2024. december 20. – 06:02
Valószínűleg sokan tapasztalták már, hogy mikor tavasszal az első melegebb napokon kisüt a nap, azonnal vállfára kerülnek a kabátok, és elég egy pulcsiban elmenni otthonról, miközben amikor pont ugyanolyan meleg van mondjuk szeptember–októberben, már szükség van egy vékony dzsekire. Hogy is van ez?
A hőségérzetünket sok minden befolyásolja, ilyen például a páratartalom. A testünk egyik leghatékonyabb légkondija az izzadás, mert a bőrünkre kiülő izzadság elpárolgásával energiát adunk le, tehát hűlünk. Ez száraz időben könnyű, de ha a levegő párás, akkor az izzadtság nehezebben párolog, így nehezebben csökken a hőmérsékletünk. A tavasz általában párásabb, mint az ősz, így az izzadtság lassabban párolog.
Emellett egy kicsit maga a levegő is melegít minket, méghozzá a libabőrrel. A libabőr lényegében annyit jelent, hogy egy, az agyunkból érkező jelre a szőrtüszőknél található apró izmok megfeszülnek, ezzel felállítva a szálakat. Egyrészt már ez a megfeszítés is hőt termel, mint bármely más izommunka, másrészt a merevedő tüszők összehúzzák a pórusokat, harmadrészt az elálló szőrszálak egy réteg levegőt is a bőrünk mellé bilincselnek, ami szintén melegebben tart. Persze ez hatékonyabb volt, mikor sokkal szőrösebbek voltunk, de sok kicsi sokra megy.
Hasonló ok lehet a háttérben a kapillárisok, hajszálerek működése. A hidegben ezek összehúzódnak, amivel távolabb kerülnek a bőr felszínétől, így védettebbek. Amikor a télből tavaszba fordulunk, akkor ezek az erek még mélyebben vannak, így nem érezzük annyira hűvösnek mondjuk a 16 fokot, mint ősszel, amikor a nyár miatt a felszínhez közelebb vannak az erek.
Emellett a Nap állása is befolyásolhatja a dolgokat: tavasszal és nyáron magasabban áll, több közvetlen napfény éri az embert, így melegebbnek érződik az idő, mint ősszel vagy télen, mikor a Nap alacsonyabb szögből süt, és kevesebb a közvetlen napfény.
Ugyanebből az okból a talaj is több napfényt kap, így melegebb, és tovább sugározza magából a hőt. Ez – bár akkor a legjellemzőbb –, nemcsak nyáron van így, hanem tavasszal is, miközben a hűvösebb őszi föld nem melegíti a talaj körüli levegőt. Amit egyébként még tovább hűt a szél is.
Persze az is mindenképp közrejátszik, hogy míg a tavaszt valószínűleg több hónap 0–10 fok közötti hőmérséklet előzi meg, az őszt sok esetben 28–35 fok, így míg az előbbi egyértelmű felmelegedés, a másik hűlés ahhoz képest, amit addigra megszoktunk. Emiatt is hűvösebbnek érezhetjük az őszi 16 fokot, mint a tavaszit. Kivéve, akinél fordítva van, mert nem minden ember ugyanazt érzékeli hidegnek, főleg, ha amúgy szélsőségesebb időjáráshoz van szokva. Ők most azt tudhatták meg, hogy mások miért érezhetik melegebbnek a tavaszt, mint az őszt.
