máshol az új moratórium).

A legtöbb ügyfél még akkor sem intézkedik, ha esetleg a bankok gálánsak, és még a rászorultsági alapon nem jogosult ügyfeleknek is felajánlották a fizetési haladék meghosszabbítását.

Az ügyfelek döntő többsége tehát nem reagál a kérdésekre, hirdetésekre, nekik szeretnénk segíteni a tudnivalókkal.

Ha a fő számokat nézzük, mint a Money.hu tájékoztató anyaga írja, a moratórium meghosszabbítása a Magyar Nemzeti Bank által publikált novemberi becslés szerint összesen 820-860 ezer szerződést és 1700-1800 milliárd forintos állományt érinthet.

Az eredeti moratórium több mint 2,5 millió ügyfél összesen 3800 milliárd forintot meghaladó hitelállományát érintette. A banki lakossági hitelállomány több mint fele részt is vett a törlesztési moratóriumban. A többieknek elvileg egy hónapon belül meg kell kezdeni a törlesztést, bár természetesen egyedi segítséget ők is kérhetnek a bankjuktól.

Ej, ráérünk arra még

Valójában az igazsághoz tartozik az is, hogy a Pató Pál-féle halogató magatartással ugyan mindenki elveszíti január 1-től a moratórium lehetőségét, de azért nagyon sokat mégsem kockáztat.

Ha egy részletet le is von a bank, ám az ügyfél végre észbe kap, a következő hónaptól is tud még haladékot kérni (egyelőre június végéig áll fenn ilyen lehetőség).

Ebben az írásunkban azt igyekeztünk összeszedni, hogy mi a teendője a lakosságnak – ehhez az Erste és a CIB összeállításait is használtuk.

Alapvetésként fontos tudni a következőket.

  1. A jelenlegi szabályokkal december 31-ig él a moratórium, aki fél évvel még hosszabbítani szeretne, annak ezt jeleznie kell, és a rászorultságot igazoló dokumentumokat be kell mutatnia a bankjának! A feltételek, a későbbi törlesztés és a terhek alakulása megegyezik az eddigi rendszerrel.
  2. Figyelem, az új szabályok is csak a 2020. március 18-a előtt már folyósított hitelekre vonatkoznak, aki a koronavírus alatt, annak ismeretében vett fel hitelt, nem kap rá haladékot.
  3. Minden bank arra törekszik, hogy ne kelljen az ügyfeleivel találkozni, és ha lehet, ne alakuljon ki tumultus, ezért már javában megnyíltak az online tájékoztató és ügyintéző felületek, mindenkinek érdemes erre rákeresnie a saját bankja honlapján.
  4. Sokféle hitel és sokféle rászorultsági ok lehet, az ügyintézés nem egységes, ezért mindenkinek érdemes tájékozódnia, hogy rá pontosan milyen szabályok vonatkoznak, milyen dokumentumokat kell beadni. Akit zavar, hogy a moratórium meghosszabbodna a törlesztése és van lehetősége többet törlesztenie, ezt is kérheti a bankjától.

Kiemelt társadalmi csoportok

A második moratórium az úgynevezett kiemelt társadalmi csoportokba tartozó ügyfeleket segíti általános szabályokkal, így

  • a gyermeket nevelő vagy gyermeket váró családokat,
  • a nyugdíjasokat,
  • a munkanélkülieket és álláskeresőket,
  • valamint a közfoglalkozottakat.

Mint az Erste kiemeli, amennyiben adóstársakról van szó, elég, ha az egyik adós jogosult valamilyen címen további haladékra. A meghosszabbított időszakra is igaz a korábbi csiki-csuki szabály, némi ügyintézést igényel, és informatikailag baromi sok problémát vet fel, de a jogosultak szabadon beléphetnek, illetve kiléphetnek a következő hat hónapban is a moratóriumból,

Az ügyfelek havi terhe alapesetben nem fog megnőni a moratórium vége után sem, de a haladék nem is „ajándék”, vagyis a haladékosoknak a hitel futamideje lesz hosszabb.

A szükséges dokumentumok

A legfontosabb természetesen az, hogy pontosan milyen dokumentumokkal lehet igazolni azt, hogy valaki jogosult. Ezt ugyanis legkésőbb 2020. december 31-ig el kell intézni, különben az adós azt kockáztatja, hogy januárban már levonják tőle az újra esedékes törlesztőrészletet.

A szükséges dokumentumok természetesen eltérőek a jogosultsági okok esetén, hiszen mást kell igazolni.

Ezt is érdemes a bankok oldalán ellenőrizni, de azért általánosságban igaz, hogy a következő dokumentumok meg fognak felelni.

  • A gyermekes családoknak születési anyakönyvi kivonattal, vagy a gyermekek személyi igazolványával és lakcímkártyájával, a családi pótlék folyósításának igazolásával, vagy a gyermeknevelési támogatás folyósításáról szóló dokumentummal lehet igazolni azt, hogy van gyermekük.
  • Aki még csak várja a gyermekét, neki a terhességről orvosi igazolást kell vinnie.
  • A nyugdíjasoknál a nyugellátás megállapításáról szóló határozat, vagy a nyugdíjas igazolvány, illetve a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás bizonyítja a jogosultságot.
  • A munkanélkülieknek friss (2020. október 1-jét követően kiállított) álláskeresési járadékot megállapító határozatot kell vinni, vagy azt a papírt, ami nyilvántartásba vette álláskeresőként a jogosultat.
  • A közfoglalkoztatottak 2020. január 1-ét követően megkötött közfoglalkoztatási szerződéssel vagy 2020. január 1-ét követően, a közfoglalkoztató által kiállított igazolással bizonyíthatnak rászorultságot.

És aki nem szeretne már halasztani?

Annak is érdemes lehet utánajárni, hogy mi a teendője annak, aki jogosult, de már nem szeretne élni a haladékkal. Ez valójában nem bonyolult. Amennyiben valaki már eddig is törlesztett, ő bármiféle aktív lépés nélkül törleszthet tovább.

Akik eddig részt vettek a moratóriumban, de immár nem szeretnének, azok fognak kapni a bankjuktól egy elszámolást, ami bemutatja, hogy az eddig igénybe vett törlesztési moratóriummal hogyan változott a pozíciója.

Aki már nem jogosultak, vagy akik jogosultak lennének, de nem kérik a moratórium folytatását, azoknak egyaránt visszaáll 2021. január 1-től a korábban esedékes törlesztés. Különbség csak abban van, hogy aki jogosult, ő még fél évig „variálhat”, aki nem jogosult, az már nem.

Hitelkártyások, késedelmesek csak óvatosan!

Végül még egy fontos figyelmeztetés. A bankoknak az eltérő hiteleknél, eltérő beszedési gyakorlatuk van. Akad olyan hitel, aminek esedékes részletét levonják a számlánkról, mások tőlünk igényelnek aktív lépést. Ennek érdemes alaposan utánanézni, senkit ne érjen meglepetés.

Sem azért, mert akarata nélkül már le is szippantott a bank egy törlesztőt, sem azért, mert elmarad egy törlesztés, amit pedig már meg kellett volna tenni.

Különösen óvatosan kell eljárnia annak, akinek március 18-án már késedelmes tartozása volt, vagy akinek hitelkártya-tartozása van, mert ha az ilyen ügyfelek nem figyelnek a rájuk vonatkozó egyedi szabályokra, akkor januártól újra a „büntetőtételeket” kockáztatják az esetleges késedelemmel.

Az elszámolásból mindenesetre az fog kiderülni, hogy az első haladék alatt meg nem fizetett tőke, kamat és egyéb díj miatt a hitel korábbi futamideje meghosszabbodik, de úgy, hogy az új fizetési kötelezettség nem lesz magasabb, mint az eredeti szerződés szerinti.

Most nincs nem teljesítő

Végezetül egy szektorszintű érdekesség. Jelenleg rekordalacsony, mindössze 2,1 százalék a magyar lakosság körében a nem teljesítők aránya. Ám ennek egyetlen oka van: mivel senkinek nem kellett törlesztenie, az utóbbi kilenc hónapban nem sokan tudtak késedelembe esni, legfeljebb az új hitelesek.

Év végével azonban lassan, ahogy a vállalati hiteleknél, úgy a lakossági hiteleknél is elkezdenek szállingózni az adatok. A moratórium eddig a bankrendszer előtt elfedte azt, hogy ki ment csődbe, legyen szó cégről vagy magánszemélyről.

Amikor újra törleszteni kell, ki fog derülni, hogy milyen állapotban vannak a magán- és a céges pénzügyek, valójában mekkorára nőtt a nem teljesítők aránya.

Természetesen mindenki abban bízik, hogy a változás nem lesz drasztikus, egyelőre csak pár százalékos arányról lesz szó, ha ennél magasabb, különösen, ha két számjegyű lenne a nem teljesítők aránya, az azt is jól jelezné, hogy nagyon komoly nehézségek elé nézünk: lakosság, vállalati szektor és bankrendszer egyaránt.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!