Sok lakáshiteles törlesztője emelkedhet a moratórium lejárta után

2020. október 12. – 09:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Bank360 elemzése szerint a törlesztők növekedésének nem közvetlenül a moratórium az oka, hanem az, hogy a bankok közötti referenciakamatok rapid módon emelkednek.

Sokakat érhet majd kellemetlen meglepetés, amikor a moratórium lejárta után újfent fizetniük kell a törlesztőrészleteket – írja a Bank360. A bankok közötti referenciakamatok emelkedése miatt ugyanis pont a legnehezebb időszakban nőhet a változó kamatozású hitelek törlesztőrészlete. Mindez nem közvetlenül a moratórium miatt van, de az ügyfelek ettől még így élhetik meg.

(Ide kattintva olvashatóak a Telex legfrissebb hírei.)

Jelenleg nagyjából 100 ezer olyan lakáshitel-szerződés van Magyarországon, amelynek éven belüli a kamatperiódusa (éven belül is változhat a piaci kamatok függvényében a fizetendő kamat). A legtöbb esetben ez azt jelenti, hogy 3 vagy 6 havonta változhat a hitel kamata, attól függően, hogy nőtt vagy csökkent ezen időszak alatt a BUBOR, azaz a bankközi kamatláb.

„Azt, hogy a BUBOR mekkora értéket vesz fel, több minden befolyásolja, de érdemes figyelni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyhetes betéti kamatát, mivel annak mértéke az idei bevezetése óta mindig átszivárgott, és meghatározta a BUBOR mértékét is”

– írja az integrátoroldal blogja.

Az egyhetes betéti kamat eddig együtt mozgott az alapkamattal, ám szeptember végén elváltak egymástól: az egyhetes betéti kamat 15 bázisponttal került magasabbra az alapkamatnál, amelyet szinte azonnal lekövettek a bankközi kamatok: a bankok által jellemzően referenciakamatnak használt hathavi BUBOR mára 0,79 százalékra emelkedett.

A kamatemelkedés minden olyan hitelszerződést érint, amelyeknél referenciaértékként a BUBOR-t használják.

Ilyen hitelek például

● a forintosított devizahitelek,

● az éven belül változó kamatozású jelzáloghitelek és

● az éven belül változó kamatozású vállalati hitelek is.

Hogyan lehet ez ellen védekezni? Ökölszabályként elmondható az, amit az MNB is régóta képvisel, hogy a hitelfelvevők számára kiszámíthatóbb egy hosszabb kamatperiódusú hitel fizetése, ugyanakkor ezek indulóköltsége jellemzően magasabb, mint az éven belüli változó kamatozásúaké. Ettől függetlenül érdemes lehet az adósoknak átgondolni, hogy nem érdemes-e a kockázatosabb hiteleket biztonságosabbra kiváltani.